Pál-Lukács Zsófia: Bodor Ádám alkotóművészetéről

Farkas Wellmann Endre

Mi köze volt Szőcs Gézának Balatonfüredhez?

Cserép László nevét mindenki ismeri, akinek köze volt valaha is Balatonfüred kulturális életéhez: több évtizede ő a város kulturális mindenese, és meggyőződésem, hogy a művészeti életéről méltán híres Balaton-parti város sok ötletet és még több megvalósítást neki köszönhet. Két éve az ő bábáskodásával jött létre a Szőcs Géza-szalon is, amely a város egykori díszpolgárának, barátjának a nevét viseli, és amely már fennállása óta több tucat rendezvény helyszíne volt. A szalon küldetéséről és idei programjairól május 4-én sajtótájékoztatót tartanak.

Dr. Balázs Géza

Jogszabályok kerültek megkerülésre

Címünk egy gyakori nyelvhelyességi hiba karikírozása. A későbbiekben bemutatom ezt is, de addig lássunk másokat!

- Kényesen ügyel arra, hogy a beruházás megfeleljen a lehető legszigorúbb szakmai követelményeknek.

Furcsa ez a kényesen ügyel. Nem keveredés? Kényes valamire vagy kínosan ügyel valamire. Ennek ellenére mindkettőre van találat az interneten, a kínosan ügyelre körülbelül hatszor annyi, mint a kényesen ügyelre. Kínosan ügyelni vagy kényesnek lenni… Úgy látszik, hogy lassan egyre megy.

Juhász Dósa János

Kulcsár Ferenc, egy felkiáltójeles ember

Ahogyan a másik Kulcsár, Tibor, ő is a Bodrogközből érkezett a magyar irodalomba. Nemcsak földrajzilag járt be hosszú utat, hanem költőként is. Egyike az 1970-ben megjelent Egyszemű éjszaka költőinek, bár talán túl korai volt az antológiában való szerepeltetése. Ha van költő, akkor rá igaz, hogy fokozatosan érik nagy költővé, ezt jelzi a Magyar Antaeus Könyvek sorozatban megjelent Halottaim virága című, önmaga által válogatott kötete is, amelyben talán csak az 1987-ben megjelent A felkiáltójeles ember című kötetéhez igazságtalan. E sorok szerzője akkoriban érettségizett, s ezt a kötetet kapta ajándékul. 

Acsai Roland

A későn érő költő ‒ Vajda János lírájáról

Vajda János (1827–1897) új Petőfiként indult, de Arany Jánossal és a kritikus Gyulai Pállal nem találja a hangot. Szerencséjére végigéli a századot, és a századvég fiatal alkotói meglátják benne elődjüket, így a modern költészet előfutára lesz. De valóban így volt-e, és mekkora ma a művészi értéke? És egyáltalán: lehet-e még újat mondani Vajda János költészetéről? Az alábbiakban ezt próbálom meg.

Dr. Balázs Géza

Bonyolult szószerkezetlépcsők

Mit éreznek akkor, amikor ilyen mondatot olvasnak?

 - Elítélték a kocsijára ütő biciklis futárt Körúton fellökő sofőrt…
A mondat nyelvtanilag helyes, viszont sorozatos alárendelésekkel annyira túlzsúfolt, hogy gyakorlatilag felfoghatatlan. 

Demeter Szilárd

Tündérkertben Sinistra

Szóval beszéljen belőlem az olvasó, egyrészt mert állítólag az olvasónak mindig igaza van (nincs, de nála van az ítélet joga és az író pénze, tehát hízelegjünk emígyen), másrészt mert mi más lehetne egy irodalmi múzeum főigazgatója mint olvasó. Ez a dolga, főállású olvasóként gondozza a magyar irodalmat, és lásd első pont.

Dr. Balázs Géza

Ludas a Matyi?

A forgalmas utcák, aluljárók ma már nem a rikkancsoktól, azaz a harsány újságárusoktól, hanem a handabandázóktól, az ordítva mobiltelefonozóktól, esetleg a zenés hittérítőktől zajosak. Nem volt mindig így. Száz éve a pesti utcák a rikkancsoktól voltak hangosak:

• Biztos-e Ön abban, nincs-e benn A Napban?

Éltető József

Tűnődések a költészet napján

Egy ideje, akármerre fordul az ember a média bozótosában, a mesterséges intelligencia bukkan elő a bokorból. Hol diadalittas, hol ámuldozó, hol sápítozó hangfekvésben száll az ének a ChatGPT-ről. Hogy most már az MI. (Szokjunk hát az új és egyre gyakoribb rövidítésekhez és mozaikszavakhoz!) nem csak a régi helyén, a mennyiségtani műveletek és a műszaki teremtés birodalmában válik lassacskán egyeduralkodóvá, hanem a kommunikáció egyre gyomosabb mezején is.

Ilyés Krisztinka

Ha húsvét, akkor locsolás…

A húsvét – a keresztény liturgia szerint – a nagyböjt utáni időszak, a feltámadás és a megváltás örömünnepe. A húsvéthétfő viszont már a mulatozások – népi szokások és játékok – egyvelegét képezi, amelynek napjainkban – sajnálatos módon – a gyakorlott formája kevésbé él – sokkal inkább a rá való emlékezés, a vízbevető hétfők újraelbeszélése, és nem annak megélése lesz meghatározó.

Farkas Wellmann Endre

Megfeszítettség és megválthatóság

A megfeszítettség a keresztény ember erős tudati tapasztalata, a test meggyötrésének – s mint ilyen az ember meggyötrésének – legrettenetesebb képzete, a legszörnyűbb halálnem, amely a Megváltónak is kijutott, talán épp ezért az egyetlen lehetőség, hogy saját életünk és az Ő élete között közös pontra leljünk, közösséget vállaljunk a halálban.