Jó páran akadnak, akik hiányolják napjainkban az igazi téli, havas és kellőképpen zimankós táj hangulatát. 2022-ben, az Animus Kiadó jóvoltából a sajgó nosztalgia ellen a magyar olvasóközönséghez is eljutott az igaz, kissé radikális, de annál hatásosabb orvosság. Böszörményi Péter fordításában immár Félelem címmel, magyarul is olvasható Jozef Karika 2014- es regénye, a Strach, amely egy igazi hamisítatlan téli horror. Kirázza az embert tőle a hideg.
A mű az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra ölelésében megbújó Rózsahegyen játszódik. A főhős, aki a regény narrátora is egyben, magánéleti és szakmai kudarcai folytán erre a közkedvelt kirándulócélpontra költözik vissza, szülei régi lakásába. Harmincöt éves fejjel kell szembenéznie itt gyermekkora traumatikus élményeivel és az őt kísértő régi rémképekkel, miközben a jelen állapotok sem felhőtlenek. A hófödte helységben ugyanis gyerekek tűnnek el. Az arktikus erősségű hideg mellett a félelem is reszketésre kényszeríti a könyv főhősét és barátait, miközben megpróbálnak megoldani egy múltba nyúló rejtélyt.
Az alaprecept a rémtörténetek kedvelői számára nem hangozhat túl egyedien, de a valóságból megalkotott környezet olyan izgalmasan telítődik a képzelet félelmetes elemeivel, hogy azt kár nem megtapasztalni. A hegyek közt zajló jelenetek mellett a magyar olvasók számára is jól ismert garzonlakások klausztrofóbiás érzetét is ügyesen megragadja az alkotó. A papírvékonyságú falak közti szűk teret a főtt virsli és a hagyma szaga mellett a rossz érzések, nyomasztó sejtelmek és a sötét emlékek töltik meg a regény világában.
Fokozatosan növekedik a feszültség és bújnak elő a vastag hótakaró alól a titkok. Alig vesszük észre, és beszippant bennünket a fehéren ragyogó rémálom, melyben zöldes köd kavarog, és a hófödte dombok csendjét fémes zúgás, felhangzó gyerekkacajok, sőt olykor éles halálsikolyok zavarják meg. A téli idill helyét testetlen, mégis jól érzékelhetően jelenvaló, ősöreg rettegés jéghideg szorítása töri lassan ripityára, miközben szilánkjai garantáltan fagyásnyomokat hagynak a lélekben.
Ha szomorkodni és vágyódni támadna kedvünk az igazi téli havas jégvilág után, elég ha bekucózunk a Félelem című könyvvel pár órára, és már nem is lesz olyan hívogató a csendes fehérség. A hóban feltűnő gyereklábnyomok ugyanis olyan rémségekhez vezethetnek, melyek sokáig a rémület jégvirágait hagyhatják az olvasók elméjében. Szinte kikacsint ránk félelem a lapok közül.
Karika, Jozef: Félelem, Animus Kiadó, Budapest, 2022
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. márciusi számában)
Négy sorkatona szemszögéből, élethelyzetéből, állapotrajzából tárulnak elénk a katonaéletet bemutató eseménysorok. Négy különböző mentalitású és nemzetiségű kiskatona, a szerb Jovan, a román Mircea, a magyar Samu és a szász Hansi kiszolgáltatott élethelyzete és a romániai rendszerváltó események határozzák meg (katona) sorsukat. A kelet-európai forradalmak közül a romániai volt a legvérengzőbb a temesvári utcai harcokkal, Tőkés László politikai szerepvállalásával, s a romániai diktatúra szilárdságát és kiterjedt besúgórendszerét jelképező titkosrendőrségével. Persze nem ezek kerülnek a narráció
Réz Andrásról mindig is tudtam, hogy remek filmesztéta, s Válogatott szorongásaim című kötete olvasásakor meg is bizonyosodtam róla, hogy az átlagosnál jobban odafigyel a világra, amelyben élünk. Arra, hogy átlagon felüli fantáziával van megáldva, a Linda tévésorozat forgatókönyvénél nem is kell jobb példa. Legújabb könyvét viszont nem igazán tudom hova tenni.
