Czegő Zoltán: Cinegével, mérlegen

Fiala Ilona

Hermina

– Olyan régen találkoztunk, üljünk be valahova egy csésze kávéra, annyi kávézó van errefelé, mintha csak ránk várnának – folytatja Hermina a szöveget, amelyet azzal kezdett, hogy áradozott rég nem látott kolléganője, majdnem azt is mondhatnánk, barátnője frizurájáról, öltözékéről, cipőjéről, táskájáról.

Rimóczi László

Nálam feketepont-rendszer van (● avagy napló egy naplóról ●)

Naponta megkérdezem magamtól: mi történt a világgal, mi történik folyamatosan, már egy jó ideje, de még az én fényesre erodálódott elmém sem tudja a választ, pedig keresi, hidd el, nagyon matat utána. Lehet, hogy azért nem megragadható a válasz, mert a világ önmagában egy megállíthatatlan borzalomtörténés.

Fehér Enikő

Apácapletyka

Megint kilopta a kis Jézust a jászolból. Tavaly is, vagyis tavaly csak megpróbálta a Fáni néni, azt dünnyögte, gyere, Petike, ne sírjál már annyit. Petike az unokaöccse, öltönyös ügyvéd, néha meglátogatja ezt a roskatag öreget. Persze hiába jön, a Fáni tiszta demens már, gyakran azt sem tudja, hol van, mit csinál.

Bence Lajos

Mint halottnak a csók

F. gyorsan idősödő édesanyja „gonosszá válásának” folyamatát nap nap után saját bőrén tapasztalhatta: például akkor, amikor szolgálatba indult, s az ezerszer elpróbált uzsonnacsomagolásában, gyakran magában az uzsonna összetételében is hibákat észlelt. Így például a szalvéta helyett színes, azbeszt-cinkkel és egyéb, a nyomtatás által a festékkel bevitt anyagokat tartalmazó, mérgekkel telített újságpapírba csomagolta.

Szente Anita

Igen

Itt valami nem stimmel. Habzik. Furcsa szaga van. Talán romlott volt a hús? Nem értem. Komolyan mondom, hogy nem értem. Kezdjünk mindent az elején. Elképzelhetőnek tartom, hogy kislánykoromban a fütyis babát nem én kértem, hanem kaptam. Ajándékba. Komoly célból. Mielőbbi rálátás. Látás, de mire? Hogy én más vagyok, mint ő, s nem azért pisilek ülve, mert úgy kényelmes?

Uramisten, a só kimaradt!

Veres Tamásné Kiss Katalin

Akinek nótája nincsen

A fiú az osztálytársaival ment haza az iskolából, amikor észrevette, hogy az apja megint részegen alszik a padon. Úgy tett, mintha észre sem venné, olyan volt, mint egy ottfelejtett csomag.

Péter Beáta

Lépcsőházi teregetés

Vargáné egész délelőtt a konyhaablakból leste a megfelelő pillanatot. „Rég megszáradtak, innen is látszik, és még mindig ott lógándoznak” – mérgelődött magában. Már dél is elmúlt, amikor végre mozgást észlelt. Ő sem késlekedett, otthagyta a tűzhelyen a káposztát, amit éppen főzött, felkapta a kosarat, és rohant, rohant az ajtó felé. Életbevágó, hogy ő legyen a következő, két rend csodaszép ágyneműt is vásárolt tegnap. Feltépte az ajtót, megpillantotta a szomszéd Molnárnét, s elkezdődött a küzdelem – életre-halálra.

Novák Valentin

Dr. Rotács bárszekrénye

Hosszú, szürke ballon suhant a lakótelep télnyalta fái között. A ballon kopottas, barna aktatáskát szorított a hóna alá, s a ballon nyakán túl egy dekk eregetett füstjeleket az égre. A füstpárnák tetején károgó csapat várta, hogy kiteljék az idő.

Paládi Zsolt

A tiszta félsz kritikája

Engedjék meg, hogy egy rendkívül érdekes és felettébb érdekfeszítő előadást tartsak arról a tárgyról, ami számomra a legkedvesebb: magamról. Választásom tárgya talán meglepő lehet azok számára, akik nem ismernek, de hiába emelnék ki másikat, csak a hiúságok hiúságát szaporítanám. Korunk a műveletlenség eldorádója, a tudatlanság Mount Everestje, a korszellem pedig a hülyeség finoman lepárolt kvintesszenciája, amit élvezettel kortyolunk – fenékig. Beszéljek talán Baráthosi Balogh Benedekről, aki hiába utazta be a világ minden szegletét, s hiába írta le őket hatalmas életművében, a kutya se tudja róla, hogy kicsoda? 

Hazai András

Midlife Crisis

Félek, hogy rákos leszek. Nem tartozom semmilyen rizikócsoportba, nem volt daganat a családban, nem dohányzom. Nem ezért félek tőle, hanem mert kibaszottul ijesztő, rémes dolog rákosnak lenni. Sokszor végiggondoltam, milyen lehet hitetlenkedve meghallgatni a diagnózist, aztán végigasszisztálni, ahogy a testem felzabálja önmagát.