„Azt mesélik, Hollandiában született, és gyermekkorában egyszer vízbe pottyantották. Na, nem azért, mert el akarták veszejteni, csak úgy véletlenül. Onnantól kezdve csak akkor nem sírt, ha a vízen ringatózott. Amint megtanult járni és beszélni, szülei egy jólelkű hajósra bízták a fiút, aki azóta bolyong a különféle vizeken. Így kapta tengerésznevét az öreg hajóstól: Bolygó Hollandi. Ő lett minden hajós között a leghíresebb” – Tallián Mariann legújabb kötete Richard Wagner 1843-as operája nyomán az elátkozott holland hajós történetét meséli el. A Holnap Kiadó Mesék az Operából című sorozatában megjelent könyv különleges olvasmány gyerekek, fiatalok és felnőttek számára egyaránt.
Bolygó Hollandi évszázadok óta a tenger rabja. Legvakmerőbb hajókalandja során a Patás átkát vonja magára, miszerint csak hétévente egyszer, akkor is csak három napra bukkanhat a felszínre Vörös Gyémánt nevű hajójával. A rémséges körforgás addig ismétlődik, amíg olyan hajadonra nem lel, aki örök hűséget fogad a hajóskapitánynak. Hollandi magánya épp oly elviselhetetlen, mint egy csendes kis norvég faluban a szép Senta szerelemvágya, aki a tengerész portréjához imádkozik egész nap. Zaklatottságát még kérője, a jóravaló vadász sem enyhítheti. Misztikus egymásra találásuk akkor kezd körvonalazódni, amikor a lány apja egy fjordon rátalál a hét év után ismét emberi külsőt öltött kapitányra.
Wagner librettóját az 1873-as magyar bemutatóra ifj. Ábrányi Kornél író, költő, publicista fordította le. Sajnos nem tudjuk, hogy a bolygó kifejezést az eredeti német fliegende, vagyis szálló, repülő melléknévi igenévből ő alkotta-e meg, vagy a 17. századi holland tengerészlegenda már azelőtt is ilyen névvel, címmel terjedt el a magyar tömegkultúrában. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy egy ilyen zseniális (legyen szándékos vagy véletlen) fordítói fogás milyen távlatokra nyitja meg az értelmezés lehetőségeit, és Tallián Mariann értő érzékenységgel bontja ki a jelentéskör szimbolikáját: „Amikor a vihar elcsitult, nem lehetett tudni, hogy az égbolt csillagait vagy a tükörhalak raját látni-e a víz sima tükrén, de az biztos, hogy olyan végtelen és gyönyörű volt a megnyugvó tenger, mint az ég. Összekapaszkodott a két világ, és a vitorlás e végtelen szépségű térben lebegett.”
A tenger–ég tengely köszön vissza az illusztrációkban is: Cserkuti Dávid grafikus, képregényrajzoló gyönyörű kék világot álmodott meg a kötetnek. A szerelmespár fizikai összetartozását hajkoronáik megegyező skandinávszőke árnyalata sugallja, de Hollandi köpenyében és Senta szoknyájában felsejlik a bibliai kék palást jelentéstartalma is. A képek nemcsak lenyűgöző pontossággal és szakmai kifinomultsággal illusztrálják a történetet, hanem szerves részét képezik a műalkotásnak, és önmagukban is gyöngyszemek. A könyvhöz CD is tartozik, a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filmharmonikus Zenekar előadásában három zeneművet is meghallgathatunk az operából.
A Bolygó Hollandi különlegessége abban áll, hogy bár mesekönyvbe öntött komoly és összetett filozofikus történet, minden korosztály számára érvényes igazságokat hordoz. A szerelem, a magány, a misztikum, a humor, a tenger varázslatos világa olyan gazdag szimbólumrendszert alkot, amelynek jelentésrétegei mindannyiunk saját kis különmitológiájába belecsörgedeznek. Ráadásul a gyerekek világa még sokkal tisztább és nyitottabb, még szabályozott viselkedésmintáktól szabadon érzik és értik meg a könyv szereplőit. Talán velük olvasva mi, felnőttek is megtanuljuk, hogyan találjuk meg szívünkön keresztül az emberi külsőt.
Tallián Mariann: Bolygó Hollandi – Richard Wagner operája nyomán. Holnap Kiadó, Budapest, 2019
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. november 23-i számában.)
