Ágoston Szász Katalin: Negyvenkilencesek klubja

2021. január 07., 00:35

Evangélista, akit Péter Egyiptomba küld, hogy egyházat alapítson; Crosby, Stills & Nash egy dala; a lélek halál utáni kóborlása az újjászületésig; a Lánchíd átadása, a Lánchíd helyreállítása, az első atomóra, aranyláz, Tom Waits, Billy Joel, Bruce Springsteen – és még sorolhatnánk. Ami mindezekben közös, az a 49-es szám, Temesi Ferenc legújabb regényének titkos vektora.

A történet egy szerelemről szól: az 1960-as évek második felében Ilona és Márk együtt járnak gimnáziumi éveik alatt. Kapcsolatuk hirtelen-tragikusan szakad meg, majd negyven év kihagyás és két különböző élet nagyobb eseményeinek lezajlása után felkeresik egymást, hogy befejezzék, ami félbemaradt. A regény szerkezete részletesen kidolgozott és precízen kivitelezett: kétszer negyvenkilenc fejezet váltakozik egymással (számozásuk római és arab számokkal elkülönített) – múlt és jelen kavarog a szemünk előtt, majd egyetlen utolsó fejezet (betűkkel kiírva: kilencvenkilencedik) egyesíti és robbantja szét a két szálat.

„Hogy lehet az, hogy te minden vacak sanzon, kuplé, úttörőinduló szövegét és dallamát még mindig fújod?” – kérdezi viccesen az idősödő Ilona, mégis rátapint az igazságra, hisz Márk személyes és irodalmi fejlődéséhez is kiemelten hozzájárult a zene. A tinédzserkori tapasztalások, impulzusok hatása tizenévesen mindig mélyebbre rögzül, mint bármelyik későbbi életkorban, így a hatvanas férfi ízlése a Dire Straits, a Searchers, a Beatles, John Lennon és Cseh Tamás zenei világán alapszik, sőt, ez még a szerelemfelfogását is befolyásolja: „Hogy mi a szerelem? Megtudod, amikor zenét hallgatsz a másik szobából, és együtt énekelsz vele. Mert egy dallam az, amibe igazán beleszerettél, és amikor becsukódik az ajtó, és nem hallod már többé a zenét, te még továbbra is együtt énekelsz vele valamiképp. És nem számít, mennyi idővel később, amikor újra meghallod a zenét, még mindig tartod a ritmust. Na erre hasonlít.”

A történet a szerző által is bevallottan önéletrajzi ihletettségű, így a kötet posztmodern vonásokat is felvillant. Az elbeszélő maga is regényt ír (illetve sajátként utal Temesi Ferenc más műveire) erről a szerelemről, és a részleteket időről időre megosztja Ilonával. Az irodalom ezáltal szerelmi gesztussá válik, ugyanakkor ellentétező szereppel is bír, a szereplők döntéshelyzetbe kényszerülnek, hogy felmérjék egymás negyven évvel ezelőtti és jelenlegi fontosságát. Igazi ars poetica, amelyet Márk Ilonának ír (és az is sorsszerűen előremutató, hogy a szöveg még elküldés előtt törlődik a számítógépről): „Én magamon keresztül emlékezem, mert nem bízom senki más emlékeiben. Másokat keresve magamra találok mindig. Csapatjátékos vagyok, de csapatom tizenegy tagú, és én csak a negyvenkilencedik vagyok. Nem ünnepelem és énekelem magam, mint Whitman. […] Megszoktam a magányt, ami nélkül nincs munka. Mindenkitől lopok, és mindenki lop tőlem. Most épp az ifjúság múzeumában téblábolok, a jegyem már eltépték.”

Temesi Ferenc: 49/49. Scolar Kiadó, Budapest, 2018

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. november 17-i számában)

Fehér Miklós

Tabudöntögetés az űrben

2021. január 04., hétfő

Színes, kegyetlen szerelem, különös lényekkel és a görög mitológiánál is gazdagabb világgal – ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemezni Brian K. Vaughan jelenleg is futó képregénysorozatát, amely a Saga címet viseli. Mindig érdekes és egyben jogos kérdés az, hogy az irodalmi kánonon belül milyen pozíciót foglal el a gyakran popkulturális utalásokkal teletűzdelt comics.

