Az irodai segédtisztként dolgozó Tanner Ilona munkahelyét hátrahagyva 1921. január 15- én házasodott be az irodalomba. Babits Mihály feleségeként költői és írói munkásságára nagyobb fény vetül. 1922-től férje kezdeményezésére Török Sophie néven publikálja műveit, ezzel állítva emléket Kazinczy Ferenc feleségének. A fiatalasszony mentorként tekint Babits Mihályra, mélyen érző, gondoskodó hitves, ügyintéző, Babits gégeműtétjét követően önfeláldozó ápoló, de legfőbbképpen szenvedélyes, termékeny alkotó vált belőle. A két irodalmi zseni mentsvárként élte meg a pusztán kéthónapnyi ismeretség után kötött házasságot.
Édesapja halálát követően a huszonkét éves Tanner Ilonára hárult a család eltartásának minden kötelezettsége, így nem csoda, hogy írásaiban hiteles képet fest a nehézségekről. Babits Ady Endre özvegyével, Csinszkával (Boncza Berta) fenntartott kapcsolata 1920-ban véget ért, a Nyugat első nemzedékének kulcsfigurája megértő, hűséges társra vágyott. A partneri gondoskodás Török Sophie költészetéből erőteljesen visszaköszön. Babits Mihály 1938-as gégeműtétje után a költőnő életében a legfontosabb feladat férje ápolása volt. Nem csoda, hogy alkotói válságba került. Költői hangja Babits 1941-es halálát követően tért vissza. Az 1948-ban napvilágot látott Sirató versei eltávolodnak a korábbi kötetek identitáskereső hangvételétől. Török Sophie soraiból a gyász, az elengedés nehézsége köszön vissza. Letisztult, tömény költészet.
Ahogy a 20. század számos nőírójának életműve háttérbe szorult, úgy Török Sophie-t is méltatlanul elfeledték, holott versnyelve hozzáférhető, műveinek üzenete pedig a jelenkori olvasó számára is aktuális lehet. A problémák áthidalásának, a boldogság keresésének vágya mind verseiben, mind pedig epikus alkotásaiban tetten érhető. A Hintz tanársegéd úr című regény főhőse, Kasper Irma halálosan szerelmes Hintz Pál vezető medikusba, akit a klinikán egyszerűen „adjunktként” tartanak számon. A laboratóriumban tevékenykedő orvosnő csillogó szemekkel figyeli az adjunkt minden mozdulatát, és olyannyira szerelmes lesz a számára szinte teljesen ismeretlen férfiba, hogy hisztériás rohamokban tör ki. Amikor azonban viszonyuk elmélyül, csalódik. Az 1934-es regény egy beteljesületlen szerelem nem mindennapos kálváriáját mutatja be. Ha napjaink szerelmesei nem is küzdenek neurotikus tünetekkel, a viszonzatlan érzelmek ugyanúgy fájnak nekik is. Török Sophie költészetében a természet szoros összefüggésben áll a versek beszélőjének lelkiállapotával, függetlenül attól, hogy hasonlít-e egyik a másikra, vagy éppen ellentétező párhuzamokat alkotnak. Szeptember című verse az ősz nyugalma és az elmúlás között alakít ki párhuzamot. Az alkotás idilli felütését követően jelenik meg a halálmotívum: „Mint tejes nedvesség a kövér fák duzzadó / héjjából, úgy csorog az égből a tejeslágy / szeptemberi nap. Némán ragyog a világ, (…) óh, halál!”
Egy fiatalkori abortusz miatt Török Sophie nem lehetett anya. Az Asszony a karosszékben huszonharmadik darabjának zárlata szívbemarkoló egyszerűséggel mutatja be a gyermektelenséggel járó vívódásokat: „a borzas kotlót irigylem. Betelt / élete kéjes nyugalmát: amint / meleg szárnyai alá / rejti tengernyi csibéjét”.
Miért érdemes elmerülni Török Sophie életművében, miért jó olvasólámpáink fényét soraira irányítani? A Baumgarten-díjas költőnő művészetében nem akart másabb lenni annál, aki valójában volt. Azzal a hitelességgel alkotott, amit kortársaitól, a Nyugat első nemzedékétől megszokhattunk.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. októberi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.