Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Higyetek nekem ti, akik
Fáradoztok kincsekér’:
A föld minden gyémántjánál
Egy pár szép szem többet ér.
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Az én torkom álló malom
Úgy őröl, ha meglocsolom.
Mohács, Mohács!... tarka lepke.
Tele palack a kezembe’.
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy kicsit a
Nyakatok?
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
És hátrább, hallják kendtek!
Jobban becsüljük kendteket,
Ha nem szemtelenkednek.
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Egy hangszer életem;
A szögre föltegyem?
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Kicsapott a folyó,
Vízben úszik a táj.
Túl a vizen lakol,
Édes rózsám, ne várj.
Hej cigányok, itt az ablak:
Most a leges-legvígabbat!
Tudom még, hogyne tudnám?
Habár régen vala,
Az órát, hol kigyúladt
Szerelmem hajnala.
Hej cigányok,
Tizenkettőt ütött az óra,
Szaporán.
Ma jókor van, holnap késő
Lesz talán.
Felhasznált versek:
A faluban utcahosszat
A szerelem
Tizenkettőt ütött az óra…
Az én torkom álló malom…
Miért kísérsz…
Fekete-piros dal
Dicsőséges nagyurak…
Költő lenni vagy nem lenni
Nemzeti dal
Kicsapott a folyó
A konzervatívok
Ti akácfák e kertben
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2024. januári számában)