Bonczidai Éva: A játszani tudás kegyelme – Stefanovits Péter műveiről

2020. október 25., 09:40
Stefanovits Péter: Róma 5 (elektrográfia, 100 × 70 cm, 2018)
 A képre kattintva galéria érhető el.

Minimalizmus és transzcendens szemlélet ötvöződik Stefanovits Péter képeiben. Itt a vallási szimbólumok közege akár egy-egy ironikus-groteszk játék is lehet, ezek a művek újra és újra az orrunk alá dörgölik, hogy ezek a szimbólumok emberi jelzések csupán, nem néhány ábra segít kapcsolatot teremteni az önnön ábrázolását törvényben tiltó Istennel.

Itt az ember nem istenarcú teremtmény, csupán egy bábuszerű figura, egy embernyi sötétség valamely derengésben. Az ember itt, ha nincs egyedül, akkor is magányos. Az oltár, mely kapu és bejárat is lehet, csak az illanó árnyak emlékét őrzi. De az esendőséggel való szembesülés rádöbbenti a szemlélőt a Teremtő örökkévalóságára, a ragyogás dicsőségére, a játszani tudás kegyelmére.

Stefanovits Péter művészetében egyaránt otthonos a fényesség dicsérete és az elmúlás komorsága, a bolond hétköznapi maszkjai kéz a kézben járnak a magány alakváltozásaival – mosolyogni és bólintani is tanítanak ezek a képek. Megannyi biztatás: játszunk fényt, játszunk sötétséget, játszunk elmúlást, játszunk világszületést!

Stefanovits Péter – Fotó: Fekete István

 

Stefanovits Péter 1947-ben született Budapesten. 1977-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán. 1979 és 1982 között Derkovits Gyulaösztöndíjas volt.

1977 óta kiállító művész, azóta több mint ötven egyéni tárlata volt és közel százötven csoportos kiállításon vett részt belföldön és külföldön.

Számos jelentős szakmai elismerésben részesült, például 1995-ben Munkácsy-díjat kapott, 2011-ben pedig érdemes művész címmel tüntették ki.

2004–2012 között a Nyugatmagyarországi Egyetem (Szombathely) rajz tanszékének docenseként tevékenykedett. A Magyar Grafikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Új Művészet alapítvány kuratóriumának tagja, 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának vezetője.

Erdélyben láthatók az Elekes Károllyal közösen létrehozott köztéri munkái: a siklódi református templom kazettás mennyezete (1994) és a Gyilkos-tónál a Szent Kristóf-kápolna körképe (2001).

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. augusztus 31-i számában)