Derzsi Pál: Versek

2021. január 16., 07:21

Vajna László K.: Valami örök tovasuhogás (Szabó Lőrinc) – (olaj, vászon, 100 × 100 cm, 2020)

Duhaj rezzenet
(a Csiszárhoz címzett nemzedék)

hahó, te elmúlt izgága fájó
már nem is tudom mim vagy
keresztbe fordított hitem avagy csak
lezárt szempilláimon erőt vett
kísértő emlékezet… álom-hámom
gúzsát kíméletlenül fölszúró pillanat

emlékszem vagy csak a mákony visz
tova a Kossuth nyárfa szegélyű
harsány kedélyét koccantó köveken
nem is érzek tán
sejtések fognak közre
nem tudom élek vagy csak hogy
emlékezem

beszélgettünk
az asztal fölött fények gurultak
tücsköt s bogarat kegyhelyre hordtunk
bújtattuk kémlelt veszélyek elől
az összekutyult kitagadott múltat

rémlik – no nemcsak –
hogy nem csak az de hogy
szóvesztés terhe alá gyűrt dolgokról pofáztunk folyton
lábujjhegyére ítélt suttogással
egy vesztébe rohanó istenverte kompon

zátonyok döfködte vizeken húztunk
határuk elmázolt ablakszirtekhez
próbára téve maradék ép eszét
kapkodta tekintetét a révész
leskelő horizonton rettegve
szanaszét

a „Csiszár” asztallapjain borostyánt táncoltak
fiók-fároszok szentJános-fényekkel teltek
billikomok voltak vagy csak egyre üres poharak
ajzott erek rettenetes dühös lávaszavakkal
csapkodtak hozzánk aztán a padlóra koppant
valamiféle irdatlan édes indulat.

valakik jöttek mindig
papírlapokra loptuk ki mindahányszor
lelkes öntudatlanságunk
hogy ki tudja merre s a csíksomlyói szűzmária
a mi édes hazánk hozzánk már úgy tapadt
mint ezeriziglen-kötelességként
belénk gyökerült kín-tapasztalat

aztán már hahó, te elmúlt izgága fájó
már nem is tudom mim vagy
csak sejtem
összehajolt szavak keresztjévé váltunk
himnuszokká ringott el bennünk
elnémult világra kiáltott akkor
takarékra csavart izzó hallgatásunk.

Kődallam vesztett szigeten

hull, aztán már csak szemerkél
beléndeksárga a felleg,
fű alatt sötét kujtorog,
s füllő avarba alél az emlék,
karcos a múló lét bora.

kenterbe vág a szisszenések
kondenzbe bugyolált öröksége,
tűnő a vagy és mar a sohasem.
mentedben, talán, egyszercsak elhullott
a lényeg, mit soha már
meg nem keresel, mert: miért?
selejtes mag lehetett – mondod
kiontott titkos vér a levéléren,
ősz a tél közeledtén, fulladtig
megszolgált, sárbatört...

térden kereslek-e vagy csak magam
egy dimenziótlan, dühödt valóban?
csak mondom, mormogom,
mint kit a menny már kitagadott,
s poklot jártamban nem adatott,
aki, csak pillanatra is, kézen fogott
volna az elburjánzott szigeten.

a Nap s a csillagok alatt már
csak a Derva vize vés a kövekbe
örökkön zengő dallamot...

Pál-Lukács Zsófia

Megmaradni a határhelyzetben

2023. január 19., csütörtök

Mielőtt elolvasnánk Böszörményi Zoltán Regál című művét, amely idén második kiadásban jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában (az első kiadást, amelyet az Ulpius-ház publikált, öt nyelvre fordították le, 2016-ban a Frankfurti Könyvvásárra jelent meg németül), érdemes megismerkednünk a szerző élettörténetével, amely ebben a műben a történet előzményeként szolgál.

Demeter Arnold

Négy ló és más versek

2023. január 19., csütörtök

Törékeny itt minden, mint apró állatok
vadászat idején. Egykor sír volt ez a legelő.
A fölötte elszálló madarak visszanéznek rá,
árvák a halottak, akár apró gyermekek
szegénység idején, ahol a jó szó is csak néha terem.

Szurkos András

Tetesd el, avagy tedd el, s elé se vedd

2023. január 17., kedd

Spirituális fénylény az emberembrió,
keresi a szüleit, s ha megtalálja,
rájuk bízza életét.
Nem tudja, „milyen lóra tett”,
s védekezésképtelen.

Sántha Attila

Melyik úton látta Heydte ,,Petőfit’’?

2023. január 16., hétfő

1929-ben Deák Imre kutató megtalálja a bécsi Állami Levéltárban August von Heydte báró 1854-es jelentését az 1849. július 31-én zajlott fehéregyházi csatáról és az általa Petőfinek nézett személy holttestének leírásáról, azt saját fordításában közzé is teszik (1) (a jelentés eredeti német szövege mindmáig közöletlen). Ebben szó van arról, hogy a Petőfinek nézett holttest a „Landstraße” melletti „Sprigbrunnen”-nél (szökőkútnál, szökőforrásnál) feküdt. Alább azt járom körül, melyik „Landstraße”-n is járt pontosan Heydte.

Acsai Roland

Tímea – versek

2023. január 13., péntek

A száradó ruhák kint
fehéren lengenek,
a napfény, mint az árvíz,
sodor emlékeket.

Kudelász Nóbel

A felesleges ember

2023. január 12., csütörtök

Feltételezem, hogy anyja szomorúan, apja mérgesen mondogatta Lisnyi Móricnak, hagyjon fel a dologgal. Ő azonban egy álomért nemcsak a családi fészket, de a jogi és a közgazdasági egyetemet is otthagyta, mindkettőt még az első vizsgaidőszak előtt. És most itt ül a sarki presszóban, annak is a legsarkában, ahonnan az egyik ablakon át a márkaboltokkal teli rendezett, tiszta sugárútra, a másikon meg a szutykos, hófoltos sikátor bejáratára lát. Most végre van egy pályázat, amelyre benevezhet, jó eséllyel nyerhet is.

Bálint Tamás - Péter Beáta

A csíkrákosi erődtemplom tornya

2023. január 12., csütörtök

A csíkrákosi-göröcsfalvi római katolikus erődtemplom a bástyaszerű tornyán lévő rejtélyes ábrázolásokról vált híressé. A négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozaton állatok, emberek, égitestek, különféle jelek tűnnek fel, amelyek értelme mindmáig megfejtetlen. A toronyhoz kapcsolódik egy friss botrány is: a 2001–2004 között végzett szakszerűtlen restaurálás következményeit csak most sikerült nagyjából felszámolni.