Andrásfalvy Bertalan tudományos és közéleti ténykedése éppen azért rendkívüli, mert közel tudja hozni azokat a témákat, amelyek egyrészt érdeklődésének középpontjában állnak, ugyanakkor a mi életünket is valamiképpen meghatározzák, a (társadalmi) emlékezetünk vagy éppen a jelenünk részei. Ilyenek a falusi paraszt kultúra világával kapcsolatos néprajzi írásai vagy azok a tudományos, mégis emberközeli témák, amelyek életművében a népi gazdálkodás, népköltészet, néptánc révén népművészetté állnak össze. Andrásfalvy Bertalan egész életútján vallotta, hogy a népi kultúra nem luxus – a művészet létszükséglet. A kultúra nemcsak a magyar nemzet számára ad lehetőséget arra, hogy „ne pusztuljunk ki”, hanem az egész világa érvényes válaszokat tud adni, hiszen „az ember emberi kapcsolatok nélkül beteggé lesz”. A kultúra a kapcsolódások tere. Saját kutatói életútjával kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott: „Én olyan hadvezér vagyok, aki majdnem minden csatát elvesztett”, de igazán lényeges az, hogy végig azzal tudott foglalkozni, amivel szeretett volna. Most is feltétel nélkül hisz abban, hogy a néprajztudomány a jövőnk kulcsa.
Az Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében megrendezett könyvbemutatón és sajtótájékoztatón erre a művészeti értelemben is megragadható vonásra összpontosítottak a szervezők a Magyar Versmondók Egyesülete képviseletében. A néprajztudós virtuális jelenlétében folytatott beszélgetés tárgya a most megjelenő Mátyás és a török basa című, negyvenöt mesét tartalmazó mesegyűjtemény volt. Ezek a szövegek mindeddig a szakmában is teljesen ismeretlenek voltak, ami Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője szerint Andrsáfalvy Bertalan szerénységére vall. A nyilvánosság előtt mindeddig ismeretlen összeállítás kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatta. Az eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a NépmesePontok ötletgazdája, Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, drámapedagógus, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a kötet menedzsere, Tóth Gábor beszélgettek, Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja pedig zenei elemekkel tette ünnepélyessé a születésnap alkalmából szervezett eseményt.
Az összegyűjtött mesék keletkezéstörténetéről tudjuk, hogy Andrásfalvy Bertalan hetven éve gyűjtötte a szövegeket, több esetben hangfelvételt is készített a kutatóutak során; a bemutatón ilyen archív felvételeket is meghallgathattak a résztvevők. A kutatóutak elsődleges célja az volt, hogy filmeket készítettek táncosokról, ő pedig esténként felkereste a helyi mesemondókat és feljegyezte az elhangzott történeteket, amelyek jellegükből adódóan nemcsak a gyereket szólítják meg, több közülük a felnőtt korosztálynak is érdekes lehet. A kutatónak a történetek és a történetmesélés mozzanata, a gyűjtés is meghatározó élményt nyújtott. Mivel tudta, hogy „ez egy nagy szakma” és nem volt mesekutató, nagyon örült a kötet szakmai támogatóinak és Tóth Gábor szerkesztői munkájának.
A Mátyás és a török basa című gyűjtemény sokoldalú kiadvány, érdekessége a fenti tényezők mellett az is, hogy az egyes művek hanganyaga online platformon elérhető a vers.hu weboldalon. A gyűjtés és a gyűjtött anyag értékszerkezetéről szólva Rétvári Bence a mesék mögött álló népi kultúra hatását idézte fel, ami nemcsak gyerekkorban lehet meghatározó, hanem felnőtt korban ugyanígy, mivel „a kultúrának akkor van értelme, ha tényleg át tudjuk élni”. A mai életünket erőteljesen meghatározó piaci logika a kultúra időtálló értékei helyett a fogyasztás jelenvalóságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a kultúra által képviselt örök értékekben kell hinnünk: „Nekünk azonban az a fontos, ami magával tud ragadni és a részévé tudunk válni”, mondta. Ilyen a népi kultúránk, amely jelen volt a szüleink és nagyszüleink életében, és meghatározónak kell lennie ma is. A népi kultúra értékeit közvetítik a népmesék; hangsúlyosan jelennek meg bennük olyan értékkategóriák, amelyeket Andrásfaly Bertalan egész életében képviselt, így a szorgalom és a becsületesség.
Egy ilyen emléknap – hasonlóan sok más hasonszőrű naphoz – a kívülállók számára maximum csak egy érdekes adatot jelent a reggeli forgalom alatt unalmunkban hallgatott rádióműsor színes-szagos hírei között. Az érintettek számára azonban igenis fontos egy-egy ilyen nap, hiszen az együvé tartozás érzésén kívül még egy jelentős dimenzióval is bír: az önmagunkkal való számvetéssel.
Láttak már halat repülni? Hát bogáncspihét csészében pihenni? Ha nem, máris jó okuk van arra, hogy kézbe vegyék Szente Anita első kötetét, melyben ezek olyan természetes jelenségek, mint hogy a fejünkben élő lények képesek szeretni egymást (utóbbi gondolat a kötet mottója).
Juhász Kristóf minden művészeti ágba belekóstolt már, és az így megszerzett tapasztalatokat nem sajnálta felhasználni írásművészetébe. Ezt támasztja alá legújabb elbeszéléskötete is, a Történelmi esemény utáni tabletta.
Isten szolgája, Márton Áron 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, a Gyulafehérvári (Erdélyi) Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt 1939-től 1980-ig. Szülőfalujában a püspök iránti tisztelet jeléül múzeumot hoztak létre 2010-ben, halálának harmincadik évfordulóján.
Milán vagyok, a családom legfiatalabb tagja. Édesanyám Ruzicska-Panák Annamária, a népművészet ifjú mestere. Csodálatos dolgokat alkot és imád engem, most is csinosan felöltöztetett ebbe a kékfestő ruhába. Vendégeket várunk, megmutatjuk nekik, hogyan készül a kékfestő kelme.
Mi a vonzat? A legegyszerűbb meghatározása: kötött bővítmény. Szorosan (elválaszthatatlanul) hozzátartozik az alaptaghoz (többnyire igéhez), lényeges mozzanattal egészíti ki. Persze a vonzatok egy része sem örökkévaló: az alaptag elveszítheti vonzatát vagy kicserélheti másra. Pontosan ugyanúgy, mint az életben…
Klasszikus költői műfajok művelője, aki hexameterekben nemcsak verset írni, de akár beszélni is tud. Mostanában leginkább alkaioszi sorokban gondolkozik, az emberi DNS-t leképező lírai eposzát kutyasétáltatás és jógázás közben, fejben írja. Egy kis bakonyi faluban él felesége, kutyája, macskái és aranyhalai társaságában, ahol különleges, egzotikus növényeket is nevelget kultúrdzsungelében. A kortárs írók kortárs szerzőkről sorozatban Babics Imrével beszélgettünk.
Meghatározni nem fogom magam, de azok számára, akik foglalkoznak ilyesmivel, a következő támpontokkal szolgálok:
• támogatom a magyart a magyartalannal szemben és az embert az embertelennel szemben
• a bölcső pártján állok a koporsóéval szemben
• a megszólaló harangok pártján az elnémult harangokéval szemben
Zürichben megtudtam a hírt, hogy barátom többé már nem lesz velünk. Szőcs Géza kiemelkedő és bonyolult egyéniségéről sokan írtak és beszéltek, és mindezt sokkal hozzáértőbben, mint ahogy én erre képes vagyok. Miközben a festményen dolgoztam, számtalan gondolat és emlék merült fel bennem