Juhos-Kiss János: Míg van magyar hazánk

2024. február 13., 11:48
Dobolyi Tamás: Paradicsomi állapot Dante nyomán

Veri az ördög a feleségét. Dante

Poklában az ördög mindenre képes.

Veri az ördög a feleségét,

mint eső a rossz bádogtetőt.

Közben kongatja kobakunk az Úr

– várjuk csak a mesebeli királyfit.

A bolond szél minket jól magával rántott,

hetvenhét határon túlra vitt s ledobott

– mert nem hisszük népmeséink tanulságát,

hogy a szegénylegény elnyeri jutalmát,

aztán boldogan él, míg meg nem hal.

Ott nagyon messze nincs minden veszve,

ott a tó vízéből szomjunkat olthatjuk,

víz tükrében játszva megfürödhetünk.

Ha egy sűrű erdőben bolyongunk, akkor

átérezzük a letört ágak fájdalmát,

hogy nem lett belőlük furulya, faragott

ostornyél vagy a rezgő nyírfa szelleme.

Ott a vérpiros csipkebogyó gyógyító,

tüzes szerelmét csodáljuk. Keresd a nőt!

Halljuk, szinte látjuk egy zümmögő méh

fullánkját. Hol vannak édes asszonyaink?

Itt tüzes tűliliomok illatoznak.

A suták az erdő szélén várakoznak,

a bakok koronájára kíváncsiak!

Az eltévedt csodaszarvas agancsai

között: meglátják az aranyszínű Napot!

De már nem láthatják Erdély, Felvidék,

Délvidék, Kárpátalja megannyi kincsét,

nem nézhetnek az Alföld rejtett mélyébe!

Jövendőnk a fekete felhők mögül kél,

majd a vihar hátán szépen belovagol,

népdalt fújva, operahangot kitartva

– elűz minden régi és új istennyilát!

Közelről halljuk szívünk dobbanását,

észkincsek csengését, örömök zengését:

míg van magyar hazánk!

 

Budapest, 2024. 02.03.