Fellinger Károly: Versek

2021. november 11., 07:57
Boros György festménye

Gárdonyi járás


Kápolnásnyék

Kápolnásnyék, Kápolnásnyék,
ha meleg van, hűvös árnyék,
ha zord hideg, a nap fénye,
Magyarhonnak anyaméhe.

Fellinger Károly | Versek
Hosszú-kőtelke, Macskás,összedőlt a farakás,azt kelepeli a gólya,nyávogás jön ki alóla.

A Velencei-tó mellett
szomszédságában pihenget
A Bágyom-ér kis folyója,
átlépi a gém, a gólya.

A csekési szőlőhegyek
csiklandozzák a felleget,
hirdeti az égi szózat,
jó lenni itt, bizony, jónak.

Vörösmarty Mihály szobrán
énekel a csöpp csalogány.
Ha szobrának zsebe lenne,
biztos, hogy belefészkelne.


Nadap

Kicsi lett fejemre
Nadapon a kalap,
veszek hát helyette
újat mihamarabb.

Megnőtt az én fejem,
sok-sok újat láttam,
nemhiába, hiszen
nagy a tudásvágyam.

Katolikus templom
elé madárka szállt,
itt keresztelték meg
Vörösmarty Mihályt.

Morzsát kap a galamb,
turbékolva felel,
nagyvilágon kívül
nincsen számára hely.


Vereb

Vereb faluban a veréb
nagyobb, mint a túzok,
folyó híján a községben
boldogságban úszok.

Alexander Severusnak
római hadútja
itt haladt át Vereb helyén,
több kincs a tanúja.

Hamvedrek, ősi sírkövek,
cserépedény, érme,
Katona út néven őrzi
Vereb büszke népe.


Szabadegyháza

Szolgaegyházából
lett Szabadegyháza,
fából vaskarikát
gyárt az ördög lánya.

Barátlakáspusztát
kerüli a gólya,
olyan barátságos,
nincs neki lakója.

Vastaghalompuszta,
jó vastag pénztárca,
egyetlen vagyona
Falthum-kúriája.

Kis Hippolitpusztán
magtár található,
többször megmássza azt
Feri meg a Kató.

Istvántanya borús,
nem embernek való,
Pityunak, Pistának,
rúgja meg a faló.


Sukuró

Néprajzi ház, arborétum,
meleghegyi gránitsziklák,
volt itt bánat, könnycsepp elég,
lakosai mind kibírták.

A pákozdi csata előtt
főhaditanács színhelye,
Sukorón a vén honvédnek
helyén volt a szíve, esze.

Az Angelika-forrásban
Angéla a lábát mossa,
német, holland vállalkozó
az ingókövet fotózza.

Sukoró fölött egy csillag,
mint a szabad madár, szárnyal,
Velencei-tó vizéből
szippantgat fénysugarával.

Mi rejlik a gyapjaszsákban?
– kérdi a szél a vén földet.
– Talán bizony sárkánytojás,
arra vár, végre feltörjed.


Pázmánd

A Hontpázmány nemzetség
nyári szálláshelye,
vaskorból is van temető,
bizony, errefele.

Első István királyunk
Hontnak és Pázmánynak
államalapításkor
adta át e tájat.

Jankovich-kúria meg
Jezsuita rendház,
Pázmánd községére is
szálljon végre áldás.


Pákozd

Két győztes csata fűződik
Pákozd község fénykorához,
török és az osztrák ellen,
a népe mindent feláldoz.

A hős sárkányeresztőket
fogadják a nagyvilágból,
tojásgurítás, kiszézés,
Pákozdinak megy magától.

Huszárfelvonulás, csata,
szüreti bál, díszes menet,
Kanca-hegyet felnyergeli
kajla fülű ördög gyerek.


Velence

Kilátó a Bence-hegyen,
boldog babák rózsakertje,
Hajdútanya, Meszlény-kastély,
legszebb város ma Velence.

Vámbéry Ármin barátja
Molla Szádik ezermester,
Arany János verseiből
többször fordított, nem egyszer.

Neki köszönhető hűen,
hogy a messzi idegenben,
Regét a csodaszarvasról
olvassák csagatáj nyelven.

Velencében van a sírja,
Aral-tó partján született,
református temetőben
várja a nagy ítéletet.


Gárdony

Agárd, Dinnyés, Csiripuszta,
lakója víg, egy se lusta,
e térség a Bika völgye,
járd a táncot, körbe-körbe.

Agárdpuszta nagy szülötte
magyar lámpás, hű népbarát,
a kövek alatt nőtt fűhöz
hasonlította önmagát.

Uradalmi gépészmérnök
édesapja szállt a széllel,
tizenhat helyen fordult meg
családjával életében.

Üdülőváros ma Gárdony,
Velencei-tó a strandja,
Gyógy- és termálfürdő várja,
vize jó a nyűgre, bajra.

Gárdonyi Géza-emlékház
befogad és magába szív,
mint a föld az esőcseppet,
egyszer úgyis még visszahív.


Zichyújfalu

Zichyújfalu,
Barákapuszta,
ösvényre leltem,
jó gyalogútra.

Mezőföldet
járom éppen,
miért volnék
szerencsétlen?

Grófoknak fészke,
ős nagybirtokok,
Újfalun a föld
gyorsabban forog.

Erdők, mezők,
vízfolyások,
Pál-patakban
Pétert látok.

Zichy Hippolit,
Kázmér György Lajos
szenvedélyesen
jól vadászgatott.

Afrikába
is eljutott,
naplót írt, s lőtt
antilopot.