Bonczidai Éva: Kockába kódolt csakazértis

2020. szeptember 05., 14:55

„Abban az épületben vagyunk, ahol a bűvös kocka megszületett – igaz, nem ebben az úri részében történt ez, hanem az alagsorában. Ott voltak a műhelyek korlátozott lehetőségekkel” – mondta Rubik Ernő A mi kockánk című könyvének tegnapi bemutatóján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában.

Kolodko Mihály: Rubik-kocka – Fotó: Éberling András

Ha számokként akarunk bemutatni egy sikertörténetet, akkor az is beszédes, hogy az elmúlt 45 évben világszerte több mint 350 millió példányban kelt el a Rubik-kocka – elképesztő, ahogy kultúrától függetlenül bűvkörébe vonja a gyerekeket, felnőtteket, tudósokat és kétkezi munkásokat egyaránt. Mintha az emberi lélek és az emberi gondolkodás nagy ismerője lenne a feltalálója. („Nem találtam fel semmit, csak felfedeztem” – mondta ő.) Ez a kicsi, kézbe vehető tárgy az ember lényének olyan alapvető rétegeit tudja megérinteni, mint a rejtélyhez való vonzalom, a kihívásokkal való szembenézés vágya, a lehetetlennek tűnő problémák megoldása fölötti öröm. Valamiféle kockába kódolt csakazértis, a káosz és a rend egymásbafordulása – bele van kódolva egy olyan mechanizmus, mely ott munkál a népmesékben, a gyermekjátékokban, a világűr megismerésére igyekvő törekvésekben egyaránt.

Nem a korszerű technikából születik az újdonság, hanem a meglévő dolgoknak és akár nagyon ősi eszközöknek a más szemléletű használatából – mutatott rá a Kossuth- és Széchenyi-díjas világhírű játéktervező, építész. Állítását illusztrálandó hozzátette: „Az első kockához nem kellett 3D-s nyomtató, de még csak maró sem. Fűrész kellett, csiszolópapír, fúró és megfelelő fadarab. Ezeken kívül más nem kellett csak türelem és elképzelés: hogy a fejemben legyen, amit meg akarok csinálni, és ne hagyjam abba, amíg meg nem valósítom.”

A most megjelent könyvben a Kocka is „szóhoz jut”, felfedezője pedig már az elején megválaszolja azokat a kérdéseket, melyeket az újságírók rendszerint feltesznek neki. A könyv maga viszont azokra a dolgokra reflektál, melyek eddig ritkán kerültek szóba. Hitvallásértékű önvallomás is van benne bőven. Mint a könyvbemutató beszélgetésen is elhangzott, Rubik Ernő számára a tanulás alapvető tevékenység, értéket hordoz, és több mint pusztán az ismeretek megszerzése. „A tevékenységhez kapcsolódó és annak tapasztalatából eredő ismeret értékében hiszek” – hangsúlyozta.

A kockát nem lehet megoldani – mutatott rá a találmányával kapcsolatos paradoxonra. És a nyelv korlátaira is reflektált: „Nem rakjuk ki a kockát! Mozgatjuk, áthelyezzük az elemeket, de nem rakjuk ki. A kirakás szótól kiráz a hideg. Nem tudom, miért, de magyarul nem tud megszületni erre a megfelelő szó.”

És lehet egy kockának tanulsága?

Lehet, mert van. A feltaláló így összegezte ezt: „A kocka arra nevelt, hogy összetett, bonyolult, lehetetlennek tűnő problémák is megoldhatók. Másik fontos tanulsága, hogy egy problémának nem csak egy megoldása lehet; több van, és nem egymás ellen vannak, mindegyik érvényes.”

 

 

 „Nekünk ez a kocka elsősorban mindig piros, fehér, zöld – a többi szín csak ráadás. Rubik Ernőnek – saját bevallása szerint is – szinte a gyermeke. Nekünk pedig büszkeségre okot adó rokonság: a magyar kreativitás hírnöke. Már nem is csak egy tárgy, hanem végtelen rejtvény, időtlen, inspiráló jelenség, vizuális jel, továbbgondolt forma, önmagán túlmutató szimbólum" – mutatott rá a könyvbemutató előtti köszöntőjében Áder János köztársasági elnök.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: Rubik Ernő kockája alkotójának minden szerénysége és visszafogottsága ellenére úgy lett világhírű, ahogy az ország is sokak szerint a magyar rafinériának, finesznek köszönhette, hogy az évszázadok során megmaradt. Mint kiemelte, a dizájn minőségét soha nem az határozza meg, miként néz ki, hanem hogyan működik. Hozzátette: a MOME-n nemzetközi brandet építünk, 2030-ra a közép-európai régiók vezető intézményévé tesszük, hogy végre tudatosan, autonóm módon építsünk a magyar kreativitásra.

A 76 éves Rubik Ernő a MOME egyetemi tanára, az Európai Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez a Rubik-kocka mellett több logikai játék megalkotása, például a bűvös kígyó, a bűvös négyzetek, a sudokube, a Rubik-óra és a Rubik-gömb fűződik. Most megjelent könyvének eredeti angol címe: Cubed – The Puzzle of Us All, a következő hetekben Németországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában is megjelenik, októberben pedig Kínában, Dél-Koreában, Szlovákiában és Csehországban. Magyarul Bujdosó István fordításában olvasható, a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.