Sántha Attila: József Dezső firtosváraljai szógyűjteménye

2020. szeptember 24., 09:37

Nemrégiben az alábbi levelet kaptam József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténésztől: „Unokanagybátyám, firtosváraljai József Dezső (1886– 1965) a gyulai polgári fiúiskola rajztanára, festő, a gyulai képtár alapítója volt. Bár Trianon után Gyulán telepedett le, szülőföldjének néprajza mindig érdekelte. Hagyatékának néhány darabja bécsi unokahúgától hozzám jutott, közte a mellékelt szógyűjtemény.”

József Dezső: Május (Ecsedi utca)

A gyűjtemény olyan nagyszámban tartalmaz érdekes, sokszor mai napig szótározatlan székely szavakat, hogy mindenképpen megérdemli a figyelmes feldolgozást.

Egy idő után kíváncsi lettem, ki lehetett ez a nyelvészi vénával megáldott festő, így hamar kiderült, hogy József Dezsőre igazán büszke lehetne a székelység (már ha a legszűkebb festői körökön kívül egyáltalán ismerné valaki).

József Dezső az udvarhelyszéki, ma Farkaslaka községhez tartozó Firtosváralján született. 1912-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, onnan Abrudbányára került, ahol dalárdát és zenekart szervezett. 1919. október 15-én feleségével Gyulára települt, ott 1956-ig tanított rajzot, természetrajzot, éneket és karéneket. Olyan neves festőművészek, mint Szilágyi István, Bíró György, Koszta Rozália, Kiss György és a Kossuth-díjas Kohán György mesterükként tekintettek rá. Temetésekor egy marék 1943-ban Firtosváraljáról hozott földet tettek a koporsójába. Gyulán ma nevét viseli a József Dezső Alkotókör, és emlékét márványtábla őrzi.

József Dezső: Önarckép – (József Álmos tulajdona)

Legutóbb 2016-ban, Gyulán rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből, tisztelgésként az akkor 130 éve született festő előtt.


Rövidítések:
Bühnagy  Sántha Attila: Bühnagy székely szótár. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2018

MTsz.  Magyar tájszótár. Szerk. Szinnyei József. Budapest, 1893–1901
ÚMTSz.  Új Magyar Tájszótár I–V. Főszerk.: B. Lőrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010

 

JÓZSEF DEZSŐ POLGÁRI ISKOLAI RAJZTANÁR

Firtosváralján (Udvarhely megye) az 1930-as években is használatban levő székely tájszavak (Á–H)

 

ámbolyog – bámészkodva andalog ● S. A.: székely szó, Bühnagy ámbolyog

bójáskodik – ügyetlenkedik ● S. A.: eddig szótározatlan, tagja a bolyász ’bolyong’ (Sóvidék), bonyász ’bolyong’ (Csík) családjának (Bühnagy)

bójávul, elbójávul – eltéved ● S. A.: ua.

borittó – esztergályos készíti bükkfából, túrót tartanak benne ● S. A.: székely szó, MTSz., ÚMTSz.

bothál, felbothál – felforgat valamit ● S. A.: eddig szótározatlan székely szó, tagja a botázik családjának: bebotázik ’bevetődik (valahová), bemegy’, belébotázik ’belebotlik’, ’akaratlanul beleártja magát valamibe’, botázik ’botorkál, ténfereg’ (Bühnagy). Az ÚMTSz. Küsmödről jegyzi: összebothál ’összekeres, összeforgat mindent’

burustyán – orgonavirág ● S. A.: erdélyi szó, Bühnagy boroszlán

cédrók – 14-16 éves gyermeklegényecske ● S. A.: székely szó, ÚMTSZ., cedrók hangalakban

cibre – becsinált leves (fokhagymás, ecetes, tojásos és tejfeles lé csirkével) ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy cibere

cire – rőzse ● S. A.: székely szó, Bühnagy cerme, cemere, cirme, cire, csersze, cserme, csörme

csáklya – az acél korcsolyát helyettesíti fából ● S. A.: székely szó, Bühnagy csákia

csanak – limlom ● S. A.: a hangalak eddig kizárólag Székelyföldön kívülről adatolva, ebben a jelentésben székely szó

csárogás – gyermekek huzamosabb össze-vissza kiabálása ● S. A.: népnyelvi szó, ÚMTSz.

