Szeder Réka: Három vers

2021. december 02., 04:48
Acsaji Györgyi: Vízpartok és emberek (olaj - vászon, 2015)

Ő helyezte oda

Facsipeszek, szárítókötél.
Ráncos ujjai remegnek,
a lenvászon lepedőt két
fadarab közé illeszti.

A tűzhelyen érnek a vacsora ízei,
az időjárás plaszticitását próbálgatja.

Égszeletek szűrődnek át az anyagon,
rávetül a felületre,
egy pillanatra más árnyalatot ölt.

 

És mosolyog

Hallani kocsiajtó csapódásokban,
lépcsőházban, falakban,
látni levert pohár szilánkjaiban.
Erekbe próbál jutni,
ujjakat használ hozzá.

Hallottam, ahogyan énekelt a hídon,
láttam fekete víztükrön elterülni,
kihűlt testét bőrömbe törölte,
lepedőim között melegedett.

Whiskyt szürcsöl,
gondolataimat szívja tüdőre.
Felhőket lehel belőlük
szobám falaira a halál.

 

Erő

Gyerekkorában lőni tanították,
gyógyszerészetit végzett,
bevárta az érkező metrót,
a vonat elérte a maximum sebességét,
a kormányt 200 felett fordította el,
lekapcsolta magát a gépekről,
megtette a harmadik lépést.
A híd védőkorlátja két lépésnyi.

Ismeretlenbe lépni bátorságra vall,
ösztönnel szembemenni.

Legnézettebb
2022. január 18., 12:08
2022. január 17., 09:33
2022. január 18., 11:46
2022. január 20., 08:24
2022. január 21., 10:19