Bonczidai Éva: Fémből és fényből font egyensúly – Majoros Áron Zsolt szobrairól

2020. február 09., 09:24

Majoros Áron Zsolt Fotó: Egressy Orsi

A képre kattintva galéria érhető el.

Különös lény a szobrász, hisz makacs eltökéltséggel, kemény fizikai munkával anyaggá, tapintható tárggyá alakít gondolatokat, jelenségeket, érzelmeket, melyek természetüknél fogva illékonyak és változók, de így mégis itt maradnak: felsejlenek újra és újra a szobrokat figyelőkben.

Majoros Áron Zsolt emberábrázolásai azért is cselesek, mert muszáj közel menni hozzájuk: mit művelt ez az ember, hogy ez a nyurga alak nem borul el, hogy ez a lamellákból, fémdarabkákból összerakott valami férfiakat, nőket formáz? A szemlélő azért megy közel, hogy megfigyeljen – először talán nem is a szobrot magát, hanem hogy miként áll össze, hogyan kapcsolódnak a semmi részei úgy, hogy valamivé válnak. Aztán ötlik fel benne, hogy jaj, mi van ennek az embernek a fejében, a szemében, hogy észreveszi a részecskék közötti arányokat, hogy a dirib-daraboltság helyett mégis valami egészet mutat meg, amelyet ő már akkor is lát, amikor ezek a részecskék csak fémkupacokként léteznek. Pixelek – bólintunk, amikor megértjük, honnan ismerős mindez, hiszen nap mint nap a részecskékre bontható képiség kínálja a könnyen elérhető vizuális élményt. De ez itt más nagyítás, más szemszög. Ezek a szobrok nem illúziót kínálnak, hanem a valóság illékony dimenzióit teszik láthatóvá. Talán csak ez után döbben rá a néző, hogy ezek az arctalan lények légies átláthatóságukkal, erejükkel és törékenységükkel, zártságukkal és nyitottságukkal mindannyiunk képére és hasonlatosságára készültek. De nem porból és hamuból, hanem a fémből és fényből font egyensúly konkrét csodájából.

Majoros Áron Zsolt szobrászművész 1982. szeptember 11-én született Budapesten. Kőszobrász szakon érettségizett 2000-ben a budapesti Építő- és Díszítőművészeti Szakközépiskolában. 2001-től 2008-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, Kő Pál volt a mestere.
2002-től aktívan részt vett több hazai és külföldi alkotótelep munkájában.
Több önálló kiállításon és csoportos, illetve tematikus tárlaton is bemutatkozott Londontól Isztambulig. Művei számos nemzetközi köz- és magángyűjteményben – mint például a Sorokin Collection és az Elgiz Museum – megtalálhatók, köztéri szobrai többek között Csömörön, Mosonmagyaróváron, Budapesten és a vasadi katolikus kápolnában láthatók. A Finta-díj, a Junior Prima Díj, számos elismerés és alkotói ösztöndíj jelzi, hogy mind a szakma, mind a nagyközönség érdeklődéssel várja az újabb és újabb műveit.

Nagy Zsuka

váltakozások

2020. szeptember 01., kedd

szívtáji balesetek meg vannak,
a Duna is örvénylik, dobál,
mint komp nagy viharokban.
aztán csitul, újra kezdi.

Csikár Norbert Adrián

Ratatouille noir

2020. szeptember 01., kedd

Múlt éjjel ismét lecsóval álmodtam. Éreztem a nyelvemen málló petyhüdt paprikát, az orromba kúszó, végtelenül unalmas aromát. A torkom gyűszűnyire szorult. Percek szivárogtak szürkén. Minden irányból fojtogatott a hitchcocki tér. Majd egy pillanat kellett csak, a nyomorult falat hirtelen semmivé foszlott a számban.

Iskolakezdő játékok és találós kérdések

2020. szeptember 01., kedd

Ismerkedő, csapatépítő játékokat, valamint népi találós kérdéseket ajánlunk óvoda- és iskolakezdésre.

Izer Janka

„Politikamentes párbeszédeket írok, a szereplőknek csak magánéleti problémáik vannak”

2020. augusztus 31., hétfő

Egy idősödő sorozatíró lakást vásárol, hogy összeköltözzön egy pályakezdő színésznővel. Egy magát művészetkedvelő embernek mondó egyén hátán végigfut a hideg borzongás ettől – bizonyára valami közhelyes szappanoperát rejt ez a történet, ebből nem sok jót lehet jósolni. Aztán ez a bizonyos ember megnézi A lányka és a pápa című előadást (Jámbor József rendezésében) és elakad a szava.

Szalai Klaudia

„Lehet ékszer nélkül élni, de vajon minek?” – interjú az Ékszerek éjszakája szervezőivel

2020. augusztus 31., hétfő

Az Ékszerek éjszakája rendezvénysorozatnak immáron 6. alkalommal ad teret Budapest számos helyszíne. Az öttagú csapat egyik legjelentősebb lépése az volt, amikor sikerült a kiállítást nemzetközi szintre emelni. A szervezők célja, hogy megismertessék nemcsak itthon, hanem a határon túl is a magyar ékszertervezés sajátosságát. A kiállításról, a vírushelyzetről és az alkotási folyamatról két szervezővel, Börcsök Annával és Neuzer Zsófival beszélgettem.

Para Márton

Califor7

2020. augusztus 30., vasárnap

Egyszer volt, hol nem volt, még a történelmen is túl, még a realitáson is innen, de egy kicsikét odébb, egy szép, de magányos atombomba. Mivel nem voltak se barátai, se tulajdonosai, úgy döntött, nyakába veszi a világot, és elindul keletnek. Ha pedig keleten végez, megfordul, és elindul nyugatnak – rendkívül fejlett irányérzékelőkkel rendelkezett.