2021. augusztus 09., 06:19
Befejeződtek a felújítási munkálatok II. Rákóczi Ferenc szülőházában, a borsi Rákóczi-kastélyban. Az épületkomplexum teljes körű renoválásának köszönhetően a kastély olyan kulturális programoknak biztosíthat teret, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által koordinált Rákóczi három születése című kiállítás, szabadulószoba, de a tematikus játszótér és a 17. századot idéző fűszerkert is. A kastély évszázadokon átívelő aranykoráról s olykor hányatott sorsáról a Teleki László Alapítvány által finanszírozott könyvből értesülhetünk.
A borsi Rákóczi-kastély című kötet elsőként a már felújított kastély gyönyörű panorámáját láttatja az olvasóval. Borsi mintegy 1200 lelkes, felerészben magyarok lakta település, amely Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre található. Legfőbb nevezetessége a II. Rákóczi Ferenc szülőházaként ismert kastély. A Zemplén-hegység déli lejtőinél fekvő települést a trianoni békediktátum után Csehszlovákiához csatolták, majd az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakerült Magyarországhoz. A második világháború után azonban újra Csehszlovákiához csatolták, 1993 óta pedig Szlovákia része. S bár a településről kevés információ maradt fenn, a könyvből megtudhatjuk, hogy első említése 1067-ből származik: a százdi apátság alapító levelében olvasható Terra Borsu alakban. 1219-ben a falut már a pataki vár tartozékaként említik Borsiszer néven.
A településen található kastély I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi-birtokok közé. A várkastély bővítését feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el. Ekkor épült a déli, női szárny. Az udvarház aranykora is ezen időszakra tehető, ugyanis az épület minden olyan eszközzel fel volt szerelve, amely a korabeli komfortérzethez elengedhetetlen volt. A hálótermek közelében például árnyékszékeket helyeztettek el, míg a női szárnyban faszerkezettel leválasztott, feltehetően fürdőhelyiségnek kialakított termeket hoztak létre. Az 1638-ra megépített szárnyban az illemhelyeket már falba süllyesztették, s bútorszerű faszerkezettel készítették. A termekben zöld, később pedig fehér, sárga és kék, vagyis lengyel színekben pompázó kályhák, a kevésbé jelentősebb termekben tapasztott lábas kemencék álltak.
A kastélyt kiterjedt uradalom vette körül. A déli szárny előtt, az épület és a Bodrog folyó közötti területen a reneszánsz elveknek megfelelő kertet alakítottak ki: míg az egyik oldalon gyümölcsös, addig a másik oldalon lugaskert várta az uralkodót. Lorántffy Zsuzsanna maga is gondozta és irányította az uradalom kertjének művelését.
A kastélyt 1688-ig, Munkács elfoglalásáig három Rákóczi-nemzedék is használta. Bátori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és felesége, Zrínyi Ilona több fontosabb levelét is innen keltezte. A források alapján feltételezhető, hogy Borsi a Rákóczi-birtokok más központjaihoz képest is kényelmes és otthonos várkastély volt.
Mint a kötetben is olvasható, a borsi kastély Munkács várával együtt I. Lipót birtokába került, majd sorsát olyan történelmi tényezők alakították, mint a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, valamint az első és a második világháború. A világháborúk során például többször szolgált katonai laktanyaként, valamint tárolóhelyiségként, ahol termelőszövetkezetek takarmányait tartották, de helyet kapott itt óvoda és iskola is.
Az évszázadok alatt többször fenyegette lebontás a várkastélyt, míg 2017-ben Magyarország kormánya mintegy hárommilliárd forintnyi támogatást nyújtott a felújítására, amely többek között a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítását, valamint a kő- és falkép-restaurátori munkálatok elvégzését biztosította. A teljes körű renoválási folyamatokon átesett épületkomplexum különböző programokkal, valamint látnivalókkal várja az érdeklődőket.
A kastély belsejében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett kiállítás kap helyet, amelyben többek között az eredeti műtárgyak másolataival, valamint a kastély kalandos történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás kurátora, Orlai Balázs elmondta: a tárlat legfőbb célja a tizenéves korosztály figyelmének megragadása.
– A Teleki László Alapítvánnyal közös missziónk, hogy a történelem megismerése egy élményekkel teli esemény legyen a fiatalok életében. Már az én generációm alatt is a perifériánk peremére került a történelem azon szegmense, amely II. Rákóczi Ferenc életével, valamint a középkori Magyarország történelmével foglalkozik. A kiállítás remek alkalom lehet arra, hogy ha csak egy rövid időre is, de közelebb hozzuk a gyermekekhez a 17. századot. A kiállítás a
Rákóczi három születése címet viseli, amely reflexió a tárlat tematikus felépítésére. Elsőként Rákóczi Ferenc születésének történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, amelyben nemcsak azt demonstráljuk, hogy milyen volt hadvezérünk 1676. március 27-i születése, hanem a 17. századi várandós asszonyok életkörülményeibe is betekintést nyújtunk. A tárlat további részében megismerkedhetnek Rákóczi Ferenc második születésével, vagyis azon történelmi eseménysorozattal, amelynek köszönhetően Rákóczi a szabadságharc vezetőjévé válik. Harmadik születése pedig az 1903-as újratemetéséhez kapcsolódik, amelyben többek között szó esik arról is, hogy miként alakul ki II. Rákóczi Ferenc körül azon kultusz, amely miatt utakat, utcákat, kolbászt, filmet és zenéket is nevezünk el róla. Sokan gondolják, hogy a Rákóczi-túrós névadója II. Rákóczi Ferenc fejedelem, az igazság azonban az, hogy megalkotójáról, Rákóczi János szakácsmesterről kapta a nevét – tette hozzá a kiállítás kurátora.
