Bence Lajos: Égi közjáték

2023. szeptember 05., 10:08

Stefanovits Péter: Teremtés – Makovecz Imre emlékére (litográfia, 64 × 86 cm, 2002)

Kezdetben volt az Ige, s az Ige Istennél volt. Kezdetben volt a szín, és a szín is Istennél volt. Mivel azonban a színskála csupán fekete és szürkésfehér formában jelent meg, a nyelvi egyneműség miatt, a tárgyak közötti kommüniké nem volt teljes. Ezért imádkoztak az ő Teremtőjükhöz, bővüljön a színcsatorna, szélesüljön a Spektrum. Az Úr gondolkodóba esett: van-e olyan élőlény, mely elbírná a feladatot, mely az ég égszínkékjét ugyanúgy képes leképezni, ahogy a föld okker-barnáját, illetve a szivárvány színárnyalatait. Fogott hát egy széntubust (amolyan ősi kartusát), s festeni kezdett vele. Hipp-hopp meg is rajzolt egy rovart, a bibe-lepke mását, vagy ahogy Babits mondaná, egy „ízelt lábú bogarat”. Sokáig nézegette, mígnem este lett. S mivel nagyon elfáradt, ledőlt egy kicsit pihenni.

Másnapra teljesen kiment a fejéből az új nagy terv, a tárgyak meg csak nem hagyták békén. Rozoga matracából itt is, ott is ott is kirugódott egy-egy rugó, s könyörgő hangon szólt: Uram, miért nem színezed már be a szürke világot, szegény tárgyak, nekünk nem jut a teremtésből semmi sem. Mígnem valami derengeni kezdett. A bábból lassan kirepült a sárga árnyalatú, beteges színű káposztalepke. S mivel ő volt az első mozgó, sőt repülő tárgy, az elégedetlenség tovább fokozódott. – Nohát, jól kitettél magadért, Urunk.

Ennyire futotta mindenható „művészi vénádból”?

Bence Lajos | Ezekért? Ezeknek?

Ezek azt sem veszik majd észre, ha egyszer elköltözöm – volt az első gondolata, amikor az íróasztalán lévő konzolos lámpafejet már a huszadik ragasztás után sem sikerült kellőképpen rögzítenie. Részint a „műanyagra műanyag” ragasztás lehetetlensége, részint a celluxnak a feltalálását követő időszakban tapasztalható drasztikus minőségi romlása miatt.

A Teremtő ekkor egy kicsit megtorpant, talán nagy művének, műalkotásának, az egész teremtett világnak a tökéletessége is átfutott az agyán. Aztán gyorsan túltette magát a Rossz irányából érkező gúnyos megjegyzéseken, felemelte mutatóujját, és újból kinyilatkoztatási szándékkel, szólásra emelkedett. – Nekem ennyire futotta – kezdte drámai hangon, fanfárok és angyali szárnysuhogás közepette –, de jön majd egy Művész, kinek neve a Csillagokig ér, ő majd orvosolja a problémát! Olyan lepkéket fest majd, hogy színei előtt leborul a Világ! Lesz abban smaragd-sárga, acél- és high-tech metál, csontés hulla-fehér, borostyán-kék és ultramarin-zöld, hús-piros, krizantémréz-halovány s a magenta megannyi árnyalata. Hogy a világ összes képzőművésze holtáig csipegethet belőle…

Itt az élő közvetítésű kinyilatkoztatásnak vége is szakad, a diszpécseri szolgálat nem jelentkezik, marad a tuuu-tuu jelzés és az időnként fel-felreppenő lendvahegyi színes lepkeraj. Ilyenkor a deszkarepedések közötti rések, megannyi ajtócskák a vártán, kitárulnak.

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. augusztusi számában)

Juhász Kornélia

Szuvenír

2023. november 13., hétfő

Nem tudtam meg, milyen becsmérlő kifejezés lett volna, melyet dühöngő elméje és a mentálhálójába ültetett Hermes 6000 nyelvi program kigenerált volna a megsértésemre. Amikor beütöttem a manuális irányításhoz szükséges vizuális felületet megjelenítő kódot, és az űrhajóm elülső ablaka elől felhúzódott a Tannhäuser-acél védőmembrán, mindketten felordítottunk. A megaüvegre fekete, sűrű szemipermeábilis anyag bőséges adagja csapódott.

Kiss Edina

Katalinka, szállj el

2023. november 12., vasárnap

Alig nyitott be a második emeleti lakásba, már az előszobából érezte azt a markáns szagot. Valami új tisztítószer? Vagy Melinda mosószert váltott? A lakásban szokatlanul nagy volt a csend – a felesége általában zenét hallgat, ha egyedül van –, lehet, hogy még haza sem ért a bevásárlásból? Hétvégén mindig hosszabb a sor a kasszáknál, futott át a fején, miközben hátizsákját felakasztotta az előszobafogasra, és cipőjét behajította a gardróbba.

