Életének 72. évében elhunyt Bogdán László (1948. március 8–2020. augusztus 10.) költő, író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Széles látókörű gondolkodóként, rendkívül sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként a háromszéki kultúrélet meghatározó személyiségei közé tartozott. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétfő este tudatta: Bogdán Lászlót saját halottjának tekinti.
Bogdán László középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, 1966-ban érettségizett. Segédraktárnok, állategészségügyi munkás, keramikus, nevelő, művelődési aktivista, majd 1969-től a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör belső munkatársa volt. Első verse az Ifjúmunkásban jelent meg. Rendszeresen közölt verseket, novellákat, kritikai írásokat, műfordításokat és publicisztikát. Szerepelt a Kapuállító című antológiában (1971). 1987-től A Hét című bukaresti hetilapot szerkesztette.
Az 1990-es években a szepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapba politikai, kulturális és művelődéspolitikai cikkeket írt.
1992-ben és 1998-ban Látó-nívódíjat kapott, 1995-ben újságírói munkásságáért a MÚRE nívódíját, 2000-ben Arany János-jutalmat, 2008-ban Márai Sándor-díjat, 2010-ben pedig József Attila-díjat.
Vaszilij Bogdanov álnéven is publikált. Varga Melinda erről az alteregóról faggatta egy tavalyi interjúban:
"– Orwell 1984 című szatirikus történelmi regénye is érdekli az alteregódat, Tatjana Bogdanova innen érti meg a nagyszüleit, a letűnt korszakot. Az egyik legizgalmasabb része a kötetnek az ide kötődő versfolyam, amely a diktatúra természetére világít rá. Hogyan született meg benned ennek a résznek a története? Van-e olyan versrészlet, ami a kedvenced, és zárszóként idéznéd?
– Ez a versciklus még 2009-ben íródott, amikor szabadon bolyongtam Bogdanov legendáriumában. A költő hatvanas évek végi dalmáciai látogatása során olvassa el a regényt, s egy évtized múlva, amerikai látogatása során olvassa újra. Értelmezésével, amint a ciklus egyik verséből is kiderül, mélyen megdöbbenti lányát és Amerikában születő, ott szocializálódó unokáját, hiszen Orwell negatív utópiájáról nem mint regényről, hanem mint leképezett szovjet valóságról beszél. S arról, hogy az ő és a felesége életében igenis megvalósult a totális diktatúra, a rendőrállam. És akkor a versrészlet: »Csalafintán lobognak, felszikráznak, / Szent Iván éjszakáján a tüzek. / Mielőtt belehullnánk a gödörbe, / vár reánk még néhány naplemente, / visszavont kegy, árulás, baleset. / A Nagy Testvér minket néz a képről / és nem kegyelmez soha senkinek. / Lábunk alatt munkagödör tátong.«”
A beszélgetés teljes változata ITT olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.