Szekáry Zsuzsanna

Megrázó istenélmény

2021. január 04., hétfő

Lőrincz P. Gabriella lírája letisztult, közérthető, izzadtságszagú erőlködéstől mentes költészet. Olyan nehéz témákat ölel fel, mint a betegség, az elmúlás, a hátrahagyottak magánya, a tárgyakhoz fűződő, meglepően bonyolult kapcsolatok, a nők komplex lelkivilága és társadalmi helyzete, az anyaság és az Istenhez fűződő viszony. Bizony, végre valaki mer írni Istenről!

Miklóssi Szabó István

Sepsiszentgyörgy monumentális képes története

2020. december 28., hétfő

Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődését.

Pál-Lukács Zsófia

Variációk szexualitásra

2020. december 28., hétfő

Sokatmondó Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetének ajánlása: a saját generációjának ajánlja, ami azt jelenti, fiataloknak, az ő kortársainak, akik körülbelül 1990-es években születtek. Hogy milyen ez a generáció, talán maga a szerző tudja a legjobban, vagy ha nem is a legjobban, sokat tudhat róla, hiszen köztük és velük él.

Pál-Lukács Zsófia

„Percenként törik meg a lét” – Kopriva Nikolett debütkötetéről

2020. december 27., vasárnap

Ha filozófust kellene társítanom Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című debütkötetéhez, azt mondanám, hogy Plótinosz, ha képeket kellene keresnem hozzá, azt mondanám, hogy Salvador Dalí.

Reczai Lilla

Karácsonyi csoda

2020. december 26., szombat

A mesekönyvek ereje még ezekben a nehéz időkben is csodás hatással van a gyerekekre és a felnőttekre egyaránt. Úgy még inkább, ha olyan gyönyörű képek is társulnak a történethez, mint Kovács Barnabás Az erdei karácsony című mesekönyve esetében.

Ollé Tamás

Karácsony a káosz kellős közepén – Kondor Vilmos: A budapesti kém

2020. december 24., csütörtök

Kondor Vilmos Bűnös Budapest című történelmi krimi könyvsorozatának harmadik része, A budapesti kém az 1943-as esztendőbe repít el bennünket, a háború sújtotta Európába és természetesen Magyarországra.

Bonczidai Éva

A tiéd és mindenkié

2020. december 21., hétfő

Ha valaki olyan könyvet szeretne olvasni, ajándékozni, amelyik elkíséri az embert, annak jószívvel ajánlom Böjte Csaba füveskönyvét. És az ajánlás mellett azt is meg kell jegyeznem, hogy nem szeretem a füveskönyveket, sem azokat az írásokat, melyek azzal áltatják az olvasót, hogy pontos iránytűként szolgálnak, netán tuti receptet kínálnak a boldogsághoz, sikerhez, fogyáshoz és más sokak által vágyott dologhoz.

Pál-Lukács Zsófia

„Mit csináltál, miközben mások éltek?”

2020. december 20., vasárnap

Titokzatos költészet Farkas Wellmann Éva költészete, titokzatos a Magaddá rendeződni című, negyedik kötete is. Sejtelmesek, tapintatosak az egyedi hangon kimondott szavak, szókapcsolatok, s rejtőzködő a bennük megszólaló én, akit egy mindannyiunk számára lényeges célkitűzés megvalósításában érhetünk tetten: megtalálni magunkat, otthonosan mozogni a létben, rendet rakni benne. Azt hiszem, kevés ennél nagyobb feladata lehet az embernek...

Nagygéci Kovács József

(Már) meg (sem) hökkentő mesék

2020. december 20., vasárnap

Az elbeszélésmód is klasszikus, lineáris, sűrűn teleírva párbeszédekkel. Ez utóbbi az írások erősségei közül való: Kertész Dávid tulajdonképpen minidrámákat ír, színpadi jelenetként, vagy akár – a novellák leíró részeiből vett magyarázatokkal dramatizálva – rádiójátékként is jól működnének. Az ember és az emberiség furcsaságait kíváncsian kutató és az azt kellő iróniával, a fonákságok felismeréséből fakadó derűvel feljegyző, a fantáziát bátran használó szerző első kötete a továbbiakra nézve több mint biztató.

Ágoston Szász Katalin művei

Legfrissebb hírek

2021. január 27., 07:37

Bonczidai Éva
Születésnap, halálnap – Radnóti Miklósra és Kertész Imrére emlékezünk

2021. január 27., 07:19

Sebesi Ernő
Versek

2021. január 27., 07:09

Szilágyi-Nagy Ildikó
Téli séták

2021. január 27., 06:44

Bonczidai Éva
Túlélési stratégiák – anyák és lányaik történetei

2021. január 26., 10:27

Kubiszyn Viktor
Régi némafilmekhez várnak új filmzenéket Kapolcson