Kövesdi Károly: elejétől végéig

2020. augusztus 19., 08:44
Kádár Tibor: Panaszfal (180 × 120 cm)

a reformáció évfordulóján

 

erdő alatt temető mellette kis falu

a völgyben tégla- és vályogfalú

maroknyi ház kuporog míg

   a szorgos

sír-sereg a hegynek kaptat

indul az égbe pedig a csontok

az ember-gyökerek lefelé

   kaparnak

irtóztató a kozmosz hidege

a humusz melyből vétettek meleg

egymásra rakódva nyomulnak

   a mélybe

hol tompán felzúg az egykori ének

tebenned bíztunk elejétől fogva

most tátott szájak rozsdás

orgonasíp-sora beléjük föld omol

legyen meg a te akaratod

 

se jószág se termés üres a hombár

a távozót nem sorvasztja immár

a honvágy hisz itt már semmi

sem az övé csak a múlt

   megvakult

foncsora anyóka nem ül a padon

a korhadt tetőgerendán menyét

   oson

még él apóka neve már a kövön

a múlt a jövőnek így köszön

s száján a történelem felköhög

hányszor megalázták és szájba

   verték

golyófogónak elvezették

télvízben vagonba terelték

padlását porig lesöpörték

harangja nyelvét is kitépték

ősi skóláját kiröhögték

templomát istállóvá tették

gerincét összevissza törték

álmait dögkútba vetették

a koncra leső barbár népek

a barátok az ellenségek

csak te tudhatod miért hagyod

legyen meg a te akaratod

 

Kálvin kis magyar nyája ím

   megérett

zsugorodik mint dió töppedő

   burka

úgy válik zöldből piszkos feketébe

mehet az enyészet roppant

   kebelére

ím virul a temető és pusztul a falu

zúdul be a sok idegen s az ősök alul

pihennek míg odafönt

   dorbézolnak

a jövevények a szapora életerős

   újak

a földből felemelt csontujjak

vádolnak Uram miért hagyod

legyen meg a te akaratod

 

s a temető e roppant emlékeztető

csak hízik terpeszkedik és dagad

az igék porladnak s az isten háza

odvas száját az utcára tátja

pedig elejétől csak tebenned bíztak

a népek dzsungelében amíg csak

   bírtak

mi utánuk marad tövis és bogáncs

   benövi

gaz felveri s egy távoli fekete

   lyukból

küklopsz-szemével majd

   visszasandít

ki minden árulást, szenvedést

   értett

s ki értük is halt a megfeszített

lásd mivé lettünk ezzé váltunk

itt nyugszik ezer évnek

minden gödörbe lapátolt álma

kínja keserve tévedése bűne

hörpintsd fel hát a maradék borod

legyen meg a te akaratod

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. júliusi számában)

Legnézettebb
2020. október 17., 10:42
2020. október 13., 09:54
2020. október 15., 11:29
2020. október 14., 09:53
2020. október 14., 10:21
2020. október 15., 11:37