Fábián Mónika: Ahol a portéka gazdát cserél

2021. december 14., 10:25

A kupuszinai származású Silling Léda néprajzkutató, kulturális antropológus egy hétköznapinak tűnő, de talán mélységeiben nem igazán ismert témával foglalkozik a kötetben: vajdasági vásárokkal és vásározókkal. Bár testközelből megtapasztalhatjuk a kutatott jelenséget és szereplőit az év bizonyos időszakaiban, olyan összefüggéseket ismerhetünk meg a monográfiának köszönhetően, amelyekre általánosságban nem is gondolunk. Vajon honnan eredeztethető a vajdasági vásárok története? Miért épp ez a téma keltette fel a kutató érdeklődését? Miként változott a vásárok felépítése, rendszeressége, és miként változhatott a vásározók magatartása? Kik alkotják a vásározók közösségét? Milyen funkciókat tölthet be egy-egy vásár az adott település, lakóközösség életében? És megannyi izgalmas kérdés, amelyeknek megválaszolására ad lehetőséget a szerző Vajdasági vásárok és vásározók című néprajzi monográfiája.

A Nyugat-Bácskában található Kupuszinán a létforma egyik meghatározó eleme volt sokáig a piacozás. A szerző számára akkor vált érdekessé a téma, amikor már nem élt a faluban. Már gimnazistaként testközelből láthatta azt, mit is jelent a faluközösség számára a piacozás. Hamar felfigyelt arra a jelenségre, hogy a piacok a falusiak számára csupán az árusítás helyszínei, ezért a következő kérdés fogalmazódott meg benne: „De hol vásárolnak állatokat, mezőgazdasági eszközöket, alkatrészeket, ruhákat, bútort?” A válaszkeresés, a beszerzés helyszíneinek megtalálása indította el a szerzőt a kutatómunka útján még az 1990-es évek végén. Vajdaság egész területét bejárva, rengeteg terepi munka- és levéltárban töltött órának, kutatásnak köszönhetően születhetett meg a monográfia.

Izgalmas, kalandokkal, élményekkel, anekdotákkal fűszerezett tudományos kötetről beszélhetünk, amely részletes és egyedülálló a maga műfajában, ugyanis kevesen foglalkoztak ilyen részletességgel a témával a Kárpát-medencében. Mindebből kifolyólag hiánypótló mű önmagában a kötet, amely tizenhárom fejezeten keresztül, egészen I. István király uralkodásától napjainkig mutatja be a különböző települések – az év eltérő időszakaiban megtartott – vásárait, valamint a vásározóit. Rövid történeti bevezető után a mai jelentősebb vajdasági vásárokat mutatja be a szerző. A történeti bevezetőben megismerhetjük a kutatott terület három legjelentősebb városának, Újvidéknek, Zombornak és Szabadkának a vásártörténetét, emellett kisebb betekintést ad a bánáti és szerémségi régió vásártörténetébe is. Megismerkedhetünk a vásárok éves rendjével, és hogy azok időpontja miként változott, milyen tényezők határozták meg azt, hogy mely napon, napokon tartják meg az eseményt. Mindezt grafikonok segítségével is érzékelteti a szerző. A monográfia foglalkozik továbbá a vásárok jövedelmi eloszlásával, a vásárterekkel, a vásárok belső szerkezetével, a mai vásárok közül pedig a topolyaival, csantavérivel, kispiacival, óbecseivel, zentaival, torontálvásárhelyivel és a törökkanizsaival, valamint betekintést kapunk a mai újvidéki vásárok és a szerémségi Ruma vásárainak életébe is. A monográfia fő fejezetei vonzáskörzet-kutatással zárulnak.

E néprajzi monográfia tudománytörténeti összefoglaló is egyben, ugyanis Silling Léda ügyelt arra is, hogy bemutassa azt, ki foglalkozott Kárpát-medencei szinten hasonló témával. Sok szerzőt megemlít, szerb és horvát szakirodalmat is felfedezhetünk a bibliográfiában.

Olyan tudományos munkát tarthatnak a kezükben az érdeklődők, amely keveset kutatott témát dolgoz fel. Szakmai jelentősége mellett közérdekű, ráadásul olvasmányos, rengeteg adattal és képpel ábrázolja a kutatási témát. Utóbbinál fontos kiemelni, hogy a képeket értelmezi is a szerző, aminek segítségével még közelebb kerülhetünk a jelenséghez, és abban is segít, hogy még élményszerűbben megismerhessük a vásárok és vásározók történetét, annak minden szegmensét.

 

Silling Léda: Vajdasági vásárok és vásározók. Forum Könyvkiadó, 2020

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2021. novemberi számában)