Zorkóczy Zenóbia: Zokni nélkül az élet

Miklóssi Szabó István

Milyen diktatúra?

Harmincegy éve véget ért a diktatúra, ennyi idő kellett nekem a pontosabb látáshoz.

1997 környékén Veress Dániellel (Veress Gerzson költő édesapjával) beszélgettem lelkendezve a változásokról, a szabadságról. A karakán úr komolyan meghallgatott, majd ezt mondta: „Ugyan, István, most a pénz diktatúráját éljük”.

Csikár Norbert Adrián

Értesítése érkezett

Már jóval az emlékeim előtt megtelt az összes cipősszekrény és a legendás padlás is. Persze régen tellett is rá. Mindenesetre, mire emlékezni tudtam, már csak alkalomadtán tuszkoltak könyvet a többi tetejére keresztbe. Életem első tranzakciója is ebbe az ívbe illeszkedett; egy szép új kötetet vettünk neki a zsebpénzünkből a szülinapjára nővéremmel.

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

Elkezdtem gondolkodni, honnan eredhetnek ezek a majdnem szó szerint megegyező, természetesen szláv eredetű helynevek. A vuk szó magyarul farkast jelent, a dol, dolina pedig völgyet, így szó szerint lefordítva: farkasok völgye, vagyis farkasvölgy.

Novák Valentin

Dr. Rotács és az űrhajó, avagy a nagy, büdös valóság

Dr. Rotács mindig is űrhajós akart lenni. Rajongott Gagarinért. Szüleitől az összes juríjos emlékbélyeget kikönyörögte. Fizikából jeles volt, még gimnáziumban is az maradt, mi több, a vidámparki körhintán sem szédült, pedig azt még nézni is tereh. Töretlen pályaíven lépdelt át a valóság sztrádája fölött, a vágyakozás-fantáziálás kombó élethosszig tartó rabságától fojtogatva.

Verebes Ernő

Lakni egy mondatban

Hogy egyes tárgyak a barátainkká váljanak, sokat kell szomorkodnunk mellettük

Apámnak

A fenti gondolat körülbelül egy hónappal ezen írás megszületése előtt ötlött fel bennem.

Azóta újra és újra előkerestem, el is olvastam, mintha közben elfelejtettem volna, mintha csak a képernyőre pillantva idéződhetne fel bennem. 

Majoros Sándor

Hogyan szánkóztunk régen?

A hó már november elején, közepén megérkezik, és egészen február végéig itt tiszteleg. Nagy, kavargó förgetegek szállítják, éspedig fuvardíj nélkül, de vidáman, pajkosan, mert csak úgy a nyakunkba öntik, mi pedig csodálkozva ébredünk: egy éjszaka leforgása alatt annyi esett, hogy ha kinyitjuk az ablakot, fölmarkolhatunk belőle egy labdára valót. Régi trükk, hogy ezt a labdacsot megsózva egy kőkemény gombócot kapunk, ami aztán jó darabig még a kályha mellett is kibírja, bár ehhez a mutatványhoz azért nem árt elővenni egy kislábost.

Gerencsér Anna

A mozaik

A labirintus légiónyi szobából és folyosóból állt. Voltak négy-, öt- és hatszögletű szobák, simára csiszolt falú kerekek és barlangterem-kidolgozatlanok, szűk lyukak és boltozatos termek. Voltak egyenes és kanyargós folyosók, keskeny csigalépcsők és széles sugárutak, létrák, rámpák és csúszdák. Voltak szobák, melyek füsttel voltak tele, folyosók, amelyek vízzel, és ajtók, melyek tüskés indákkal.

Varga Melinda

A csend

Csend nélkül a teremtett világ sem született volna meg, nemhogy egy-egy vers. Gyerekkoromban azt képzeltem, hogy Isten országa egy hatalmas, csillagos falú üveggolyó, amin nem hatol át a felnőttek veszekedése, és hogy ott van a kutyám is, Füles.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Megint új év

– Az idén hol tölti a szilvesztert? – kérdezte Ani Bélától, mire Béla kissé magába süllyedt. A kérdés egyértelművé tette, hogy nem Aninál. Ani, akárcsak a karácsonyt, a szilveszteréjszakát is egyedül szerette tölteni. Béla pedig vele szerette volna.

Lázár Emese

Mennyei zserbó, a megtörtént karácsonyi csoda

A zserbó, ez a zsizsegő nevű decemberi csoda, amiben benne van az évszakokat terelgető anyatermészet minden becses ajándéka, a nyári nap simogatta búzakalásztól a mosolygós sárgabarackig, a burokban született diótól az egzotikus tájakról eredő kakaóbabig, soha nem születhetik meg másként, csak áhítattal teljes, szertartásos körülmények között.