Helyőrség: Beszélgetés Jankovics Marcellel

2020. december 03., 06:57

A Rákóczi Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös rajzpályázatának zsűrielnöke volt Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, grafikus. A Kultúra oldalán Seres Gerda beszélgetett vele.

Fotó: Éberling András

– Az a jó művész, aki gyerek marad, mondta egyszer. Mit érdemes megőrizni a gyermeki látásmódból?

– Ez tudatosan nem megy. Az ember nem úgy működik, hogy ezért vagy azért tudatosan megőriz ezt-azt a gyermekségéből. A legismertebb formája a jelenségnek az, amikor az ember felnőttkorában is infantilisan, gyermekded módra viselkedik. Természetesen nem erre gondolok. Kissé közelebb jutunk a megoldáshoz, ha azt mondom, hogy felnőttként is örömét leli olyan dolgokban, amelyek gyerekként foglalkoztatták. Szeret játszani például, vagy megmaradnak az érdeklődésének olyan körei, amelyeket egy komoly felnőtt szégyell bevallani. Ha pozitívumnak tekintem, akkor ilyen a nyitottság, a kíváncsiság, a humorérzék, a színészi hajlam. Ami nem parttalanul terjed ki mindenre, hanem ezeket a tulajdonságait alkalmazni tudja valaki alkotás közben.

Ilyen a gyermeki ártatlanság, amivel az ismert mesében a gyerek ki meri mondani, hogy a király meztelen. Nem a konvenciók rabja, nem akar megfelelni, igazodni megadott irányokhoz, majmolni másokat. Gyermeki tulajdonság, hogy ami izgatja, abban önfeledten el tud merülni. A jó művész se lát, se hall, amikor dolgozik. Legendás szorgalma ezen alapszik. Nagyon fontos az érzelmi megközelítés. Ez is a gyermekség sajátja. A műalkotás akkor jó, ha az érzelmeken keresztül hat.

– Amikor gyerekrajzok közül kell kiválasztania a legjobbakat, melyek a fő szempontok?

– Életkortól és személyes érettségtől függ, mikor mit figyel az ember. Hatévesen a színek vonzzák őket. Ez a növekedés, nevelés hatására elhalványul, és a vonal, a forma válik uralkodóvá. Kicsiknél az antropomorfizációs szándékra figyelek. Egy épület érzelmeket tud kifejezni, mert „arca van”: ablakszem, szemöldökfa, homlokzat… Imádni való, ha filozófiája van, a gyermeki világlátáshoz illően fogalmaz meg olykor kacagtatóan szellemes tartalmakat. Legyen személyes, lehessen látni, hogy köze van ahhoz, amit csinált. Izgalmas látni, ahogy a tudattalan érvényesül. A szülők veszekedése, az osztálytársak csúfolódása „viharos” érzelmeket produkál a papíron. Idősebbeknél az aprólékos kivitelezés értékelhető. A nemi éréssel kezd elfogyni az alkotás láza, helyette más láz veszi birtokba őket. A tehetségesebbje még reméli, hogy ez az ő útja. A tudatosság meghatározó, és ha megvan, hatalmas munkát képesek beleölni a feladatba.

– Zsűrizéskor el tud vonatkoztatni a professzionális szakmai kritériumoktól?

– Jó munkák esetében igen. Értékelendő a szellemesség, az intelligencia, az önállóság. Jó rajztanárok ezekre építenek. A rosszabbak megszabják a teendőt; ilyen esetben egy pályázaton egy iskolából sok egyforma munkával találkozik az ember. A professzionális szakmai kritérium azt jelenti a számomra, hogy észreveszem-e, mennyi a látottakban az eredeti, saját, és mennyi az idegen hatás. Szakmai kérdés az is, hány éves kortól tanítsunk különféle technikákat. A rossz ízlést észre kell venni. Ez sohasem a gyerekből jön, hanem idegen mintákból. Rossz ízlésű a szülő és a tanár lehet, a gyerek ennek csak az áldozata.

– Mit gondol, már általános iskolás korban szembeötlő a rajztehetség?

– Az enyém szembeötlött. Művészettörténeti példának pedig ott van Dürer, aki tizenhárom évesen már nem „gyerekesen” rajzolt. Nálam ez egy évvel később érkezett el.

A teljes interjú a Kultúra oldalán olvasható.

Helyőrség

Beszélgetés George Volceanovval, Rejtő Jenő, Esterházy Péter és Kassák Lajos román fordítójával

2021. február 01., hétfő

George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.

Pál-Lukács Zsófia

Szavak között a csend – A Pilinszky 100 programsorozat első eseménye

2021. január 30., szombat

Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett

Helyőrség

In memoriam Szőcs Géza – A MÁV Szimfonikus Zenekar online koncertje

2021. január 28., csütörtök

A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.

Helyőrség

Pál Dániel Levente az A38-on

2021. január 28., csütörtök

Az A38 hajó Kortársak zenei kísérettel című sorozatában Pál Dániel Levente költő volt a vendég. A programról Kocsis Katica írt tudósítást a Kultúra.hu oldalon.

Helyőrség

Beszélgetés Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával

2021. január 28., csütörtök

Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.

Helyőrség

Interjú Király Farkas íróval

2021. január 22., péntek

A Hajónapló oldalán portrésorozat indult, melynek első részében Döme Barbara felelős szerkesztő válaszolt a kérdésekre. Az ő ajánlása alapján a második részben Király Farkas íróval készített interjút Györgyei Szabó Magdolna.

Helyőrség

Interjú Ircsik Vilmos író-műfordítóval

2021. január 21., csütörtök

Az Olvasat.hu oldalán olvasható interjúban Ircsik Vilmos író-műfordítót kérdezi Kovács katáng Ferenc a Nagyvilág folyóirathoz való kötődésről, a polgári hivatás és az irodalmi munka kapcsolatáról.

Helyőrség

Interjú Kertész Dávid íróval

2021. január 19., kedd

Kertész Dávid 2017-ben kezdte meg tanulmányait az Előretolt Helyőrség Íróakadémián. Néhány hete jelent meg első kötete A keresztúri vámpír és más történetek címmel. Erről kérdezte őt Viola Szandra az Olvasat folyóirat oldalán.

Helyőrség

Interjú Kelemen János Dante-kutató professzorral

2021. január 17., vasárnap

Kommentársorozatot indított az ELTE Eötvös Kiadó Dante Isteni színjáték című művéhez. Az első kötet Komédia I. Pokol címmel már megjelent, és készül a folytatás. A kötetről Kelemen János Széchenyi-díjas filozófust, italianistát, Dante-kutatót, a kötet szerkesztőjét kérdezte Jánossy Lajos a Litera oldalán.

Helyőrség

Megművelt természet, együttlélegzés

2021. január 17., vasárnap

„Megművelt természet, belakható művészet, együttlélegzés: mind csupa „magától értetődő” dolog” – mondja Hegyi Botos Attila filozófus-költő, akivel Boldogh Dezső beszélgetett a Holdkatlan folyóirat oldalán.

Helyőrség művei

Legfrissebb hírek

2021. április 16., 11:10

Farkas Wellmann Endre
Amikor 2005-ben... – Törőcsik Mari emlékére

2021. április 16., 08:50

Bonczidai Éva
Épp ránk van szükség – Gazdag Ágnes műveiről

2021. április 16., 08:31

Nagygéci Kovács József
Láthatáron innen és túl

2021. április 16., 08:23

Bárczi István
Védj a gonosztól

2021. április 16., 08:19

Tőzsér Árpád
Thészeusz egy moszkvai kórházban