A Szlovákiai magyar szép irodalom a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) évről évre megjelenő antológiája az idén is reprezentatív látképét adja a felvidéki magyar irodalomnak. A 250 oldalas könyv harmincegy kortárs szerzőt számlál. Az alkotók neve nem csupán a Felvidéken csenghet ismerősen, hanem Magyarországon is: a legtöbbjük számos könyvvel, műfordítással, publicisztikával, díjjal rendelkezik, így nem túlzás azt mondanunk, hogy állandó oszlopai ők a felvidéki magyar irodalomnak, egyúttal ápolói, életben tartói is.
Mindig örömmel tölt el, amikor különböző sajtótermékek címsorai egyöntetűen magasztaló jelzőkkel hivatkoznak egy elsőfilmes magyar rendező debütálására – méghozzá nem érdemtelenül. Szerencsére nem ritka ez a jelenség, gondoljunk csak olyan közelmúltbeli alkotásokra, mint az előző lapszámban bemutatott Zanox – Kockázatok és mellékhatások, vagy a ma már kultfilmnek számító Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, nem beszélve az Oscar-díjas Saul fiáról.
Sandra Cisneros spanyol–amerikai írónő, a kortárs amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja. Írásai az úgynevezett chicanas, azaz a Chicago térségében élő spanyol nők életéről szóló művek hagyományába tartoznak. 2019-ben elnyerte a magas presztízsű PEN/Nabokov irodalmi díjat, a teljesítményét úgy jellemezték, mint az amerikai irodalom kontinensen túli kiterjesztése, amivel hatást gyakorol a nemzetközi irodalom világára. De miről ír Cisneros? Arról, amiről a legjobban tud: az életéről. A Mangó utcai ház (1983) az első és legismertebb könyve, amelyben Cisneros először hallatta saját írói hangját.
Az ókori görög filozófus, Empedoklész négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte a világmindenséget. Ezek közül a víznek mindig is jól meghatározott szerepe volt a filozófiai gondolkodásban. A víz látványa, a hullámok hangja hatást gyakorol; talán az sem véletlen, hogy tenger mellett élt és alkotott a legtöbb ókori filozófus.
Jo Nesbø norvég író, zenész, szövegíró, közgazdász, egykori ígéretes labdarúgó. Öt elbeszélést – terjedelmüket tekintve inkább kisregényt vagy regényt – tartalmazó kötetét az Animus Kiadó jelentette meg a Skandináv krimik sorozatában, alig egy évvel a norvég kiadást követően, Sulyok Viktória fordításában. Talány, hogy miért került ebbe a sorozatba, hiszen nem skandináv, hanem inkább amerikai hangulatú, és nem is krimi.
Évekkel ezelőtt egy bemutató során lehetőségem nyílt arra, hogy a kezemben tartsak nagyjából egy liter higanyt. Körülbelül tizenhárom kilogrammot nyomott. Leírva talán nem annyira mellbevágó, mekkora a súlya ennek az anyagnak a térfogatához képest, tehát mekkora a fajsúlya vagy sűrűsége, de élőben még azok is megdöbbentek, akiknek előre szóltak.
Március elején mutatták be a mozikban a Hadik című új magyar történelmi kalandfilmet. Bár sokan fenntartásokkal viseltetnek a magyar történelmi filmekkel szemben, sőt tartanak az unalomtól, ennél az alkotásnál érdemes amúgy huszárosan összeszedni a bátorságot és megnézni. A jutalom egy meglepően szórakoztató, élvezetes filmélmény lesz.
George Friedman e művében az USA történelméből, korábbi társadalmi és gazdasági ciklusok természetének részletes elemzéséből állít fel egy prognózist az Amerikai Egyesült Államok következő éveire nézve. De mégis miért lehet érdekes az európai olvasók számára egy tengerentúli világról szóló könyv?