cserebika – cserebogár hímje ● S. A.: székely szó, eddig szótározatlan. Inkább szarvasbogár hímje lehet, mint cserebogáré, l. egy alsósófalvi adatot

csicsöskossó – mázas cserépkorsó, melyből a vizet ki lehet szívni a fül görbülésén látható dudorodás nyílásán ● S. A.: népnyelvi szó, ÚMTSz. csecseskorsó

csikóláb – a gyermek két orrnyílása alatti, megtűrt váladék ● S. A.: székely és zalai szó, ÚMTSz.

csitkózik – ezt mondják, ha a gyermek engedély nélkül távolabbról kíséri a felnőttet ● S. A.: székely szó, szótározatlan

csombojog – nehezére esik a helyváltoztatás, csak módjával tud előre haladni ● S. A.: ezekben a jelentésekben eddig szótározatlan, beletartozik a csongolyít, csombolyít családjába (Bühnagy)

csombolyít – halomba gyűjt

csönkő – száraz ág hangot adó darabja ● S. A.: ebben a jelentésben eddig szótározatlan, talán beletartozik a gyergyói csönkő ’favágó tőke’ (ÚMTSz.) családjába

csöszle – apró rovar (szúnyog), mely nyáron az ember szemébe csapódik ● S. A.: székely szó, Bühnagy cseszle

csügör – apróra tört almát vízben állni hagyják, ennek a leve ● S. A.: székely szó, Bühnagy csüg és családja

csümördörgölő – jókora, nehéz, görcsös sétabot ● S. A.: talán játszi szóalkotás, a száj szélén levő csömört, csemert dörgölik (törülik) meg egy jókora bottal (s nyilván egyben az embert is)

dekreteg – hirtelen keletkezett, nagyobb zaj ● S. A.: székely szó, szótározatlan. Beletartozik a degret, dekret, dekrat ’zajong, zajt csap, kutat, nem hagy nyugton’ családjába (Bühnagy)

dobonka – alacsony, henger alakú víztartó edény ● S. A.: székely szó, Bühnagy bodonka, dobonka

domikás – száraz kenyér darabokra törve, túróval meghintve és meleg vízzel leöntve ● S. A.: eddig szótározatlan, a damika, domika ’túrós leves’ családjába tartozik (Bühnagy)

dufla – igen jó minőségű ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy dufla

durga – kenderből készült nagy ponyva ● S. A.: székely szó, Bühnagy durga

duruzsol – monoton hangon, bizalmasan beszélget ● S. A.: köznyelvi szó

dusza – szalmazsák ● S. A.: székely szó, Bühnagy dusza

duzmál – duzzog ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy duzma

ég, alig látszik az ég – virrad, hajnalodik

egybe mönyök – mindjárt megyek

farcsok – keresztcsont ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy farcsok, farcsuka, forcsok

félszántoku – ferde ● S. A.: székely szó, a félszántokú eddig szótározatlan

félszántokulag – ferdén ● S. A.: székely szó, Bühnagy felszántakulag, félszántúlag

fénkő – kaszafenő kő ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy fénkő

firtat – keresgél, vallat ● S. A.: köznyelvi szó

fon, a macska fon – dorombol

gádor – pinceszája ● S. A.: népnyelvi szó

gánár – gúnár ● S. A.: ez a hangalak eddig szótározatlan, Alsósófalván is használják

gardon – nagybőgő ● S. A.: székely szó, Bühnagy gardony

göbö – a patak nagyobb mélyedése ● S. A.: székely szó, Bühnagy gübü

gugyi – kifőzésre kész, erjedt cefre ● S. A.: székely szó, Bühnagy gügyi, gügyü, gugyi

guzs – cserebogár ● S. A.: székely szó, Bühnagy gorzs, dorzs, gozs, guzs, guzsbogár, búzsbogár, borzsoj

gübül – pl. vérbe gübülte a bika ● S. A.: jelentése: úgy megsebesítette a bika, hogy a saját vérében gübült, hörgött. Bühnagy gübü

gyámbász – összevissza tépdes, cibál ● S. A.: erdélyi szó, Bühnagy gyámbász

hutyotó – verekedésre alkalmas fadorong ● S. A.: alighanem hutyoró akar lenni, Bühnagy hutyuru

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. júliusi számában)