A szejkefürdői Mini Erdély Park szomszédságában, egy felújított épület négy termében kapott helyet a látogatóközpont. Fazakas Szabolcs, a Székelyföld Legendárium ötletgazdája szerint régóta szükség volt erre: „Orbán Balázst mint a legnagyobb székelyt szoktuk emlegetni, szobrokat emeltek a tiszteletére, iskolát, utcát neveztek el róla, a lengyelfalvi szülőházában emlékszobát rendeztek be, de külön múzeuma nem volt. Ezért ígéretet tettünk a csapatunkkal néhány évvel ezelőtt, hogy Orbán Balázsnak lesz egy méltó emlékháza. A szejkefürdői Orbán Balázs-sír zarándokhely, sokan ellátogatnak ide, akár iskoláscsoportok is, de nem mindenki ismeri behatóbban az életét. Amíg zajlottak a Mini Erdély Park építkezései, sok látogató érdeklődött, hogy mit lehet még tudni róla. Igény volt erre az emlékházra, és azért pontosan itt, mert ő virágoztatta fel annak idején a Szejkét”.
Páratlan összefogás
Fazakas Szabolcs elmondta, óriási csapatmunka eredménye a látogatóközpont megvalósulása. A kiállítás anyagát – a Székelyföldi Legendárium csapatával együtt dolgozva – Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt történészek állították össze, de segítette őket a Kováts fényképészet, valamint a Haáz Rezső Múzeum munkatársai is. „Néhány éve a múzeummal közösen készítettünk Orbán Balázs keleti utazásairól egy kiállítást Szász Hunor történész vezetésével, az az anyag is bekerült ide. De kaptunk fotókat a leszármazottaktól, jószándékú emberektől, dokumentumokat erdélyi és magyarországi levéltáraktól, Balázs Árpádtól, valamint sokat segített Balázs Ádám budapesti történész is. A sírjánál található bronzplaketten van két évszám és közte egy vonalka. Mi ezt a vonalkát mutatjuk be a múzeumban, a 69 évet, de nem csak. Összefoglaljuk az életét, a látogatók megismerhetik a családját, de az elhunyta utáni történéseket is. Ismert, hogy négyszer temették újra, 1969. október 26-án avatták fel a negyedik és egyben utolsó sírhelyét a Szejkefürdőn.” Nem lehet arról sem megfeledkezni, hogy a kiállítás létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Hologram, animációk, párbajok
A kiállítótermeket végigjárva tematikus tagolásban követhető a „legnagyobb székely” életútja és munkássága. Az első teremben az életrajzát és az Orbán-család történetét mutatják be, látható itt a családfa, de vicces anekdotákat, pikáns történeteket is megismerhetünk. Egy érintőképernyőn korabeli lapokban megjelent karikatúrákat nézegethetünk.
A második terem a politikai pályafutását, korának politikai viszonyait ismerteti. Egy háromdimenziós hologram és animáció alkalmazásával Orbán Balázsnak az előadásában hallgathatjuk meg a magyar parlamentben elhangzott beszédét. Orbán Balázs hologramjához az animációkat a Legendárium rajzfilmstúdió csapata készítette – technikai újításként hanggal –, a mozgást Barabás Árpád színész, a hangot Fülöp Zoltán színész kölcsönözte hozzá. De ugyanitt a párbajozásairól is többet tudhatunk meg.
Az utazó, a néprajzos és a fényképész
A harmadik teremben Orbán Balázs keleti utazásait mutatják be, a gyerekeket rovás- és hieroglifa-nyomtató várja, és egy piramis belsejébe is beléphetünk. „Fiatalkorában elutazik a szüleivel Isztambulba, hogy a nagymama vagyonát szerezzék vissza, amelyet aztán elkoboz az iszlám egyház. Bejárja Görögországot, a Közel-Keletet. Ez nagy hatással volt rá, valószínűleg akkor alakul ki benne az, ismervén a görög és az egyiptomi mitológiát, hogy ugyanígy a székely legendavilágot is be lehet mutatni” – mondta Fazakas Szabolcs. Ebben a teremben mutatják be az európai utazásait is, a terem egyik fő látványossága egy korabeli fényképezőgép, amelyhez hasonlót használt Orbán Balázs is. De ugyanitt látható az élethű viaszszobra is.
A negyedik teremben Orbán Balázs fotográfusi tevékenységéről tudhatunk meg többet, egy korabeli – Victor Hugo-féle – előhívó kamrát és az akkori fényképelőhívó eljárást is bemutatnak. A kiállításon látható továbbá a Geofolk székelyruha-fotógyűjtemény, mellette Orbán Balázs hajdani népviseletfotói.
A teraszon található a korabeli Szejke makettje. „A 450 helyes üdülőközpontot 1876-ban építette ki, és itt meg lehet nézni, milyen volt a Szejke az ő korában. Minden érdekes pillanatot próbáltunk kiemelni az életéből. Szeretnénk, ha az idelátogatók kalandos életútját, óriási hatású munkásságát, és őt magát, az embert is megismernék” – hangsúlyozta az ötletgazda.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában)
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.