Varga Melinda: A jóság a legnagyobb alázat – interjú Böszörményi Zoltánnal

2020. május 05., 07:39

Csak akkor jut egy kis levegőhöz az ember, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik – állítja Böszörményi Zoltán, akit Soha véget nem érő szeretkezés című, szeptemberben megjelenő verseskötetéről kérdeztünk. Kiderül, hogyan kötődik Faludy Györgyhöz a költő szerelmes versciklusa, illetve az is, miként épül be a filozófia mindennapjainkba.

Forrás: Facebook

– Legújabb versesköteted, a Soha véget nem érő szeretkezés szeptemberben jelenik meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában. Merész, pikáns cím. Szerelmes-erotikus költeményekre számítson az olvasó?

– A cím valóban vonzó, te merésznek nevezed, pedig nincs benne semmi különleges. Végül is nem forog az egész világ a szerelem, a szeretkezés körül, a kielégülés iránti vágy nem mozgatja nap mint nap létrendszerünket? Nem kapjuk fel azonnal fejünket a fenti kulcsszavakra, nem mozgatja meg érzékeinket, képzeletünket? Legyen tehát meglepetés a kötet tartalma.

– A címadó verset  több tízezren olvasták el az Irodalmi Jelenen, miután megváltozott a címe. Az eredeti  A korrupció volt.

– Nem oly rég az Irodalmi Jelen szerkesztőségi gyűlésén elemeztük, mennyire érzékenyen reagálunk a címekre. Tavaly például Frideczky Katalin egyik novellájának megjelenése előtt latolgattuk, hogyan kelti fel jobban az olvasók érdeklődését ez a remek írás: ha marad az eredeti címe, Áldozat, vagy pedig az olvasószerkesztőnk javasolta Haláljel címmel. Végül az utóbbit fogadtuk el. A novellára azóta nyolcvannégyezren voltak kíváncsiak. A fenti példa is alátámasztja, nem elég kiválót írni, azt el is kell „adni” a fogyasztónak. Szeptemberben megjelenő kötetem címadó verse a fenti példához hasonlóan alakult. Versszerkesztőnk javaslatára lett Soha véget nem érő szeretkezés a költemény címe. Valószínűleg ezért olvasták el több mint harminchatezren.

Nem szeretem a versben a trágárságot

– A Bálványosi Szabadegyetem egyik kötetbemutatóján hangzott el: a kortárs költészet egyenarcú, túlságosan polkorrekt, már-már steril, a költők nem mernek humorosabb, pikánsabb passzusokat elsütni és a testiségről írni. Az élet fenséges illata című, John Updike halálhírére írt versed zárósorait (Pedig de felülnék még egyszer a New York-i metróra,/s utaznék veled önfeledten,/s azzal a csodálatos, vékony testű lánnyal,/akinek a ruhája alá kéne nyúlnom,/átréselnem kezem a bugyiján,/ ujjamat nedves ágyékába mártva felkiáltanom:/Milyen fenséges az íze!/Érzed az élet illatát?) a feminista aktivisták biztosan nem hagyják majd szó nélkül. Vannak-e tabutémák a költészetben, amelyekről nem szabad írnia egy költőnek?

– Költője válogatja, mennyire „bátran és grafikusan” ír a testiségről, milyen funkciót képzel a szavaknak, ha a testi szerelemről fogalmaz. Nem szeretem a versben a trágárságot, mindig is ódzkodtam ettől. Nem hiszem, hogy a vers vagy bármely szépirodalmi szöveg steril lesz, mert nincs benne maszturbálás, b@szás, fasz vagy pina. Vagy akár káromkodás, isten károm lás. Nincs tabutéma a költészetben, mindennek megvan a helye, csak olyan legyen a szövegkörnyezet, hogy a sikamlós dolgoknak legyen funkciójuk. Arany János is írt pikáns verseket, ezeket nem emelték szöveggyűjteménybe, de attól pajzán remekek. John Updike halálának az éjjelén írt szövegemnek viszont van apropója. Aki ismeri írásait, tudja, hogy számtalan novellája szól a New York-i metróutazásairól. A vers záró része pedig egyik ilyen írásának a végső történése. Ezt nem tudtam kihagyni. A halál és a pajzán aktus incselkedik egymással, talán az élni akarással, az elmúlással, a gyásszal.

