Tóth László: Grendel Lajos Nobel-beszéde elé

2021. június 14., 22:14
Grendel Lajos – Forrás: Wikipédia

Noha az olvasó joggal kap(hat)- ja fel e cím láttán a fejét, sietnem kell megnyugtatnom őt, hogy nem maradt le semmiről: Grendel Lajos valóban nem kapta meg a Nobel-díjat. (Nem élt hozzá elegendő ideig?) Írónk recepciója azonban – melynek részletekbe menő feltárása, mint A Grendel-akta című nem régi sorozatomban többször is utaltam rá e hasábokon, a jövő feladata lesz (lenne) –, számos olyan érdekességet és értéket rejt, melyek ismerete, tudatosítása teljesebbé teheti a róla alkotott (alkotható) képet. Így például, hagyatéka feltártságának jelenlegi szintjén az is kérdéses, hogy Grendel alábbi, szlovákul megjelent, és magyarul ez idáig tudtommal ismeretlen írásának, mely a szlovák irodalmi életben való köztudottan aktív részvételének köszönhető, létezik-e magyar eredetije (változata), azaz magyarul írta-e, melyet azután lefordított szlovákra, vagy pedig az eleve szlovákul került papírra (özvegye ez utóbbira hajlik). Maga az írás egyébként egy játékos szerkesztői ötletnek köszönheti az eredetét.

Történt ugyanis, hogy a RAK (Revue aktuálnej kultúry) című, 1996-tól, kezdetben kéthavonként megjelenő szlovák irodalmi folyóirat még indulása évében felkért néhány jeles szlovák írót – Pavol Vilikovskýt, Ján Buzássyt s másokat, mellettük Grendel Lajost is (ő a lap az évi novemberi, 5. számában olvasható) –, hogy, biztos, ami biztos, írják meg előre elképzelt Nobel-beszédüket, hogy azt a szlovák olvasók még a Svéd Királyi Akadémia tagjai előtt megismerhessék. Mivel azonban Grendel játékos szövegét nemcsak kuriózumként, hanem ragyogó tárcanovellaként is olvashatjuk, indokolt lehet, hogy az – mindaddig, míg annak esetleges magyar eredetije elő nem kerül – magyarul, azaz fordítás(om)ban is megismerhető legyen. Azzal, hogy amennyiben hagyatéka feldolgozói munkájuk előrehaladtával mégis rábukkannának az alábbi szöveg eredetijére (esetleg írónktól származó magyar változatára, vázlatára), ez a mostani, ideiglenes fordítás természetesen abban a pillanatban érvényét veszti.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. júniusi számában)