Bojár Cassino: Versek

2020. november 30., 00:35
Orth István: Holdfénytánc (olaj, rétegelt falemez, 50 × 70 cm)

Novemberi epilógus.

 

Nézd, megpihent sok pucér csillagleány

Nem lengnek tovább, fáradtak a táncra.

El-elmerengve felhőt sző a lelkük

S gyémánt könnycsepp hull az éjszakára.

 

Szakadt felhőleplét magára húzva

Törött tócsatükrökbe bujt a szép Hold.

Vak koldusként matat a múlt időben

Nem tudja, mit keres, csak érzi: szép volt.

 

Elhagyta Őt szerelme mindörökre

Egy kacér, kóborló, jöttment senkiért,

Aki keletről tűnt fel tündökölve,

S nem látta senki sem: merre ment s miért?

 

Új messiásként tört a horizontra,

Ígért örök tavaszt, szított száz reményt,

S kacagva hagyta kőbe-jégbe fagyva

Megcsalt szerelmei elárult hitét.

 

November itt. Elért fagyos szerelme,

Ágyába húz dermesztő jégkezével.

Ne félj, öleld meg Őt, s elégedjél meg

Vászonra festett tűzhely melegével. 

 

Halloween

 

Vidáman száll már az ének,

Kacagva jár sok táncos láb,

Jönnek ifjak, jönnek vének,

Halloweennak áll most a bál.

Összebújva, kapaszkodva

Járja Anna, járja Bálint,

Ördögűző maszkabálon

Párt találjon, arra számít.

Csak a szél ne hozzon havat;

(Medve jár a kertek alatt)

 

Északon fenn, Labradorban,

Született egy sárkánygyerek,

Sikolyát a szél felkapta,

Görgeti a tundrák felett,

Megkerüli a nagy tavat,

Éjfélre már ide érhet

Ide érhet, jaj, elérhet.

Mi lesz veled, kicsi Anna,

Vihar készül, hoz nagy havat.        

(Medve jár a kertek alatt)

 

Forog a tánc, pörög a tánc,

Kimelegszel, kicsi Anna.

Bálint hívna, szíved vinne,

Repülj vele, azt akarja.

Betakar majd köpenyével

Hogyha fáznál, hogyha félnél,

Csillagtalan éjszakában,

Hófúvásban eltévednél,

Nem találnál visszautat;

(Medve jár a kertek alatt)

 

Gyenge lányka, kicsi Anna

Nem kegyelmez, hideg a tél,

Farkasordító a hangja,

Elbújt a hold, mindenki fél.

Ne hallgass a hívószóra,

Nem a szíved az, csak a szél,

Nem a szíved – az örömtől –

Tundrák szele, az dörömböl,

Téged keres, Téged kutat;

(Medve jár a kertek alatt)

 

Fárad a láb, lassul a tánc,

Elpihen a báli sereg.

Éjszakának fátyla oszlik,

Nap korongja fel-feldereng.

Hívja Bálint maszkapárját,

Nem találja kicsi Annát.

Mind keresi, mind kutatja,

Nem válaszol kicsi Anna.

Szél sodor egy letört gallyat;  

(Medve járt a kertek alatt)

 

(Karantének)