Faludy-versekkel kezdtem a reggelt

– Faludy György A huszonkettedik szonett című verséből veszed a köteted mottóját. Nem először ihlet meg Faludy költészete, más köteteidben is találkozunk vele.

– Volt idő, amikor naponta Faludy-versekkel kezdtem a reggelt. Szövegtesteiben minduntalan találtam szürreálist, csodagalacsint, metaforák aranyrögeit, képzettársításokat, melyeket tovább gondolhattam, élethelyzeteket, melyekkel azonosulhattam, nem beszélve a versformákról. Faludy költészetével nem lehet betelni, annyira sokrétű, spontán, váratlan, megdöbbentő! A  2010-ben az Irodalmi Jelenben is napvilágot látott Faludy-vers egyik sora így szól: „Szerelmed cél, s nem állapot.” Lehet-e tömörebben, meghökkentőbben, mélyrehatóbban, ellentmondásosabban megfogalmazni a szerelem fogalmát, lényegét?

– A Simogató című versedben – amely szerelmi lírádat villantja fel – azt írod: a jóság a legnagyobb alázat.

– A szerelem az én értelmezésemben a jóság egyik formája. Amikor pőrére vetkőzik az ember, s mindenét odaadja a másiknak. Önzetlenné válik. Önzetlenné, azaz jóvá. Ez az aktus pedig alázatossá teszi, a szó pozitív értelmében védtelenné. Ezért idéztem az előbb a Faludy-verssort is, mert a cél, ennek elérése cselekvést feltételez, katarzist, talán megsemmisülést. S azért neveztem ellentmondásosnak is, hiszen a cél elérése, a szerelem beteljesülése szellemi, érzelmi, testi állapotok váltakozása. Cselekvéssor. Tehát cél is, de ugyanakkor állapotok tűzijátéka.

Naponta vallatóra fogjuk magunkat

– Akárcsak korábbi verseidben, a Soha véget nem érő szeretkezésben is jelen van a metafizikus líra, az időtér, az istenes témák, megjelenik Spinoza, Kant, Arisztotelész, és Heideggerrel is „elidőzöl” egy tengerparti reggelen. Sokan azt gondolják, a filozófia avítt tudomány. Miben segít minket a filozófia a mindennapjainkban? Platón Az állam, Arisztotelész Poétika című művei például miért aktuálisak?

– A kognitív cselekvés összefüggések, tézisek, kategóriák, dolgok, jelenségek képzettársítása, továbbgondolása. A gondolat játéka. Remélem, nem veszi az olvasó nagyképűségnek, ha azt mondom, én is a magyar és az egyetemes költészet tradícióját követem. A fent említett gondolkodók aforizmái, filozófiai tételei nem díszítőelemek, hanem szervesen kapcsolódnak ahhoz a mondanivalóhoz, amely bennem megfogan, életre kel, létezni akar.

– A költő trófeái című ciklus a költészet értelméről, a versről, a mondatról, lételméleti kérdésekről is szól.

– A mindennapi alkotó műhelymunka elemei a fenti toposzok. Ugyanazon kérdések, rögeszmévé vált dilemmák nyaggatják az embert, s csak úgy tud megnyugodni, ha újra s újra felveszi a provokáció indulataival a harcot. Csak akkor jut egy kis levegőhöz, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik.

– A New York-i ballada című versed korabeli újsághír ihlette, akárcsak Flaubert Bovárynéját. A vers témája rövidprózában is kibontható. Tekinthető ez a költemény a prózaírói és költői munkásságod közötti pallóként? Úgy tudom, most egy kisregényen dolgozol…

– Flaubert regénye komplex, rétegezett pszichológiai munka. A New York-i ballada egy gyilkos gyerek ösztöneinek az iskolapéldája. Annyiban kötődik az irodalomhoz, hogy ugyanabban az évben és környezetben Greenwich Willage-ben történik, ahol Thomas Dylan velszi költő is elhalálozik, miután a White Horse Tavernában alaposan felönt a garatra. Ami a megírandó kisregényt illeti, Istenem, több mint három éve vajúdik bennem. Hátha idén megszületik.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2018. augusztusi számában)

 

Legfrissebb hírek
2020. augusztus 03., 07:53
2020. augusztus 03., 07:31
2020. augusztus 03., 07:20