Fábián Pál tanár úr, az 1984-es helyesírás „atyja” így óvott bennünket a helyesírási szabályok lazításától: A helyesírás a magyar nép és nyelv egységét jelenti, ügyeljetek arra, hogy egységes maradjon! A helyesírás az igényes, művelt magyar köznyelvet, a legszélesebb rétegek számára a könnyebb megértést, valamint a magyar írásbeliség – határok nélküli – egységét szolgálja. A közszolgálati médiafelületek (a hagyományos és az online sajtó) helyesírása sok tekintetben minta a közönség számára.
Sajnos, sokszor rossz minta. A digitális-információs világban a lapok, folyóiratok, online médiafelületek helyesírása gyakran hagy kívánnivalót maga után. A magánkézben lévő sajtótermékeknél költségkímélés miatt elsőként az olvasószerkesztőkön és a korrektorokon takarékoskodnak; az újságírók szakmai képzésében pedig háttérbe szorulnak a sajtónyelvi, helyesírási ismeretek.
Minya Károly főiskolai tanár ötlete nyomán 2019-ben a sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért népszerű, vonzó korrektorversenyt hirdetett meg a 2000-ban alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a 2006-tól működő Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. A korrektorverseny célja, hogy összemérhessék tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók, az egyes médiumoknál már olvasószerkesztőként, korrektorként dolgozók, illetve bárki, aki szeretné próbára tenni helyesírási tudását. Minden évben a legeredményesebb három versenyző megkapja Az év korrektora címet, amely ily módon beleilleszkedik az egyes szakmák, területek minőségbiztosítási rendszerébe (pl. Az év könyve, Az év bankja).
A verseny két részből áll: egy rövid online helyesírási feladatsorból (korábban tesztből) és egy szövegjavításból. A Mandiner (2021) így számolt be a harmadik versenyről: „A gyakorlati rész az újságoknál, könyvkiadóknál, igényesebb hírportáloknál, sőt blogoknál, üzleti szereplőknél dolgozó korrektorok mindennapi munkáját idézi azzal a különbséggel, hogy nyelvhelyességi-stilisztikai szempontból nem kell nézni a szöveget, azt ugyanis lehetetlen precízen, objektíven mérni. Ez a feladat főleg az alaposságról szól. Persze otthon kell lenni a szabályzatban, hogy az ember esetleges bizonytalansága esetén tudja, hol keressen választ, no és nyilvánvalóan ki kell tudni szúrni a szövegben megbúvó helyesírási hibákat, azokat is, amelyek kaméleonként simulnak bele a közegükbe. A korrektori munka sokkal megbízhatóbb hibafelismerést követel, mint amire bármilyen szoftver képes – bizonyos nyelvtani tudás felett az emberek amúgy is csak az elgépelések kiszűrésére használják a szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrző funkcióját.”
Az év három, szakmailag legjobb korrektora – az értékes nyeremények mellett ” megkapja Az év korrektora címet. Ezzel az is a cél, hogy a lapok az impresszumukban is közzétehessék ezt a kitüntetést, amely egyúttal garantálja a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát.
A versenyzők száma eddig 60–90 fő között mozgott. A résztvevők szinte a teljes magyar nyelvű hagyományos és online sajtót lefedték, illetve akadtak egyéni érdeklődők, akik csak próbára kívánták tenni helyesírási tudásukat. Az első versenyt 2019. március 19-én rendezték a Duna Palotában. A második versenyt a koronavírus-járvány miatt – kényszerűségből – online módon szervezték 2020. október 3-án. Az online-szervezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy a későbbiekben meg is maradt ez a lebonyolítási forma, mely kétségtelenül előnyös a vidéki és a határon túli versenyzőknek. A harmadik online-versenyt 2021. szeptember 25-én szervezték meg; a negyedik verseny pedig most 2022. szeptember 24-én lesz. A résztvevők kérésére a verseny 2022. szeptember 28-án, szerdán 16 órakor nyilvános jelenléti eredményhirdetéssel, szakmai találkozóval zárul az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A találkozón kerekasztal-beszélgetést szerveznek a sajtó nyelvéről, helyesírásáról, amelyen részt vesz Farkas-Wellmann Endre főszerkesztő (helyorseg.ma), Kiss Róbert Richard turisztikai újságíró, az ötletadó Minya Károly és Pölcz Ádám nyelvész. Az érdeklődők a jelenlévő nyelvészeknek szakmai kérdéseket is feltehetnek. Az első ilyen jellegű fórumon kiderült, hogy a korrektorok igénylik a szakmai megbeszéléseket.
Az év korrektora díjasok (eddig): Fábián György, Helfrich Judit, Póla Gergely (2019), Helfrich Judit, Korpa Ildikó, Póla Gergely – Fábián György (holtverseny) (2020), Helfrich Judit, Póla Gergely – Szvorényné Mezei Klára (holtverseny) (2021). Minden valószínűség szerint ők a Kárpát-medence legjobb korrektorai! Mint látható, vannak, akik már háromszor értek el helyezést – a szabályzat értelmében ennél többre nincs lehetőség; jelentkezhetnek ugyan a versenyre, megmérettethetik magukat, de Az év korrektora címet csak háromszor kaphatja meg valaki – így másoknak is lehetőségük nyílik a cím birtoklására.
A Mandiner (2021) ezzel zárja tudósítását: „A Kárpát-medencei korrektorverseny kiváló alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a nemzet felbecsülhetetlen kincsét jelentő magyar nyelvre, a helyesírás fontosságára, továbbá hogy egy pillanatra reflektorfénybe állítsák és elismerjék azokat, akiknek a munkája kívülről – jó esetben – láthatatlan.”
A versenyt kezdetektől támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nyelvőr Alapítvány és 2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem is.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.
,,A vers a Föld útja a Nap körül”[1] – írja Szőcs Géza 1976-ban. A költészet és a költészet búrájában születő mindenkori vers definiálására hivatott költő a létezés misztériumát az irodalom ágas-bogas, labirintusszerű univerzumán belül igyekezett megérteni, értelmezni, továbbadni és közvetíteni nekünk, halandó embereknek.