Ferencz Imre: A szobrok leleplezése

2022. november 11., 08:40
Berze Imre: Kapu – fa, 300x100x600 cm, 2009, Uzonkafürdő

Nem lehet leleplezni a szobrokat.

Miután elhangzik a díszbeszéd, a szónok ugyan megrántja a zsineget, de a lepel rendszerint összekuszálódik és elakad a szobor szegletén. Rángatják idegesen a szoboravatók a zsineget, rángatják a leplet. A tömeg izgalomba jön. Néhányan odaszaladnak, kapkodnak. A lepel végül lehull, és úgy tűnik, hogy végre sikerült... De ez csak illúzió!

Nem lehet leleplezni a szobrokat. Bár végül feltűnnek, felragyognak a szobrok per pillanat, az éjszaka úgyis bakacsinba vonja az egészet. Majd a köd takarja el. Ha beáll a tél, a hó borítja be. Ki van a lepel alatt? Szent? Király? Hadvezér? Költő? A szobrok nem tudják meg soha. Csak annyit tudnak, hogy kő. Csak annyit tudnak, hogy bronz. Vagy annyit sem...

Nem lehet leleplezni a szobrokat. Jön az éjszaka. Leszáll a köd. Aztán jön a tél. Máskor pedig a madarak piszka takarja le, vagy valakik festékkel leöntik.

Nem lehet leleplezni a szobrokat. A szónokok, a szoboravatók hiába igyekeznek. Állnak a pulpitus előtt, kezükben a mikrofonnal. A zsineg összegubancolódik, a lepel elakad.

A szónokok, a szoboravatók csak önmagukat tudják leleplezni az avatóünnepségeken.

A szónokok, a szoboravatók csak önmagukat tudják leleplezni az évfordulós megemlékezéseken.

Amíg a szobor áll...

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. októberi számában)