Nagy Erika

A titokzatos Góliát

2023. november 08., szerda

Sofőrként értem a dolgom, mégis sikerült koccannom farolás közben. Annyira minimális volt a súrlódás, szinte észre sem vettem. A visszapillantó tükörben pedig azt láttam, hogy integetnek nekem. Jó, gondoltam, milyen kedves, s én is hevesen visszaintegettem, majd kiszálltam. Mosollyal az arcomon. Az integető nő hisztijét látva ez a mosoly egyre csak terebélyesedett.

Silling István

Dinasztia

2023. november 07., kedd

A vármegyei áthelyezésekkel járó gyakori vándorlások során is megmaradt a családban az a határozott felfogás, hogy az életben csak úgy lehet érvényesülni, ha a férfiember orvosnak tanul. Bárhová kerüljön is, tanyacsoportokra vagy nagyvárosba, mindig szükség lesz rá, és mindenütt megbecsült tagja lesz a közösségnek, amelyben él. Így került haza nagyapa is az isonzói csatából a század elején, s így lett apám is a front mögötti Alekszejevka hadiorvosa a Donkanyari csatának, ahonnan a visszavonulókkal menekült meg.

Szabó Zoltán Attila

Az építész bosszúja

2023. november 06., hétfő

Az építész nem értett sokat az egészből. Csak ült és bambán hörpölte a sörét. Hogyan lett egyszerre adósa az adóhatóságnak, ha másfél hete még azzal a jó hírrel ajándékozta meg a könyvelője, hogy jelenleg nincsen tartozása, tehát se pozitív, se negatív irányba nem billen az a rusnya mérleg. Akkor még, abban a mérsékelten vidám pillanatában Albee darabjának a címe is beugrott neki: Kényes egyensúly. Most meg itt ül, a söre egyre keserűbb. Már nem is igen ízlik. Ahogy semmi se körülötte.

M. Fehérvári Judit

A felhők fantomtáncai – Úti levelek

2023. november 05., vasárnap

Az öregasszony görnyedt háta és botjának koppanásai hangtalan sikolyt tükröztek, habár a járókelők csak egy keresztet láttak, ha messziről követték tekintetükkel az útját. A temető felé botorkált. Néha egy-egy jajszó elhagyta ugyan az ajkait, de ezt senki sem hallotta. A felhők föntről figyelték a jelenetet. Rámosolyogtak, amikor széttárták uszályukat, s hagyták, hogy a nap megsimogassa meggyötört csípőit.

Száraz Miklós György

Még hintázom kicsit az ágon

2023. november 02., csütörtök

Amikor anyám azt mondta, gonosz vagyok és kíméletlen, megrendültem, mert magamtól is foglalkoztatott a dolog. Nem volt dühös. Nyugodtan mondta. Mint aki alaposan megrágta, át gondolta a dolgot.

Te senkit sem szeretsz. Magadat sem. Gonosz vagy és kíméletlen.

Fekeč Angelika

Királyság

2023. október 31., kedd

Hol volt, hol nem volt, de nem ám az Óperenciás-tengeren túl, hanem itt a sarkon. Azt akarod mondani, hogy még sosem hallottad a történetét ennek a várnak? Jó, gyere, Picur, elmesélem. De akkor figyelj jól!

Keszeg Tibor

Törés

2023. október 29., vasárnap

Már háromnegyed éve ül éjjelenként ebben a cigarettafüsttel átitatott, rosszul világított, kopott őrszobában. Ide is csak ismeretsége révén, gyermekkori barátjának közbenjárásával alkalmazták, amikor a történtek után a gyülekezet érthető módon nem fogadta be, igaz, ő sem érezte volna már jól magát az új parókián. A püspökségben is nagyot csalódott, hiszen számára érthetetlenül a legkisebb segítő szándék nélkül teljesen magára hagyta, egyházon kívül, munka nélkül.

Lőrincz P. Gabriella

Margaréta

2023. október 27., péntek

Anyám azt mondta, hogy menjünk, már az első nap. Először csak én jöttem. Akkor még nyitva volt a határ. Erzsike, a feleségem, és a kislányunk, Vicuska otthon maradtak édesanyámmal. Sor volt a határon, legalább öt órát kellett állni, mire átértünk. Az ukrán határőr mogorvább volt a szokottnál, de átengedett. A magyar oldalon meglepően kedvesen fogadtak. Kint, a határ szélén több ezer ember állt. Oroszok, ukránok, magyarok. Fotósok, tévések tolakodtak. Civilek szendvicset és vizet osztogattak. Bármerre néztem, kamerák vettek körül.

Bence Lajos művei