2021. november 20., 07:47
2021. november 17-én ünnepelte 90. születésnapját Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus, akinek nevét, illetve tevékenységét valószínűleg minden humántudományban kicsit is jártas személy ismeri.
Andrásfalvy Bertalan tudományos és közéleti ténykedése éppen azért rendkívüli, mert közel tudja hozni azokat a témákat, amelyek egyrészt érdeklődésének középpontjában állnak, ugyanakkor a mi életünket is valamiképpen meghatározzák, a (társadalmi) emlékezetünk vagy éppen a jelenünk részei. Ilyenek a falusi paraszt kultúra világával kapcsolatos néprajzi írásai vagy azok a tudományos, mégis emberközeli témák, amelyek életművében a népi gazdálkodás, népköltészet, néptánc révén népművészetté állnak össze. Andrásfalvy Bertalan egész életútján vallotta, hogy a népi kultúra nem luxus – a művészet létszükséglet. A kultúra nemcsak a magyar nemzet számára ad lehetőséget arra, hogy „ne pusztuljunk ki”, hanem az egész világa érvényes válaszokat tud adni, hiszen „az ember emberi kapcsolatok nélkül beteggé lesz”. A kultúra a kapcsolódások tere. Saját kutatói életútjával kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott: „Én olyan hadvezér vagyok, aki majdnem minden csatát elvesztett”, de igazán lényeges az, hogy végig azzal tudott foglalkozni, amivel szeretett volna. Most is feltétel nélkül hisz abban, hogy a néprajztudomány a jövőnk kulcsa.
Az Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében megrendezett könyvbemutatón és sajtótájékoztatón erre a művészeti értelemben is megragadható vonásra összpontosítottak a szervezők a Magyar Versmondók Egyesülete képviseletében. A néprajztudós virtuális jelenlétében folytatott beszélgetés tárgya a most megjelenő Mátyás és a török basa című, negyvenöt mesét tartalmazó mesegyűjtemény volt. Ezek a szövegek mindeddig a szakmában is teljesen ismeretlenek voltak, ami Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője szerint Andrsáfalvy Bertalan szerénységére vall. A nyilvánosság előtt mindeddig ismeretlen összeállítás kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta. Az eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a NépmesePontok ötletgazdája, Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, drámapedagógus, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a kötet menedzsere, Tóth Gábor beszélgettek, Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja pedig zenei elemekkel tette ünnepélyessé a születésnap alkalmából szervezett eseményt.
Az összegyűjtött mesék keletkezéstörténetéről tudjuk, hogy Andrásfalvy Bertalan hetven éve gyűjtötte a szövegeket, több esetben hangfelvételt is készített a kutatóutak során; a bemutatón ilyen archív felvételeket is meghallgathattak a résztvevők. A kutatóutak elsődleges célja az volt, hogy filmeket készítettek táncosokról, ő pedig esténként felkereste a helyi mesemondókat és feljegyezte az elhangzott történeteket, amelyek jellegükből adódóan nemcsak a gyereket szólítják meg, több közülük a felnőtt korosztálynak is érdekes lehet. A kutatónak a történetek és a történetmesélés mozzanata, a gyűjtés is meghatározó élményt nyújtott. Mivel tudta, hogy „ez egy nagy szakma” és nem volt mesekutató, nagyon örült a kötet szakmai támogatóinak és Tóth Gábor szerkesztői munkájának.
A Mátyás és a török basa című gyűjtemény sokoldalú kiadvány, érdekessége a fenti tényezők mellett az is, hogy az egyes művek hanganyaga online platformon elérhető a vers.hu weboldalon. A gyűjtés és a gyűjtött anyag értékszerkezetéről szólva Rétvári Bence a mesék mögött álló népi kultúra hatását idézte fel, ami nemcsak gyerekkorban lehet meghatározó, hanem felnőtt korban ugyanígy, mivel „a kultúrának akkor van értelme, ha tényleg át tudjuk élni”. A mai életünket erőteljesen meghatározó piaci logika a kultúra időtálló értékei helyett a fogyasztás jelenvalóságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a kultúra által képviselt örök értékekben kell hinnünk: „Nekünk azonban az a fontos, ami magával tud ragadni és a részévé tudunk válni”, mondta. Ilyen a népi kultúránk, amely jelen volt a szüleink és nagyszüleink életében, és meghatározónak kell lennie ma is. A népi kultúra értékeit közvetítik a népmesék; hangsúlyosan jelennek meg bennük olyan értékkategóriák, amelyeket Andrásfaly Bertalan egész életében képviselt, így a szorgalom és a becsületesség.
