2023. december 04., 10:20
Valószínűleg nem véletlen, hogy épp advent első vasárnapján, az egyházi év kezdetének első estéjén mutatták be a székelyföldi Etéden a település ikonikus hangszerét, a frissen rekonstruált timborát. Könnyű dolgom lenne, ha egyszerűen egy hangszerbemutatóról kellene most írnom, ám a történet valami sokkal bonyolultabb és fontosabb lényeget hordoz magában: sok évtized után most újra megszólal az a hang, amely hosszú időn át az etédi közösség önkifejezésének összetéveszthetetlen hangja volt, s amely az idők során végképp elhallgatni tűnt, egészen mostanig. Etéden vasárnap csoda történt: nem csupán egy hangszer újjászületésének az ünnepén lehettünk jelen, hanem a közösség életének azon a nagy pillanatán, amely lehetőséget teremt önnön identitásának újrafogalmazására is.
A hangszer történetéről az egyik legfontosabb tájékoztatást Orbán Balázstól kapjuk, aki a Székelyföld leírásában a következőképpen beszél Etédről: „Etéden van egy sehol sem láttam ősi hangszer a Timbora, ez egy hosszu lant négy hurral, és guitare-szerü hang-osztálylyal, melyel igen szép, remegve panaszos hangokat lehet kihozni; a hurokat tollal pengetik. E lehetett régi harczi dalnokaink hangszere, s a most tökéletesitett cytherának ősatyja.” Persze, nagyon nehéz lenne bizonyítani vagy cáfolni Orbán Balázs állítását, ám sokkal fontosabb, hogy, amikor a timbora kapcsán őt idézzük, elolvassuk a teljes, Etédről szóló leírást, amelyben az idézett bekezdés előtt kevéssel így beszél a faluról: „Etédet gyönyörü nép lakja, kiválóan a nők oly szépek mint sehol: annyi szépséget egy csoportban soha sem láttam, mint Etéden egy vasárnap templomból való kijövetelkor; öltözetük is igen szép és festői, s azért közmondás Székelyföldön, hogy: olyan szép mint az etédi menyecskék.”
Az utazó tehát ezt látja a 19. század vége felé Etéden, egyúttal végig meséli a település történetét Báthori Zsigmond 1591-es adománylevelével kezdve, amelyben a fejedelem Apaffi Mihálynak és családjának adományozza a falut. Ugyaninnen értesülünk Etéd régi életéről, berendezkedéséről, szokásvilágáról, és innen körvonalazódik előttünk az a kép, amely egy nagy jövőre hivatott település lehetőségeit körvonalazza. Ez nagy jövő a 20. században részben beteljesülni látszik, mindenféle jó és rossz történésével, a világháborúk és a kommunizmus iszonyatai közt is Etéd a prosperáló nagyközségek között megőrzi hírnevét. Azonban, ha a rendszerváltás utáni Erdély szociográfiáját pásztázzuk végig, azt látjuk, hogy itt is, mint bárhol máshol Erdélyben, ugyanúgy érvényesültek a társadalmi átalakulás tendenciái, amelyek az egész térség gazdasági és szellemi életére sokszor negatív hatással voltak. Ez az a pillanat, amikor a rendszerváltás után bő harminc évvel, 2023 adventjén feltámad valami, vagy stílszerűen: megszólal egy hang, amelyet évtizedek óta nem hallott a világ.
Fontos aspektus az is, hogy egy civil kezdeményezés valósult meg, még akkor is, ha a kezdeményező személye egybeesik a falu jelenlegi polgármestere, Szilveszter Attila személyével. Nyilván, az elöljárói státusa többletlehetőségeket biztosíthatott a tervei megvalósításához, de az ötletet – és a munka oroszlánrészét is – a magánember vállalta fel. Vagyis most egy etédi embernek köszönhetjük meg ezt a csodát, aki ebben a projektben nem csak egy hangszer újraélesztését vitte véghez, hanem ezzel párhuzamosan felhívja a figyelmünket is a legfontosabb dologra: önazonosságunk újraértékelésére, amely egyben lehetőséget ad a közösség életének teljes újraértékelésére is. Ez a kicsi hangszer, a timbora, a közösség múltja és jövője, minden hang benne van, ami elhangzott eddig és aminek el kell hangzania ezután, bár látszólag csak egy tárgy, egy varázsdoboz, de mindannyiunk történeteit magában őrzi. Szilveszter Attilától ma egy csodát kaptunk vissza.
Azt nyilván nem tudjuk, hogy az elkövetkezőkben milyen történelmi vagy szociográfiai művek születnek, de örömmel és megnyugvással tölt el, hogy bármit írjanak ezután Etédről, nem kerülheti el senki figyelmét az, ami 2023. december 3-án történt.
A hangszerbemutató teltházas adventi rendezvény az etédi önkormányzat szervezésében valósult meg az Etédi Firtos Lova Hagyományőrző És Sport Egyesület segítségével, közreműködött a marosvásárhelyi Fagyöngy citerazenekar és az etédi gyermekkórus. A hangszert újraalkotója, Demeter Miklós szólaltatta meg, ezt követően Heinczinger Miklós koncertje zárta az estet.
