Eszteró István: Versek

2021. február 04., 18:17
Szurcsik József: Gyűlölködők (rézkarc, 70 × 95 mm, 1987)

Őslakos a karanténban
 
Talán horvát, székely,
de leginkább magyar
vérem vérét onthatta
szablya, vadkan agyar,
karanténba kerítve
vámpír vírus hadak
ostromolták szomjasan
a hemoglobin falat,
Balassiét, Zrínyiét
reneszánsz és barokk
bástyák fölé nyomuló
csupasz pogány karok,
Rákócziét, Kossuthét
itta labanc kutya
országfaló élősdi
sáskák pereputtya,
sajgó szülőföldemét
gyilkos játszmák során
levert paraszt elődök
sakktáblája román,
kiknek fehér fekete,
katlan lett a négyzet,
futót megfutamító
ló halála végzet,
őslakos, akinek benn
se kinn neve nincsen,
nem maradt ház az ajtón,
ajtó a kilincsen,
hol EKG-nk hegyeket
hűséggel itat át,
bemocskolt lég keni el
szívek feliratát,
agytekervény halmait
cövekeli nyárs kor,
visszhangba törli kezét
véres kezű pásztor,
temetőt is sikkasztó
elaljasult cefet
vermel históriát, rossz
 
lelkiismeretet,
sárral, kővel tömködött
zengő szobor szája,
amely  szava erkölcsét
vasércekből állja,
fura bíró fonákul
lengeti palástját,
a kilógó lólábat
látók hogy ne lássák,
bár őslakos, bennszülött
gondja rég nem trendi,
ahol a globális szenny
csatornáit menti…
 
Pápua vesztegzár
 
Pápua ENSZ-ben majd’ meztelenül
látszólag egészen fesztelen ül,
ám az ő és a szoknyás, öltönyös
megrökönyödése kölcsönös,
 
nahát ez a pöcs meztelen fenék
lopótökkel falloszán mi fenét
képvisel Ádám-kosztümben,
– villan bámuló szemekben poszt prűden,
 
nehogy karantén világukból trappal
özönöljenek meztelen valaggal,
ám ez kimondva náci fajelmélet,
hát arcukon cenzúrás mosoly széled,
 
mert a jövő e meztelen matériát,
ó, agysebészekké metéli át,
akik a tisztes vének pelenkáját
majd tisztasága szerint szelektálják,
 
stb. stb., míg a pápuán
lúdbőrzést kelt a nyakkendős ruhán
áramló izzadtság spray-el kevert
ájere, úgy gagyog mindenre wellt.
 
A lelkes rajongó ódája
 
Se közeli, se távoli
több ismeretlened nem,
nem vagyok, nem vagyok,
 
vagyok mint minden ember rajongók
karanténjába zárt lelkes rajongód,
mint zárójelben X, az örök talány,
ki nem mászkál át zárójele falán,
 
de, jaj, nem tudlak nem lájkolni,
szeretném maszkom hátra tolni,
míg virtuális valónk a köbön
egy enterrel összekötöm,
 
ezért minden lélegzetvétel
vesztegzárban veszteglő tétel,
ó, világot lélegeztető,
lelkes rajongót éltető tetőm…

(Karantének)

Csornyij Dávid | Versek
Leárazás lesz a fejünkben, kölcsönös névmás,végkiárusítás a közös emlékekre,60-80%, attól függően, melyikünké,a tied többet ér, jobban emlékszel mindenre.