Gulisio Tímea

„A határ az, amit át kell lépnem” - Böszörményi Zoltán könyvbemutatójáról

Az Ünnepi Könyvhetet megelőzően az olvasók műfajteremtő kortárs regény bemutatóján vehettek részt. Böszörményi Zoltán Regál című műve egy háromkötetes regénytrilógia első darabja, amely 2010-ben jelent meg először az Ulpius-ház Kiadó gondozásában, most pedig az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában újra elérhető az olvasók számára.

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Kavafisznak és más versek

számomra itt nem terem
csak romlás sötét verem
kinéz a vér a szememen
feloldja bűnös lelkemet

Böszörményi Zoltán

Versek

Mesébe ágyazza a mindenséget,
elvárja,
naponta vesse rá Isten
vigyázó szemét,
ha vét mások ellen,
ne számítsa azt fel az Ég.

Böszörményi Zoltán

Versek

viták és lázadások,
ti szent hordozórakéták
a lehetőségek kapuit
a fényre ti nyitjátok

Böszörményi Zoltán

A fordítás jó értelemben vett megszállottság – Sohár Pál fordításairól és verseiről

„Akinek nem jelennek meg az írásai minél több irodalmi lapban, annak nincs kreditje” – mondta egyszer Kányádi Sándornak, akinek összesen nyolc kötetet fordított, hetet angolra és egyet spanyolra.

Böszörményi Zoltán

Kifutott alóla a világ

A sarokra érve balra fordult, és benyitott a háromemeletes, sárgára festett bérház kapuján. Eredetileg sötétbarnára mázolták, de a hosszú évek forgatagában megkopott a színe, itt-ott pattogzott, csíkokban hámlott.

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Farkas Árpádnak

Irodalmi táborban, Zetelakán futottunk össze,
szilvapálinkával öntöztük meg a reggelt,
míg körbejártuk a kocsma feletti temetőkertet,
Szabó Dezső Elsodort falujáról fontuk a szót,
délután ugyanannak a lánynak udvaroltunk.

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Csoóri Sándornak

Madárlátta, foszlós kenyér az asztalon,

a lugasban bólogató gesztenyefák,

titkos üzenetre válaszolnak.

Fénylő síneken álmot tolat a magány.

Suttogják a levelek a mennyei suttogást.

Böszörményi Zoltán

Darabokra tépve (részlet)

Thomas soha nem beszél az elmúlásról, mintha az nem is lenne része az életének. Valahányszor szóba hozzák a témát, úgy tesz, mint aki nem is hallja, miről folyik a beszélgetés. Vallja, hogy a hatvanhoz közeli férfiak megemberesednek, nem kergetnek illúziókat. Nem ragadja őket magával semmilyen hév, kábulat, delírium, nem akarnak odüsszeai világokat meghódítani.

Böszörményi Zoltán

Regál

Úgy teszek, mintha észre sem venném a két előre álló szuvas fogát.

Arcomhoz hajol. Érzem áporodott, fokhagymaszagú leheletét.

Szúrós tekintetét a szemembe fúrja, mint aki ki akarja égetni világát.

Nem mozdulok. Tűröm, hogy szavaival korbácsoljon, a szívembe röpítse gyűlöletének nyilait.

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Bogdán Lászlónak

Trianon. Háromszor: nem!
Nemet kiáltott Sándor nagyapád,
és tovább mesélt a háborúkról.
Mindenik visszaemlékezés vége egyetlen
kérdést visszhangozott: „Minek vér és halál?”

Böszörményi Zoltán

Versek

Milyen hatalmas űr tátong tudásunk végessége

és az isteni akarat végtelensége között,

de kivirágzik az ember életfája,

ha vele van a szeretet.

Böszörményi Zoltán

Darabokra tépve

liliomszínű ragyogásban

lépteimet írom

a darabokra tépett

tájra

Böszörményi Zoltán

El nem küldött levél Orbán Ottónak

Itt állunk, Ottó, az azóta eltelt századik év utcasarkán,

és nem tudunk mit kezdeni magunkkal,

megbénít a metsző fájdalom, elönt a tehetetlenség dühe

Böszörményi Zoltán

Versek

Kedves, a jóság lavinája is lehet elviselhetetlen,

mint a gonoszság, az ámítás, a csalás,

a mérhetetlen lárma,

de a jóságnál nincs nagyobb alázat.

Varga Melinda

A jóság a legnagyobb alázat – interjú Böszörményi Zoltánnal

Csak akkor jut egy kis levegőhöz az ember, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik – állítja Böszörményi Zoltán, akit Soha véget nem érő szeretkezés című, szeptemberben megjelenő verseskötetéről kérdeztünk. Kiderül, hogyan kötődik Faludy Györgyhöz a költő szerelmes versciklusa, illetve az is, miként épül be a filozófia mindennapjainkba.

Böszörményi Zoltán

Álom

Álmodjunk egymással,

vetkőztessük le a hegyet,