Farkas Gábor: Éles ránc a semmi és más versek

2022. október 18., 07:26

Keszthelyi György: Falak között

Éles ránc a semmi

[mucoviscidosis]

Bekéredzkedik az apokalipszis,
szobádban az ébredés homályosul,
mellkasodra a fulladás rászorul –
Deus da pacem in diebus nostris.

Hiába kicseng nyolcszor, nem veszed fel,
mert az önmagadba záruló körök
nem engedik. Tested tél a tó fölött,
illansz a fagyban szunnyadó erekkel.

Ujjaid közt olvadó jégvirágok,
a dermedten feszes víztükör alatt
az iszapos kín darabokra szakad,
és a semmi éles ráncként szivárog.

A létezés jele lehet a nincs is.
Gyermek vagy: naiv, durcás, furcsa, hisztis.

Csenddel takart

[borderline]

A tér csak egymásra torlódott falak.
Feltörni a kódot – ezt kéne tenned –,
szuicid énedtől éned nem enged,
és ólom fülemben, hogy ne halljalak.

A naplódban tizennyolcas tartalom
a betűkbe csendesített halálvágy.
Tudom, tenni, és nem írni akarnád –
könnyű felhők törnek szét az ablakon.

A tenger végén fodrozódik a táj:
élve elérhetetlen árnyékvilág.
Mint két hűvös ujj között a gyenge láng,
bekéredzkedik hívatlan a halál:

csenddel takart ébredésed szeretné –
a közép így formálódik peremmé.

Dermed csontos keresztté

[anorexia nervosa]

Tilalmaid éle folyton kicsorbul,
de tiltani, engedni ugyanúgy fáj –
formáltalak, ahogyan te formáltál.
Mint mikor májusban arasznyi hó hull,

csak dermedünk meglepődve szüntelen.
Megvonod a Mindenséget magadtól,
ahogy az éhezés húsodba hatol.
Felpróbálod, de szorít a szűk jelen,

azért rángatod magadra a múltat.
Biztatnálak én, de sehol sem vagyok,
az előírt kezelést is elhagyod,
mert a szerrel telt lélegzet is untat.

Így dermed a tested csontos keresztté,
néha szeretnéd, ha… Ki ne szeretné.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. szeptemberi számában)

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.

B. Mihály Csilla

Ha megtalálsz és más versek

2023. november 12., vasárnap

Itt nincs helyük kivénhedett Igéknek,
ma úgy eszünk, hogy semmit nem vetünk,
az álmok itt az ablakon kilépnek,
s gyakorta már pofonra jár kezünk.

Zelenka Brigitta

Tanúságtétel és más versek

2023. november 11., szombat

Csak egyetlen órát vihessek
magammal a kacagó nyárból
oda, hol téli ködök lesnek
s már lopakodnak fáig fától.

Antalovics Péter

Magnóliák

2023. november 10., péntek

még nem tudtam,
hogy a rózsakertet, a katedrálist
és az óvárosi térkövet
az agyamba rejti az idő

Sáfrány Attila

Otthontalan dal – versek

2023. november 08., szerda

Szétszakított minden egység,
világi az összes szentség.
Hol a hazám? Hol az énem?
Kiben, miben kell megélnem?

Debreczeny György

a hős katonák és más versek

2023. november 07., kedd

csillagos lépted
égig érő reklámot jelent
az égig érő hazát
verseli a költő
őt követi a nap
mintha nem tudná
hogy váteszek már nincsenek

Kiss Kinga

Mámor – versek

2023. november 06., hétfő

októberi tájban
a nyár után vágyakozunk,
Dionüszosz templomában
álmodozunk egymásról,
úszunk a bájban
s a vérvörös borban,
milyen bölcsesség rejlik az utolsó kortyban?