György Attila: Timur bej levelezései Tekirdağból, nevezett Rodostóból (XI.)

2021. szeptember 14., 03:30
FARAGÓ GÉZA Karcsú nő macskával, 1912, 126x96 cm tempera, vászon

HUSZONHATODIK LEVÉL, ÚTILAPI.

TIMUR PASA LEVELE RÓZSIMACSKÁHOZ. NÉNJÉHEZ.

Én, Timur, a Rodostói, továbbiakban Halastói mólók ura, a kiválasztott macskák vezíre, senki által sem legyőzött harcos, a halfejek birtokosa, küldi Neked ezen levelet.

Megkérlek, és megparancsolom, kedves Néném, velem te többé tiszteletlenül ne beszélj.

Mert itt én most már pasa vagyok, átvettem a kikötő macskairányítását, napkeltétől napnyugtáig nekem fizet minden macska harácsot és csubukot.

Átköltöztem egy szép nagy yachtra, valami britannusoké, évente egyszer, ha jönnek, addig az enyém.

Jószándékom jeléül küldök neked most pulykakebabot, tejberizst és tulumbát, bulgurt és menement. Ne ijedj meg tőlük, csak edd meg, és pukkadj meg utána.

Ezúttal egy albatrosszal küldöm, nagy sárga csőre van, ha meg tudod fogni, az is ajándék részemről, mert Timur pasának nagy szíve van, és kegyedelmes hívei iránt.

Én itt most kikiáltottam a Halastói macskaautonómiát, mintát vettem bizonyos bulgáriai Kotor városról, és hát erősen bízok benne, ez a harc lesz a végső.

Persze, bajok azért vannak, mert hát csak ilyen az élet.

Alkalmaznom kellett egy személyi testőrt, ő egy karakál macska, magyarul sivatagi hiúz, errefelé csak feketefülűként ismerik, egész nap a yachtom előtt alszik, senki nem meri háborgatni.

Nincs az a gyaur kutya, amelyik ehhez a haramiához közel merne jönni.

Követséget kaptam némi velencei macskáktól, és bár azokban nem bízok meg, a szövetségük még jól jöhet.

Kémeim, a sziámiak jelentették, az albán és bosnyák macskák erősen szervezkednek, fondorkodnak és ármánykodnak ellenem, de majd a karakál testőröm megvéd.

Most már a halbelsőségek piacát is átvettem, de ez már csak amolyan mellékes kereskedelem.

Közben szövetséget kötöttem a Seregélyek Szakszervezetével, ők begyűjtik nekem a zöld mákgubókat, erre most nagy a kereslet, el sem tudom képzelni, miért. Ők hozzák, cserében mi nem esszük meg őket, az egyiptomi piacon nagyon veszik, az ő dolguk.

Üdvözöl Timur pasa, vigyázzatok egymásra otthon, hiányoztok, de látogatóba is jöhetnétek, most már fogadni is tudlak.

 

Kelt, amikor kelt a nap az égen, a hold is az égen, nőjön hosszúra bajszod!

Inshallah!

 

HUSZONHETEDIK LEVÉL, ÚTILAPI.

TIMUR PASA LEVELE DRÁGA RÓZSI NÉNJÉHEZ

KEDVES NÉNÉM!

Itt megint viharfellegek gyülekeznek ártatlan fejem felett, s most, amikor azt hittem, végre révbe értem, ellenségeim ármánykodása folytán veszélyben érzem fényességes bundámat.

Az igaz, a birodalmam, bár recseg-ropog itt a kikötőben, még megvan, Juszuf aga még kitart mellettem, Ömer bej, a szamár is, és karakál testőröm hűségesen védelmez.

De ez a macskaautonómiaauuu, ez rossz ötlet volt, a padisáh egyáltalán nem vette jó néven, már kurdnak is elneveztek, s két napja mindenféle szelindekjárőrök járkálnak itt a kikötőben, s bizonyos Timur kapitányt keresnek, akit itt senki nem ismer, a Fennvalónak hála, mert az itteni macskák nem besúgók.

Jó, az azeri macskákban annyira nem bízok, de majd lesz, ahogy lesz.

Mindenképpen gondolkodnom kell egy menekülési útvonalról.

Legutóbb komondoruskommandót küldtek értem, szerencse, nem mernek a yachtomra lépni, nagyon félnek a víztől.

Azért nincsen minden veszve, tegnap kaptam egy kondorkeselyű által a mákgubókért cserébe valami porokat, fogalmam sincs, mi az, de friss tőkehalban és Friskiesben fizettek érte az úri macskák.

Mind nézegetem, a Jedikula, a Héttorony ugyan szép lehet, de nem akarom belülről látni.

Egyelőre most saját házi őrizetemben vagyok, de megoldom ezt is. Az is lehet, tényleg haza kellene mennem, jobb lenne nékem otthon a fekete, teljes kiőrlésű kenyér, mint itt a fehér. Félrerakosgattam itt némi halpénzt, nem tudom, otthon beváltják-e, de azért, bármi is legyen, az import-export kapcsolataim megmaradnak.

Most már csak a menekülést kell megszerveznem, ott nagyon számítok Juszuf agára, de addig is fel a fejjel, biztatom magamat, s még a ma esti harácsot is el kell vennem.

Csak azok az átkozott szelindekek ne járőröznének itt. Hogy vesznének meg mindannyian, ütne beléjük a dögvész, és sáskák zabálják fel a Royal Canint, amit a Szultántól kapnak.

Szerető híved, Timur, nyugtalanul csapkodó farkával, de azért higgadtan, ölel és karmol.

 

Kelt itt, a számüldözésben, ártatlanként, Halas… jóóóóó, na, Rodostóban.

Híved, Timur.

(Kérlek, ne szidjál többet, majd, ha sikerül a menekülés, otthon lerendezzük.)

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. augusztusi számában)

Legfrissebb hírek
2021. szeptember 20., 05:03
2021. szeptember 20., 04:54
2021. szeptember 20., 04:44
2021. szeptember 20., 04:33
2021. szeptember 19., 10:46
2021. szeptember 19., 10:39