Nagy Erika: Hatalmas léptékben növekvő kiadások árnyékában

2023. március 13., 09:32

A gazdasági válság hatásai miatt a színházak már csökkentett számú bemutatóval jelentették be a soron következő évadot. Az utóbbi három évben többnyire olyan dolgok történtek, amelyek nem tettek jót a színházaknak sem, ezért a nehézségekről, túlélésről, tervekről kérdeztük a kassai Thália Színház igazgatóját, Czajlik Józsefet.

Sipos Sándor: Abszurd színház (rajz, színes tinták, aranyfesték papíron, 50 × 70 cm, 1985)

– Milyen volt a Thália Színház számára a 2022-es év?

– A terv szerint haladtunk, az első félév gyötrelmes volt. Tudvalévő, hogy márciusban oldották fel a pandémia okán ránk rótt szankciókat, és mire rendesen elkezdtek volna az emberek színházba járni, jött a nyár, és csak a második félévben kezdtek szép számban visszatérni a nézők. Mi a 2022/2023-as évadban két színházi produkció helyett csak egyet abszolváltunk, és bemutattuk még a pandémia idejéből magunkkal hurcolt Karantén című előadást is. Erre a megemelkedett rezsiköltségek miatt kényszerültünk, mert láttuk előre, milyen hatalmas léptékben növekszik a kiadásunk. Nem tudtuk, mi vár ránk, így egy darabbal eleve kevesebbet terveztünk be. Az egyik legtöbbet játszott Shakespeare vígjáték, a Szentivánéji álom nagyszerűen sikerült Matusek Attila rendezésében a második félévben, majd az év végén tartottunk egy háromhetes leállást, hogy mérsékeljük a kiadásainkat az energiafogyasztás terén. A nézők érdeklődése biztató volt, bár soha nem érte még el a pandémia előtti szintet. Sajnos közrejátszik ebben a háború, az energiaköltségek, a háztartási kiadások növekedése. Most kezdtünk el próbálni egy új darabot, és nemcsak kíváncsian, de bizakodva is várjuk a folytatást.

– A 2023-as évtől mit vártok?

– Nagyon remélem, hogy a kitűzött terveinket meg tudjuk valósítani. Most kellett volna próbálnunk egy közös koprodukciót a Jókai Színházzal, de a gazdasági helyzetre való tekintettel erről lemondtunk. A bérletes nézőinknek felajánlunk helyette egy vendégjátékot, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadásában. A nézők így nem érzik a csökkenést, csak éppen nem mi állítjuk színpadra a darabot. Vár ránk az Angyal álma című zenés darab Ábrahám Pál életéről, aki nagyon híres operett- és filmzeneszerző volt. Az ő életéről szól majd a darab, beleszőjük az operetteknek a részleteit is, a dalait, valamint a hátterét annak, hogy hogyan alakult az élete. Tervezünk egy négyszemélyes Broadway-musicalt, és az Ájlávjú – I love you zárja majd az évadot, amelyben mindenképpen olyan irányt választottunk, hogy visszahúzzuk a nézőket a színházba. Olyan darabokat kínálunk nekik, amelyekkel könnyebben kimozdíthatóak a bezártságból.

– Hogyan látjátok, a mostani nehéz helyzetben sikerül a túlélés?

– A mostani helyzet nagyon rányomja a bélyegét a színházakra is, hiszen a huszonvalahány ezres rezsiköltség helyett már most a kilencvenezres tételnél tartunk éves szinten. Minden eszközzel azon vagyunk, hogy a kiadásokat mérsékelni tudjuk, vagyis próbálunk felszínen maradni, kifizetni a számlákat és megkeresni a nézői igényeket. A téli időszakban a művelődési házak is bezártak, vagy minimális üzemmódba váltottak, így nem fogadják a színházak ajánlatait. Magyarországon sem jó a helyzet, márciusig a színházak nagy része bezárt, vagy csak a saját produkcióikat játsszák, szintén minimálisan. Ebben az időszakban szoktunk mi is Budapesten megjelenni valamelyik darabunkkal, most ez is elmarad. Tervezünk előadásokat, kölcsönös fellépéseket, csak ehhez a magyarországi színházaknak előbb nyitniuk kell.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. februári számában)

Farkas Jenő

Egy film a megaláztatásról

2023. március 13., hétfő

Alexandru Belc (1980–) román rendező Metronom című első nagyjátékfilmjét az idei frankofón filmhéten mutatták be, amely 2022-ben a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában elnyerte a rendezői díjat az Un certain regard (Egy sajátos nézőpont) kategóriában. Ezenkívül a jeruzsálemi filmfesztiválon a legjobb nemzetközi filmnek járó Nechama Rivlin-díjat is bezsebelte.

Demeter Szilárd

A létezés botránya – Hajnóczy–Nádas-kiállítás

2023. március 10., péntek

A létezés botránya és a csöcskontent – ezzel a címmel szerettem volna indítani. Kicsit a hárompéterek irányába tolni a köszöntőt, megszólalni Esterházy hangján, Péter köszönti Pétert (Nádast) és Pétert (Hajnóczyt), és nem mellékesen fölhívni a figyelmet arra, hogy léteznek még törődést igénylő Péterek, mondjuk, Dobai, szóval munka lenne még.

