Sántha Attila: Ezeréves, barlangfényű szavak költője

2021. március 11., 06:39

Farkas Árpád (2018) - Fotó: Király Farkas

Ha nincsenek Farkas Árpád versei, sosem tudom meg, miként lehet úgy írni a fájdalomról, hogy nem a könnyeket akarjuk kisajtolni. A veszteségről úgy, hogy nem a minket ért igazságtalanságot ecseteljük. Az igazságról úgy, hogy nem a másokét vonjuk kétségbe. Egyáltalán: nem tudom meg, lehet úgy írni, a közösség oly módon legyen a miénk, hogy fel se merüljön a hozzá nem tartozás lehetősége.

Amikor a verseit olvasom, egy vagyok a székelyekkel, egy az erdélyiekkel, egy a magyarokkal, egy az európaiakkal, egy az ázsiaiakkal. Valami ősi együvé tartozás fog össze velük, hagyománya a tűzgyújtás utáni évezredeknek, miközben reccsenve nőnek meg a pofacsontok, s a vízmosásos szemekben az árnyak.

A születésem körüli időkben kapta Farkas Árpád Sepsiszentgyörgyön, a viccre és komolyságra egyaránt hajlamos kisvárosban az Okkal Búsuló indiánnevet. Talán azért, mert kortársai is érezték, hogy többről van szó a verseiben, mint az erdélyi költőknél amúgy fellelhető, nemzeti elnyomás elleni tiltakozásról. Mégpedig arról, hogy egy egész világ süllyed el körülöttünk, és mi csak nézzük, a türelem partjain milyen erdő ég el.

Farkas Árpád | Apáink arcán

Itt Erdélyben a suvadásos domboka férfiakban éjjel mélyre szállnak,reccsenve nőnek meg a pofacsontok,s a vízmosásos szemekben az árnyak

Úgy élni, hogy érezzük azt a mélyen ott levő titkot, ami nélkül csak fogyasztói leszünk saját életünknek, ez lenne a feladat, mondja, és ez az, amit nem sikerül véghez vinni: Ülve tivornyán, csömörös lakomákon, / jelentem, amit gyulladt, / alvatlan szemmel látok: / a Csodák Csodája csöndben / belőlünk elszivárog.

Ha nincs Farkas Árpád, nem tudom meg soha, a visszavonulások, tarajos hófúvások is valamiért vannak, nem (csak) azért, hogy tönkretegyék a mi kis, jól bejáratott életünket: aki tud vereséget szenvedni, az utána képes felmagasodni: megmerítkezve mindig halálban, elmúlásban, / csak felépül bennem az a győzhetetlen másik.

Most, hogy elmentél, Árpi, az elíziumi mezőkre, valahogy olyannak képzellek, mint Te annak idején Tamási Áront. Egyszer csak fönn maradtál egy felhőn, fekszel álladra könyökölve, hogy ha fellegek árnya tévedne felénk, elfújjad. Nem mintha jobbakká válnánk ettől, de hátha.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. márciusi számában)

Ilyés Krisztinka

„Akkor érdemes írni, ha valamit mondani is szeretnénk vele” – beszélgetés Farkas Wellmann Endrével

2022. augusztus 07., vasárnap

Idén rendezték meg másodszor az EgyFeszt kulturális és összművészeti fesztivált. A gyergyói-medencei falvak négy napba sűrítették a művészvilág különböző pontjait. Az irodalomkedvelők a Színház- és könyvudvarban válogathattak különböző színházi és irodalmi, illetve a két műfaj keverékeként összeállított eseményekből. Itt juthattunk el péntek délután Farkas Wellmann Endre Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című kötetének bemutatójára is.

Dr. Balázs Géza

Friss szólásaink

2022. augusztus 03., szerda

A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.

Kincses Krisztina

„Írok, mit is tehetnék?” – utazás Radnóti Miklós nyomában Tóth Péter Lóránt vezetésével

2022. augusztus 02., kedd

Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.

Magyar Zoltán

A berzétei kincsmonda

2022. július 31., vasárnap

Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (2.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 29., péntek

Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (1.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 28., csütörtök

Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.

Péter Beáta

Tamási Áron: az ember, az író

2022. július 27., szerda

A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.

Dr. Balázs Géza

Hamvas Béla-borút

2022. július 27., szerda

Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.

Dr. Balázs Géza

Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról

2022. július 20., szerda

Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2022. július 19., kedd

Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?

Sántha Attila művei

Farkas Árpád | Apáink arcán

Itt Erdélyben a suvadásos dombok
a férfiakban éjjel mélyre szállnak,
reccsenve nőnek meg a pofacsontok,
s a vízmosásos szemekben az árnyak

Legfrissebb hírek

2022. augusztus 15., 09:22

Kovács Újszászy Péter
Ibolya

2022. augusztus 15., 08:33

Hogya György
Alkonyi félhomályunkat add meg nékünk!

2022. augusztus 14., 10:26

Nádasi Krisztina
Szerviz

2022. augusztus 14., 10:18

Ványai Fehér József
Mennybolt és mosókonyha – versek

2022. augusztus 14., 10:14

Szilágyi Ferenc Hubart
Fűzfasípon – versek

2022. augusztus 13., 08:05

Bencsik Gábor
Négy és fél méter

Helyőrség