György Attila: Timur kapitány levelei Tekirdağból, nevezett Rodostóból (X.)

2021. augusztus 07., 10:12
Arthur Heyer: Fehér macska és két citromlepke (olaj, vászon, 70 × 50 cm) - Forrás: Wikimedia Commons

HUSZONNEGYEDIK LEVÉL, ÚTILAPI

KEDVES, SZERELMETES RÓZSI NÉNÉM!

Adjon neked a magasságos Fennvaló, az Egyetlen és Mindenható hosszú életet, legyen az almod mindenkor rózsaillatú, hetven bülbülmadár énekeljen a füledbe, és hetven cinkével tölthesd kedvedet.

A Magasságos növessze hosszúra bajszodat.

Jó híreim vannak.

Az történt, hogy a minap elmentem és felkerestem Juszuf agát, aki a kikötői halfej-biznisznek (volt) a feje, és hosszasan, békésen eldiskurálgattunk.

Alig kellett megtépnem a füleit, harminckétszer fejbe üssem és háromszor hasba rúgjam, rendkívül jóindulatú lett, hiába, öreg, ravasz, tapasztalt macska, sikerült megegyezésre jutnunk.

Mostantól a halfej-biznisz 51 százaléka az enyém, cserében ő kap 49 százalékot.

A méltányos alku után elrágcsáltunk néhány macskagyökeret, bevallom, némi macskafüvet is szimatolgattunk, nagy jókedvvel mentem haza úszó lakosztályomba.

Azóta minden, bármilyen módon szerzett halfej után minden macska köteles nekünk ajándékot hozni, amit majdnem egyenlő arányban elosztunk, van itt egy abesszin macska, ő a könyvelőnk.

De azóta bej a címem, és most már tényleg kurrogva köszönnek előre a kikötői macskák.

Most már megengedhetem magamnak, drága Rózsi néném, én is küldök nektek egy pakkot egy sirálytól, rusnya egy madár ugyan, de az Olt hídjáig elviszi, aztán megferedhet a Szent Anna-tóban.

A pakkban vagyon némi füstölt tőkehal, baklava, humusz és némi alig megrágcsált bárányborda. Fogyasszátok egészséggel.

Most, hogy így egészen bej lettem, erősen elgondolkodtam róla, ezt a Rodostót el kéne nevezni valami másnak, aminek értelme van, például Halastónak (annak tényleg elég nagy), vagy Drótostótnak, bár itt csak egyetlen tót macska van, az is olyan, amilyen.

Zárom levelem saját mancsilag, a pakkban egy kicsi macskagyökér is van, de azzal vigyázz, mert ha sokat eszel belőle, szárnyas kutyákkal álmodsz.

 

Kelt itt Rodos- Halas- akármilyen tó partján, Ekim hónap 22-dik napján, szerető híved, Timur bej.

(Mind próbálom rászoktatni ezeket, szólítsanak Don Timurnak, de nem áll rá a szájuk.)

 

HUSZONÖTÖDIK LEVÉL, ÚTILAPI

RÓZSIMACSKA LEVELE TIMURHOZ

Első pár soraimban is tudatom, megkaptuk a pakkot, értékeltük, megettük, a bárányborda nagyon fi nom lett volna, humuszba mártogatva, ha le nem rágtátok volna róla előtte a húst.

De hát ez van.

Én örvendek, hogy Neked most ilyen jól megy sorod, te se törődj azzal, Te hálátlan görény, hogy gazdáink már mindenhol köröztetnek, de most mondom én neked: pünkösdi macskakirályság az ilyen.

Hát mi vagy te? Macskiozzó? Áááál Pácccsinóóóót játszol? Netán már sebhely is van a pofádon? Lesz majd, ha hazajössz, azt garantálom.

Mi következhet még? Építtetsz egy macskaházat a domboldalon?

Szégyelld a rusnya pofádat, s hiába nézel a nagy gülü szemeiddel, pontosan tudom, mekkora verést kapsz, amikor hazajössz.

Tőlem.

Mondom néked, fogd vissza magad, ez nem a te pályád, te csak gyere haza, s kandarodj bé a gazdánk lába mellé, mert ott nem lesz neked rossz dolgod.

Igaz, itthon „csak” töltött káposzta van, meg csülök, meg kocsonya, de annyira szeretlek még mindig, hogy a kolbászból is csak a tölteléket eszem meg, a bőrt ott hagyom Rád gondolva, te botcsinálta martalóc.

Fogjad magad, s indulj haza, mert ha kommandót kell küldenem utánad, sokáig leszel még itthon magánzárkában.

Még hogy Timur Pej, vagy Fej, vagy Bej, vagy bárminek is nevezzenek mostanság.

A dicsőség a fejedbe’ szállott, de én majd helyre verem, bennem bízhatsz.

Száműzött? Koldus? Bűnöző?

Hát ezt érdemeltük mi?

Most mondom: én félretettem egy fél zsák whiskast, meg tudok korrumpálni egy-két társaságot, hazahozatlak.

De tényleg, hagyd abba a hülyeséget s a marhaságot s ezt a macskajátékot, mert ennek nem lesz jó vége.

 

Ideges Nénéd, Rózsi.

(Méghogy Bej, na, ne nevettess.)

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. júliusi számában)