Véssey Gábor: A nép I. – jelbeszéd (olajtempera, karton, 100 × 120 cm, 2008)
Erzsi néni hetvennégy éves, egyedül él, imádja a rendet és a tisztaságot. Noha a társasházban naponta felmosnak, ő utána még egyszer átsikálja az ajtaja előtti folyosószakaszt. A többi lakóval ellentétben az esernyőjét sem hagyja kint, hanem a kádban csepegteti le, amit utána alaposan kisúrol. Erzsi néni korábban heti rendszerességgel, a vészhelyzet kihirdetése óta naponta kétszer jár bevásárolni.
Béla negyvenkét éves taxisofőr, jelenleg kényszerpihenőjét tölti a járvány miatt. Kedveli az embereket, főleg az utasait, különösen, ha távoli címre mennek, s még inkább, ha külföldiek. Szabadidejében leginkább gyúr, új építésű lakóparki otthonát barátnőjével és annak két, egyenként félmillió forintos francia buldogjával osztja meg.
József huszonkilenc éves, felfutóban lévő irodalmár-költő, aki egy kapolcsi nyaralóban vészeli át a járványt, ami amúgy egy barátjáé, akinek két viháncoló óvodás kisfia miatt folyamatosan szenved az alkotói környezethez való joga csorbulásától. De még mindig jobban érzi itt magát, mintha az elapadó bevételeihez képest túl drágának bizonyuló vízivárosi albérletéből édesanyjához költözött volna vissza az újpesti panelba.
Mónika harminchat éves könyvelő – mindennap hálával gondol a szüleire, akik nem engedték, hogy abbahagyja a pénzügy-számvitelt és műkörmös legyen, mert a turizmus bedőlését a kijárási korlátozások után követte a szépségipar is. Három kisiskolás gyermek édesanyja, így a karantén idején egyszerre kénytelen kiléptetni tucatjával munkahelye létszámleépített dolgozóit, tanítani a gyerekeket és főzni élettársa igényei szerint, aki mostanában nagyon későn ér haza a gyógyszergyárból. Mónika maga előtt is titkolja, de egy kicsit szerelmes Győrfi Pálba, és alig várja két jógás relaxzene között a jól ismert kis reklámvideókat a YouTube-on.
Erzsi néni úgy véli, Bélának nem ártott volna, ha némi tiszteletre tanítja az édesanyja, vagy az ördög, aki a világra szenvedi az ilyen dúvadakat, de Mónika sem normális, hogy vásárolgatni jár ahelyett, hogy otthon főzne, bár amúgy is haszontalan és rendetlen, lompos asszony, a gyerekei szurtosak, a lakása pedig olyan, mint egy putri – szegény férje is jól ráfaragott. Béla szerint viszont a rohadt nyugdíjasok nem bírnak megülni a valagukon, miközben az emberek fosnak a médiában terjesztett pánikkeltés miatt, ő meg persze miattuk nem keresi meg a havi millást, pedig már veri a bank a tamtamot a csajozós sport Lexus aktuális törlesztőjéért; Erzsi néni különben is egy töppedt múmia, aki korlátozás idején, a normális emberek vásárlási idősávjában jobban tenné, ha inkább a temető felé venné az irányt; a hibridautós kis buzik pedig csak úgy mellékesen menjenek oda, ahonnan kibújtak az édesanyjukból, játékautóstul. Mónika szerint Béla egy kopasz egybenyakú bunkó, akinek remélhetőleg akkor sem lesz gyereke, ha a vírus esetleg – mindenki bánatára – nem vinné el ezt a tahót. József pedig egyaránt jókora megvetéssel viseltet Erzsi néni, Mónika és Béla iránt, elvégre ez a koronaidióta tülekedő plebs, ő pedig hál’ Istennek nem tartozik közéjük, bár akkor bizonyára boldogabb lenne, mert nem volna ilyen összetett, kifinomult és tépelődő személyiség, mint amilyen amúgy.
Tegnap déli tizenkettő óra három perckor Béla sárga taxijával, József pedig hangtalan hajtású hibridjével egyszerre érkezett a Howard Péter utcai Lidl tömött parkolójába, és ugyanazt a parkolóhelyet szemelte ki, ahol akkor épp Erzsi néni a boltban még gondosan állára tolt zöld maszkjával babrált, keze ügyében a társzekérnyi bevásárlókocsival, benne egy bajor parasztkenyérrel és két tízdekás csomag parizerrel, mellette két méterre pedig Mónika pöttyentett némi kézfertőtlenítőt a legkisebb csemete, Patrik Lehel kezére némi dorgálással körítve. Erzsi néni, Béla, József és Mónika egész életükben most találkoztak először, azonban Béla röviden rádudált Mónikára, és ezzel kezdetét vette a véleményformálással vegyes asszertív érdekérvényesítés.
Egy pillanat volt az egész, egy újabb felfeslett öltés a társadalom darócszövetén, a vírus pedig közben vidáman pattogott közöttük, mint pingponglabda egy profi páros meccsen.
(Karantének)
Előretolt Helyőrség | Karantének – Pályázat
Az Előretolt Helyőrség szerkesztősége a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával nyílt pályázatot hirdet írók, költők számára. A szerkesztők által közlésre elfogadott pályaműveket a lehető leghamarabb kifizetjük, így segítve a magyar szerzőket. A felhívás 2020. május 31-ig érvényes.
