Bonczidai Éva: Szemadám György képeiről

2020. május 14., 08:43
Szemadám György
 A képre kattintva galéria érhető el.

Szemadám György képein az idő furcsa pályán fut – Hans Holbein és Marcel Duchamp az idők messzeségéből is megidézhető egy sakktábla mellé; Magritte, Vermeer, Dalí, Dante és Vergilius tekintetének ívét látjuk ismét. Szerepek, alteregók, mesterek és vitapartnerek.

A történelem is a személyesség által van jelen, egykori férfiak családi albumból ismert szelíd tekintete néz ránk, nem a politikusportrék tekintélyt sugárzó döntéshozói, nem a lövészárkok mocskában vérző sebesültek, mégis tudjuk, hogy a háború hányukat elragadta.

„Tekintsetek az égi madarakra” – mondja Jézus az aggodalmaskodóknak. A tanítás szerint a gondviselés bizonyosságát láthatjuk meg általuk, de annyi minden mást is megérez az ember, ha a madarakat figyeli. Szabadság, szépség, törékenység. Isten jelenlétét láthatjuk egy-egy madár röptében is. A tudomány is sokat tud róluk, az ornitológusok a fajta leírása mellett a szokásaikat is ismerik ezeknek a parányi énekeseknek vagy veszedelmes suhogású ragadozóknak, de legtöbb ismeretet talán nem is a lexikonok és madárhatározók őrzik, hanem az emberi lélek. Ezt a tudást és ezt a felismerést közvetítik Szemadám György képei is. Itt egyszerre érhető tetten az egykor ornitológusnak készülő fiatalember tárgyi felkészültsége és az Istent szólongató bölcs játékos kedve, amikor olykor nem létező madarak is feltűnnek a festményeken. A madárház lakói és a kalitkából kiröppent házlakók nem egyszerű állatábrázolások – felismerjük bennük magunkat, felismerjük bennük egymást. Önarcképek? Létértelmezések? Imádságok? A kegyelem arcai.

 Szemadám György 1969 óta kiállító festőművész, külföldön (Bécs, Prága, Moszkva) és Magyarországon 65 egyéni kiállítása volt. Az 1970-es évek második felétől kezdődően számtalan előadást tartott, kiállítást nyitott meg, illetve publicisztikát, esszét, képzőművészeti, fotó- és filmkritikát, továbbá kultúrtörténeti és művészetelméleti tanulmányt tett közzé. Eddig megjelent huszonöt könyve közt tudományos ismeretterjesztő és szépirodalmi művek is találhatók. Két film és hat televíziós sorozat szerkesztője vagy rendezője.

1977-től 1991-ig a Művészeti Alapnak, majd 1991-től e szervezet jogutódjának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a tagja. 1991-től 2002-ig a Szinyei Merse Pál Társaságnak, 1995-től a Magyar Festők Társaságának, 2004-től a Magyar Művészeti Akadémiának, 2005-től a Patak Csoportnak, 2007-től a Magyar Írószövetségnek, 2014-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia elnökségének is tagja.

1997-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2001-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2005-ben Simsay-díjat, 2014-ben Magyar Művészetért díjat, 2015-ben Magyarország Érdemes Művésze díjat, 2016-ban a szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál életműdíját kapta.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. március 28-i számában.)