Madárfélelem
A madár szerepét vállaltad,
fekete tollakat festettél sötétzöldre.
Amikor a tériszonnyal álmodtam,
elkezdtél félni, vagy csak engem féltettél.
Magánsivatagot béreltél sok homokbuckával,
versenyt futottál, és sosem nyertél.
A homokszemcséket
mérhetetlen távolságra szórta szét a szél.
Elsüllyedve kapálóztál,
mint a futóhomokba tévedő madár.
Szárnyak nélkül fogsz elrepülni.
Nagyon félek.
Papírmadár
Sebet ejt a hold az égre,
kettétört utakra aggatjuk
a holnapok süllyedését,
újságpapírba csomagoljuk
az elszáradt lelkeket.
Nézzük őket, amíg papírmadárrá
hajtják magukat, elvadult
szárnycsapásaik belekapaszkodnak
a kékbe, összevarrják a szenvedéseket,
felhőkbe foltozzák halvány fényüket,
te óriás tenyereddel sem éred utol őket,
csak pislogsz, nélküled és másnak
gyógyítják meg az eget.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)