2021. február 15., 06:52
Stanisław Lem űrhajósruhában, a földgömböt a kezében tartó Puskás Ferenc, Maria Skłodowska-Curie a laboratóriumban – különleges portrékkal tiszteleg előttük egy magyar karikaturista.
Stanisław Herman Lem (1921–2006) lengyel science fiction író – Gaál Tibor (T-boy) karikatúrája
A képre kattintva lapozható galéria érhető el Gaál Tibor T-boy portrékarikatúráiból.
Harminc évvel ezelőtt, 1991. február 15-én írta alá Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a visegrádi nyilatkozatot. A Közép-Európát összefogó nemzetközi gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség létrejöttének évfordulójára sajátos portrésorozatot készített Gaál Tibor Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett portrékarikaturista, grafikus.
Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország történetének öt-öt olyan kivételes személyiségét mutatja be, akik kreativitásukkal, tudásukkal, életművükkel nemcsak egy-egy nemzet emlékezetében élnek tovább, hanem a közép-európai identitás épüléséhez is hozzájárultak. Gaál Tibor portrésorozata ugyanakkor felkiáltójel is, arra figyelmeztet, hogy jobban meg kell ismernünk egymást – ő országonként öt különleges személyt ajánl figyelmünkbe, a mi felelősségünk, hogy folytatni tudjuk a sort.
„Főleg a fiatalságnak készítem a rajzaimat, hogy méltán legyenek büszkék a magyarságukra. Nem tudhatjuk előre, kikből lesznek ismét nagy tudósok, művészek, költők, írók, festők, sportolók. Szeretném minél nagyobb körben megismertetni ezt a sorozatot a felnövekvő generációval, a határon túli gyermekekhez is szeretném eljuttatni, akár kiállítás, akár könyv formájában. Úgy érzem, ez a kultúrmisszióm ebben az identitászavaros világban” – mondta a művész évekkel ezelőtt a nagy magyarokat bemutató sorozatáról. Ebből a törekvésből nőtt ki a mostani évforduló apropóján született portrésorozat is.
Minden kép külön játékba invitál: az ismert vonások mellett mindig felsejlik egy-egy történet is, az apró vagy hangsúlyos részletek, kiegészítők, tárgyak szempontot kínálnak az elmeséléshez. Nem kontextust teremt, hanem világot.
Gaál Tibor karikatúrái nem a gúny eszközei, nem torz alakokat rajzol, nem tesz nevetségessé: azt mutatja meg, hogy a szelíd irónia és a játékos humor a tisztelet kifejeződése is lehet, ebben gyökerezik az érdeklődő odafordulás, ez van a tekintet mögött, amely azt kutatja, melyek egy-egy arc legsajátosabb vonalai, melyek egy-egy életmű legcéltudatosabb irányai, melyek az élet legkülönösebb jegyei.
*
Gaál Tibor tanulmányait porcelánfestőként kezdte a Hollóházi Porcelángyárban. 1980-tól 1989-ig a Tokaji Művésztelep tagja volt. Egyéni tárlatai mellett több hazai és nemzetközi (többek között Németországban, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Ausztráliában) kiállításon szerepelt, több karikatúrapályázat díjazottja. A Magyar Kultúra Alapítvány 2009-ben rendezett nemzetközi karikatúrafesztiválján a szabadon választott kategóriában győzött, 2010-ben a futball-világbajnokság idején rendezett karikatúra- világversenyen aranyérmet nyert Puskás Ferencről készített rajzával. Több helyen publikál. Évekkel ezelőtt kezdte el Nagy magyarok című portrésorozatát, amelyet a visegrádi együttműködés 30. évfordulójára szlovák, cseh és lengyel „nagyok” portréival egészített ki. A sorozatot kultúrmissziónak tekinti, és a továbbiakban is számos portréval kívánja gyarapítani az arcképcsarnokot.
A Visegrádi Együttműködés célja Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.
Az egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta: 1335 novemberében a visegrádi királyi palotában Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A találkozó célja az volt, hogy elsimítsák az ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte. (Forrás: Wikipédia)
