Tőzsér Árpád: Ereklye

2024. április 18., 10:31

Bukta Imre: Romantika eladó II. (olaj, vászon, 100 × 130 cm, 2016)

Az elhagyott Zetor a réten bizarr ereklye,
s körülötte a letarolt fann-fű is zavarba ejtő. –
Kihullt fogakról révedez a gereblye,
s rég élt lányok markának maradék
melegéről, s őskori sziklákról a fenkő,
s arról, hogy minek ivadéka vajh a faék.
Az úttestről olajcsík emléke vezet
a kihalt ősgépek múltjához s utódjához.
Tüdőmben szénmonoxidos emlékezet:
bátyám az Alvilág erdeiből fát hoz.
Talán ölfa volt, talán csereklye –
tájnyelven mereng múltján az „ereklye”.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2024. márciusi számában)

Caliopia Tocală

Vízszobrok

2024. április 16., kedd

Nem vagyok egy hősi végzet elszenvedője,
nem vagyok a történelem, egy diadalmas eposz szereplője,
távol áll tőlem egy Balzac által kitalált
karakter monumentalitása,
egy körbe beleírt személy vagyok, négyzetesbe,
amelyre minden redukálódik

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

2024. április 15., hétfő

Behúzom a függönyt, maradjon kint
legjobb énünk,
a fény,
amit majd oly sokáig hiányolni fogunk,
csukott szemmel,
menni dühödten a falnak,
éghetetlen áldozatot bemutatni
az összes áldozatért

Bánkövi Dorottya

Nőnek a nárciszok – versek

2024. április 14., vasárnap

Mimózalét. Városelhagyó verébhadak,
migrénné torzuló, lefojtott harag.
Fagy, áprilisban a fagy. Víztükör, szél,
hogy az üresség több a gyönyörnél?
Nőnek a nárciszok, nincs tavasz,
húszéves arcra forrt száz év tapasztalat.