Varga Melinda: Az éles fény árt a költeménynek

2022. április 15., 08:39

Dr. Tóta Krisztián: Téli tópart

Felhők libbentik fel az éjszaka sötétjét, a holdra járó álmok ezüstszoknyákban táncolnak, függönykarnison fény-árnyék villanások, autók motorbúgása töri szét a csendet. A retinák alatt fenyőfák, patakok redői, esti harangzúgás, hazavágyódó gondolatok keringője.

A tűzvirágok még alszanak az avar alatt, de holnap már lila fejükkel utat törnek a vastag levélrétegen, a tavasz akaratból fűzött gyöngysor, átszeli a jégbőröző tavakat, illata tágra nyitja a teret, besétálhat rajta Jézus is, hogy újra megváltsa a világot.

Kétszáz kilométerre tőlem a szülőhely kartotékai várnak rám, a hazatérők izgága mosolya arcomon, emlékeimet ízlelgetem. Otthon még tél van, a hegyek homloka deres, a völgyekben nem nyílnak még a virágok. Hamis szelek süvítnek a Kelemen-havasok felől, az udvarokat éjjelente meglepi a végtelen hó. Hóhang, hótekintet, hógallér, hószív. A nők derekán végigborzong a reggeli cidri-fagy, férfiak szakállán mindenség-idők hallgatása. Gyógyuló sebek ideje a tél.

Félelmesek és nyugtalanok a költők álmai. A székely csendek csobbanó nyugalmából kéne inni, mielőtt a versek papírra vetülnek, nem volna akkor annyi tétova szó, tévelygő ige, nárcisz-jelzők, csonka mondatok. Rejtett iránytűkkel a bőr alatt keressük, ami a napot a földdel összeköti, az idő előtti időt, amikor minden tiszta volt, Héliosz és Szeléné nászát, Gaiát és Uránoszt, amikor még szerették egymást. Versbűvölő éjszakákon békéről álmodik a költő, a rímeknek nincs ma cukorzománca, lidércesek a versütem-fellegek. Csak békét hozó szavaink nincsenek, közös nyelvünk az enyészet és a szenvedés ellen, amely összeköt Keletet Nyugattal, tengeren inneni világokat a tengeren túl létezőkkel.

a költők álmai aranyat érnek
nagy fekete vadakként vonulnak át
a költők életén az éjszakák
és minden háború tart egy egész költő-életen át
mert ők szenvedik a háborúk eljövetelét
mikor még béke van
s csak ők tudják hogy nem sokáig
szenvedik a legnagyobb veszteségeket
mert övék minden halott emlékezete
és a nők siralma
és az elbitangolt csikók gazdátlansága

Gratulálunk Király Lászlónak a 2022. márciusában kapott Kossuth-díjáért! A kiemelt sorok vendégszövegek a Nap hold kék mezőben és Sziklarajz című versesköteteiből.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. áprilisi számában)

Dr. Balázs Géza

Friss szólásaink

2022. augusztus 03., szerda

A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.

Kincses Krisztina

„Írok, mit is tehetnék?” – utazás Radnóti Miklós nyomában Tóth Péter Lóránt vezetésével

2022. augusztus 02., kedd

Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.

Magyar Zoltán

A berzétei kincsmonda

2022. július 31., vasárnap

Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (2.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 29., péntek

Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (1.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 28., csütörtök

Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.

Péter Beáta

Tamási Áron: az ember, az író

2022. július 27., szerda

A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.

Dr. Balázs Géza

Hamvas Béla-borút

2022. július 27., szerda

Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.

Dr. Balázs Géza

Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról

2022. július 20., szerda

Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2022. július 19., kedd

Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?

Dr. Balázs Géza

Játék és grammatika

2022. július 13., szerda

Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.

Varga Melinda művei

Legfrissebb hírek

2022. december 07., 16:13

Dr. Balázs Géza
Más nyelvek kutatói

2022. december 07., 09:24

Gál Sándor
Távolodók

2022. december 07., 08:04

Czóbel Minka
Hó

2022. december 07., 07:57

Ilyés Krisztinka
„Már csak magamat szeretném megváltani, nem a világotˮ – interjú Fehér Csengével

2022. december 06., 16:04

Szécsi Margit
Karácsony holdas havában