Pál-Lukács Zsófia: A néprajztudomány hadvezére. Andrásfalvy Bertalan kilencvenéves

2021. november 20., 07:47

2021. november 17-én ünnepelte 90. születésnapját Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus, akinek nevét, illetve tevékenységét valószínűleg minden humántudományban kicsit is jártas személy ismeri.

Andrásfalvi Bertalan - Fotó: Magyar Kultúra

Andrásfalvy Bertalan tudományos és közéleti ténykedése éppen azért rendkívüli, mert közel tudja hozni azokat a témákat, amelyek egyrészt érdeklődésének középpontjában állnak, ugyanakkor a mi életünket is valamiképpen meghatározzák, a (társadalmi) emlékezetünk vagy éppen a jelenünk részei. Ilyenek a falusi paraszt kultúra világával kapcsolatos néprajzi írásai vagy azok a tudományos, mégis emberközeli témák, amelyek életművében a népi gazdálkodás, népköltészet, néptánc révén népművészetté állnak össze. Andrásfalvy Bertalan egész életútján vallotta, hogy a népi kultúra nem luxus – a művészet létszükséglet. A kultúra nemcsak a magyar nemzet számára ad lehetőséget arra, hogy „ne pusztuljunk ki”, hanem az egész világa érvényes válaszokat tud adni, hiszen „az ember emberi kapcsolatok nélkül beteggé lesz”. A kultúra a kapcsolódások tere. Saját kutatói életútjával kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott: „Én olyan hadvezér vagyok, aki majdnem minden csatát elvesztett”, de igazán lényeges az, hogy végig azzal tudott foglalkozni, amivel szeretett volna. Most is feltétel nélkül hisz abban, hogy a néprajztudomány a jövőnk kulcsa.

Az Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében megrendezett könyvbemutatón és sajtótájékoztatón erre a művészeti értelemben is megragadható vonásra összpontosítottak a szervezők a Magyar Versmondók Egyesülete képviseletében. A néprajztudós virtuális jelenlétében folytatott beszélgetés tárgya a most megjelenő Mátyás és a török basa című, negyvenöt mesét tartalmazó mesegyűjtemény volt. Ezek a szövegek mindeddig a szakmában is teljesen ismeretlenek voltak, ami Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője szerint Andrsáfalvy Bertalan szerénységére vall. A nyilvánosság előtt mindeddig ismeretlen összeállítás kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta. Az eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a NépmesePontok ötletgazdája, Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, drámapedagógus, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a kötet menedzsere, Tóth Gábor beszélgettek, Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja pedig zenei elemekkel tette ünnepélyessé a születésnap alkalmából szervezett eseményt.

Az összegyűjtött mesék keletkezéstörténetéről tudjuk, hogy Andrásfalvy Bertalan hetven éve gyűjtötte a szövegeket, több esetben hangfelvételt is készített a kutatóutak során; a bemutatón ilyen archív felvételeket is meghallgathattak a résztvevők. A kutatóutak elsődleges célja az volt, hogy filmeket készítettek táncosokról, ő pedig esténként felkereste a helyi mesemondókat és feljegyezte az elhangzott történeteket, amelyek jellegükből adódóan nemcsak a gyereket szólítják meg, több közülük a felnőtt korosztálynak is érdekes lehet. A kutatónak a történetek és a történetmesélés mozzanata, a gyűjtés is meghatározó élményt nyújtott. Mivel tudta, hogy „ez egy nagy szakma” és nem volt mesekutató, nagyon örült a kötet szakmai támogatóinak és Tóth Gábor szerkesztői munkájának.

A Mátyás és a török basa című gyűjtemény sokoldalú kiadvány, érdekessége a fenti tényezők mellett az is, hogy az egyes művek hanganyaga online platformon elérhető a vers.hu weboldalon. A gyűjtés és a gyűjtött anyag értékszerkezetéről szólva Rétvári Bence a mesék mögött álló népi kultúra hatását idézte fel, ami nemcsak gyerekkorban lehet meghatározó, hanem felnőtt korban ugyanígy, mivel „a kultúrának akkor van értelme, ha tényleg át tudjuk élni”. A mai életünket erőteljesen meghatározó piaci logika a kultúra időtálló értékei helyett a fogyasztás jelenvalóságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a kultúra által képviselt örök értékekben kell hinnünk: „Nekünk azonban az a fontos, ami magával tud ragadni és a részévé tudunk válni”, mondta. Ilyen a népi kultúránk, amely jelen volt a szüleink és nagyszüleink életében, és meghatározónak kell lennie ma is. A népi kultúra értékeit közvetítik a népmesék; hangsúlyosan jelennek meg bennük olyan értékkategóriák, amelyeket Andrásfaly Bertalan egész életében képviselt, így a szorgalom és a becsületesség.