Szentmártoni János

Elköszönés helyett

Olyan időket élünk, amikor ismét nagy szükség van a leírt szó erejére és hitelére. A karácsonyi készülődés elcsendesülésében talán sokan osztoznak velünk ebben. A világ radikális átalakulása olyan kihívások elé állítja a nemzeteket, amelyekre nem mindegy, hogyan felelünk. Hagyjuk-e megkérdőjeleződni alapértékeinket, avagy megerősítjük évezredes kultúránkat, amely páratlan gazdagságával igenis képes megtartani minket az elnyelni készülő örvényekkel szemben. Irodalmi alkotásaink azért is értékelődnek fel napjainkban, mert a világjárvány okozta elszigetelődésünkben hidakat képezhetnek lélektől lélekig, hogy üzeneteink

Szentmártoni János

Az első magyar abszurd ember

Nem tudom, hogy Albert Camus (1913–1960) olvasta-e Madách remekét, amely francia nyelven 1881-től napjainkig számos – hol csonka, hol majdnem teljesnek mondható – formában megjelent, legutóbb például Camus nemzedéktársa, Jean Rousselot (1913–2004) jóvoltából, először 1966-ban (újabbról nem tudok). De ha olvasta volna, biztos rajongott volna érte, és irodalmi nyoma volna a munkásságában. Madách Ádámját az abszurd ember egyik előképének tarthatta volna.

Helyőrség

Interjú Szentmártoni Jánossal

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség volt elnöke jelenleg a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatóságát vezeti. A költő-íróval Seres Gerda beszélgetett a Kultúra.hu oldalon.

Szentmártoni János

Lázas forradalom

Rejtély, hogy miért olyan későn, de már kamasz voltam, amikor bárányhimlős lettem. Otthon nyomtam az ágyat lázasan, és lázamat még tovább fokozta egy könyv. Akkoriban jelentette meg a Stádium Könyvkiadó, amelynek egyik költőtanonca voltam. Címe: Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja. Lebilincseltek a zsongó, tiszta versek, és költőjük drámai sorsfordulatokkal teli kurta élete.

Szentmártoni János

Magyar költők a trópusokon

...az Isla Negra kiadó igazgatója kocsiba vágta akciócsoportunkat, de már az első kilométerek után kiderült, hogy Gyuriék házában felejtettem a versem kéziratát. [...] Nem volt mit tenni, Gyuri elkezdte a kocsiban visszafordítani magyarra a versemet, hogy beugorjanak a pontos sorok. A művelet sikerült.

Szentmártoni János

Nagyapám érintése

Kurta kalapjában kis lugasát gondozza, metszegeti, szombat hajnalban ő hozza a friss kenyeret egyenesen a gyárból, s az a pompás illat a hétvége nyitányát jelenti számomra, amikor nem kell menni óvodába, a szüleimet is többet láthatom, és izgalmas kalandok várnak rám na meg a barátaimra. Olykor beültet biciklije gyerekülésébe, és útra kelünk, még a málnaszörp ízére is emlékszem, amit a kocsmában kér nekem.

Szentmártoni János

Könyv és diófa

Amikor még fogalmam sem volt arról, hol fogok élni, hol tudok majd gyökeret ereszteni, hogy ne folyton a nővéreimnek kelljen anyáskodniuk fölöttem, hol lesz majd otthonom, amit már nem csupán halottaim kísértetei népesítenek be – egy diófáról álmodoztam.

Szentmártoni János

A táncdalénekesek útra kelnek

Az ember azt hinné, akkor záródik le végleg a gyerekkor, amikor a szülei meghalnak. Csak mostanság kezdek gyanakodni arra, hogy valójában akkor, amikor a szülei kedvencei is ki-kilépegetnek az élők sorából, s egyre többjük után sötétül el pár másodpercre a televízió képernyője.

Szentmártoni János

Irodalmi helyőrségek a Kárpát-medencében

„Magyarország akkora, a-mekkorára a magyarul beszélők nyújtják.” – vallotta a magyar költészet utolsó apostola, a két éve eltávozott Kányádi Sándor. Mernénk mi vitatkozni a mesterrel? Nyújtsuk inkább minél nagyobbra hazánkat, ameddig a szívünkben elfér. Ott ugyanis nem húztak trianoni határokat, sőt, még a tengeren túl is dobog sok-sok magyar mellkasában. Versében él a nemzet – hajolhatunk vissza játékosan e gondolat mentén egy korábbi költőhöz is –, és prózájában, képzőművészetében, zenéjében…, egyszóval: kultúrájában.

Szentmártoni János

A próza ideje

Nem eredményeket akarok, hanem pillanatokat, amiket megélek. Illatokat, amiket belélegzem. Tapintható világot, amit ujjhegyem pórusaival fedezek fel fokról fokra. Hallgatni a rozsdafarkú csettegését a fészke körül ólálkodó macska fölött, a tenger morajával felérő lombzúgást a völgyből. Érezni, ahogy áttűz a nap, átfúj a szél, átmos a víz…

Szentmártoni János

A világszelídítő

S ilyenkor a kolozsvári utcák

elfutnak a gödöllői dombokig,

megnyílnak terek,

évek masíroznak át láthatatlan kapukon,

amiken oly lendülettel hordja át a szél diófám leveleit,

hogy nem győzik söprögetni a Mátyás-szobor körül.

Szentmártoni János

Négy indulás

Bék Timur, Marcsák Gergely, Polgár Kristóf és Regős Mátyás debütkötete négy teljesen különböző hangon szól. Ami közös bennük, hogy bár ők is előszeretettel öltenek magukra álarcokat vagy bújnak különféle szerepekbe, sokat megtudhatunk róluk, az életükről, a gyökereikről verseik által, anélkül, hogy különösebb nyelvi kódokat kellene hozzájuk feltörnünk. Mindnyájan az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatói.

Szentmártoni János

A száműzetés évszakai

Vigyen a nyár, madárcsőrben az ének,

őszi esők földszagából vigyen a barna szél…

Ha portámnál szebb vidéken kikötsz majd bárhol

– fűszereid illatában én is élek.

Szentmártoni János

Húsvét után

Figyeljünk befelé, hallgatózzunk, s előbb-utóbb meghalljuk valódi hangunk. Nem azt, amit mások akarnak hallani tőlünk, nem azt, amit a világ visszhangzik bennünk, nem azt, amit megfelelésből erőltetünk. Hanem azt a hangot, ami a leglényegünk.

Szentmártoni János

Ó, azok a húsvéthétfők!

Az asszonyok nemigen szerették a húsvéthétfőket. Legalábbis mifelénk, a külváros egy kicsit mindig félhomályba tolt házaiban. Ahol ünnepekkor, mondjuk születésnapokon, rendre előkerültek a lemezjátszók, recsegtek rajtuk a bakelitkorongok, a lugasok megteltek a táncdalénekesek slágereivel, s bár a férfiak már reggeltől cseresznyepálinka-szagúak voltak, de ebéd után legalább megtáncoltatták a tűzhely előtti toporgásban megdagadt bokájú asszonyaikat.