Csáky Pál

A Duray-jelenség

2023. március 09., csütörtök

2022. december 30-án elhunyt Duray Miklós. Ez a hír sokunkat megrázott, hiszen Miklós élete és tevékenysége mélyen beleivódott a szlovákiai magyar valóságba, s függetlenül attól, hogy valaki szerette és tisztelte – vagy ellenkezőleg: nem szerette és nyughatatlan intrikusnak tartotta őt, minden olyan magyar személyiséget, aki számít valamit bárhol a világon, ahol magyarok élnek, megérintett. Duray Miklóst számon kellett tartani, élete, megnyilvánulásai sok vonatkozásban igazodási pontot jelentettek még azoknak is, akik megosztó személyiségnek tartották őt.

Dr. Balázs Géza

Hazudnak rendületlenül…

2023. március 08., szerda

A lélek kutatói jobban meg tudnák magyarázni, hogy az álhírek miért érdekesebbek a valódi híreknél. Ám az álhírek iránti emberi vonzalomról maga a szókincs is árulkodik, és nyelvileg is vizsgálható. Egy anekdota szerint a magyar nyelv ötven szót ismer a mellébeszélésre, száz szót a verekedésre, 120 szót a járás-kelésre, 332 szót a buta, háromezer szót a részeg emberre. Nem szükséges utánaszámolni, mert ilyen pontos listát lehetetlen összeállítani. Vagyis már ez a lista is hazugság. Kevésbé durván: tódítás.

Büky László

(Szép)irodalmi tinták és tollak

2023. március 02., csütörtök

A latin szó, a penna magyar írástudó körökben nem csupán (madár)szárnytollat jelentett, hanem íróeszközt is. A magyar nyelvújítás során az ezzel dolgozó literátorok közötti XVIII–XIX. századi torzsalkodásokat éppenséggel pennaháborúknak szokás nevezni. E küzdelmekben ugyan vér nem folyt, de a nyelvújítás nagy alakja, Kazinczy Ferenc a börtönben a vasajtó rozsdájából készített tintát, de némelyik levelét saját vérével írta, mert a tintától el volt tiltva, tolla sem volt mindig.

Dr. Balázs Géza

Szilágy, a világ közepe

2023. március 01., szerda

Megjelent egy óriási munka, Galgamácsai népmesék és mondák, négy kötetben csaknem 3500 oldalon. Egyetlen néprajzkutató egész életre szóló lenyűgöző teljesítménye. Ráadásul a szerzőnek van még egy kötetnyi anyaga… A közel négy évtizedes kutatómunka mindvégig támogatás nélkül folyt. A kötetek megjelentetésére az Agrárminisztérium két sikeres Hungarikum-pályázata adott lehetőséget.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2023. február 27., hétfő

Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési eszköztára a mindennapok természetes beszédét követi. Természetes gondolkodás, szókimondó kifejezés, keresetlen szavak. Montaigne szavai juthatnak eszünkbe:
„Kiváló írók kezében különös-szépen izzik a nyelv. Nem halmozzák az új, maguk készítette szavakat, hanem a saját szótárukat juttatják új árnyalatokra, óvatosan és sok leleménnyel.”
(Esszék, III. 5. – Bajcsa András fordítása.)

Dr. Balázs Géza

A hatalmasok nem biztos, hogy hatalmasak

2023. február 22., szerda

Ezt írja egy elemző:

A nagyvárosok alapvetően liberálisok.
Az én nyelvérzékem szerint: liberálisak lenne a helyes. A liberálisok a személyek, a liberálisak pedig egy tulajdonság (az értelmező kéziszótár szerint ezek a melléknévi jelentések: 1. (politikai értelemben) A liberalizmust valló, 2. (pejoratív értelemben) Túlságosan engedékeny.

Nagy Erika

Művészi kiteljesedés

2023. február 16., csütörtök

Gál Tamás Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, a Csavar Színház alapítója kapta a Magyarság Háza-díjat 2022- ben. Az ünnepélyes díjátadás december 18-án, advent negyedik vasárnapján volt a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Dr. Balázs Géza

Menekvés a szerelem? – Molière: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája

2023. február 16., csütörtök

Látvánnyal, zenével, mozgással, szöveggel elvarázsoló darab a Nemzetiben. Kezdjük a látvánnyal: egy alulról nézhető, eldőlt csarnok, néha tükrökkel, tükröződéssel megbolondítva, melynek fekvő, olykor kiemelkedő oszlopain játszódnak a jelenetek (Numen/For Use, díszlettervező közösség – Ivana Jonke). (Talán a karzatról látszik a legteljesebben.) Felfordult világ? Nem normális fizikai valóságában, a talpán állva szemlélhető, hanem eldőlve és alulról. Ahonnan minden más. Vagy éppen a csak az embert jellemző, és leginkább a művészet által tudatosított nézőpontváltást mutatja?

Nagy Erika művei

Legfrissebb hírek

2023. április 01., 07:10

Balajthy Ferenc
Már nyílnak a kertben és más versek

2023. április 01., 07:06

Nádasi Krisztina
Piszkozat

2023. április 01., 07:02

Jóna Dávid
Pató Pál úr meggondolta, meggondolta magát

2023. március 31., 11:44

Szalai Klaudia
Különleges színházi produkciókkal és látványos utcai jelenetekkel kezdődik a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia

2023. március 31., 10:17

Póda Erzsébet
A felvidéki Előretolt Helyőrség sikeres szakmai projektjei