Látható beszéd
1
most nyárutó van
jeges záporok
ostromolják a földemet
örvénylő ős-erők
még virradat előtt
s nem tudom
ebből mennyi a való
a visszatérő e g é s z
de lehet
hogy álom-törmelék
hazátlan múlt
s nem-létező jövő
2
ha az éjszakában
összeomlik
a szemmel-látható
az lehet varázslat
elröppenő való
tűnő árny az ébredésben
l á t h a t ó b e s z é d
alant a mélyben
és fent a csúcsokon
ragyogó sugár-özön
ez volt egykor
a tulajdonom
egy földre hajló pillanat
amiből semmi se maradt
3
közel volt hozzám az óceán
szinte magához ölelt
egy-egy sirály-villanás
s néhány csiszolt kő maradt
ma is itt vannak mind velem
láthatóak és h a l l h a t ó a k
a végtelen
hullámterek
Egy délután jelei
1
ha már elért a délután
a lassan hasadó egek
óvatosan megérintenek
hogy még ne l é p j e k
de ne is á l l j a k
hiszen a távol mozgó e g é s z
végleg magával sodorhat
oda ahonnan
nem látható már a holnap
s ami ma volt
az is bizonytalanná lett
emléktelen a röpte is
akár az elmúlt századé
bárha olykor éjutón
még kiárad
s felragyognak benne
az egykori tájak
égő tetők nádkévéi ropognak
és nem látható mögöttük
semmilyen holnap
és ígéret sincs
egy mondat
amely erős hazává bomolhat
vagy legalább o t t h o n n á
menedékül
s helyet adna
nekem is végül
2
az időtlenség szavai
a lehet és a nem lehet
e kettős fenségen áthajolni
s megnézni hogy van-e üzenet
vagy jel akár a felhők mögött
ébensötét vagy lángvörös
mert nincs már semmi
semmi fájdalom
s mégis
micsoda erők és hatalmak
pulzálnak a mélyben
ezt hallgatom
és már úgy vagyok itt
hogy nem is vagyok
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. augusztusi számában.)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Hátamra kiterülve az ablak mellett hagyom, hogy az őszi napsugarak melegítsék a pocakomat. A napi harmadik szundimra készülök, csakhogy tervem meghiúsulni látszik. Nagy ricsaj, csapkodások, zörgések és ordibálás hangja csapja meg ismét fülecskéimet. Ez megy már egy jó ideje. Anya és apa megint veszekednek. Sőt, ölik egymást! Valamilyen „válást” emlegetnek, de hogy az mi a csoda lehet, arról halvány cica gőzöm sincs.
Nem tudtam meg, milyen becsmérlő kifejezés lett volna, melyet dühöngő elméje és a mentálhálójába ültetett Hermes 6000 nyelvi program kigenerált volna a megsértésemre. Amikor beütöttem a manuális irányításhoz szükséges vizuális felületet megjelenítő kódot, és az űrhajóm elülső ablaka elől felhúzódott a Tannhäuser-acél védőmembrán, mindketten felordítottunk. A megaüvegre fekete, sűrű szemipermeábilis anyag bőséges adagja csapódott.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
Amikor olvasok, hetedhét országban járok és a napsárga hajú herceg ment meg a sárkánytól.
Amikor olvasok, megakad a csutka a torkomon és üvegkoporsóban várom, hogy rám találjon a szerelem.
Amikor olvasok, a bíró lánya vagyok, fel is vagyok öltözve, meg nem is, hozok is ajándékot, meg nem is.
A somorjai származású Méry Beáta grafikus és festő a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, de több neves képzőművészeti intézményben is tanult. Nagy hatással volt a művészetére, amikor is Spanyolországban és Indonéziában töltött tanulmányi időt, ahol másfajta kulturális hatások érték.
Sofőrként értem a dolgom, mégis sikerült koccannom farolás közben. Annyira minimális volt a súrlódás, szinte észre sem vettem. A visszapillantó tükörben pedig azt láttam, hogy integetnek nekem. Jó, gondoltam, milyen kedves, s én is hevesen visszaintegettem, majd kiszálltam. Mosollyal az arcomon. Az integető nő hisztijét látva ez a mosoly egyre csak terebélyesedett.
Az építész nem értett sokat az egészből. Csak ült és bambán hörpölte a sörét. Hogyan lett egyszerre adósa az adóhatóságnak, ha másfél hete még azzal a jó hírrel ajándékozta meg a könyvelője, hogy jelenleg nincsen tartozása, tehát se pozitív, se negatív irányba nem billen az a rusnya mérleg. Akkor még, abban a mérsékelten vidám pillanatában Albee darabjának a címe is beugrott neki: Kényes egyensúly. Most meg itt ül, a söre egyre keserűbb. Már nem is igen ízlik. Ahogy semmi se körülötte.