Dr. Balázs Géza: Ha örül Horger Antal úr…

2022. június 15., 08:00
Horger Antal. Forrás: irodalmijelen.hu
Nyelvi barangolások 58.

Egy nyelvész neve munkássága alapján aligha marad fenn. Horger Antal nevét azonban bizonyára azok is ismerik, akik semmit sem tudnak a munkásságáról. És persze csak azért, mert egy sérelemért verses elégtételt vett rajta József Attila. Ismerősek a sorok a Születésnapomra című költeményből: Ha örül Horger Antal ur, / hogy költőnk nem nyelvtant tanul, / sekély / e kéj –
A versszakok páros rímei, valamint az utolsó két sor viccesnek ható szójátéka még fokozza is a gúnyos szándékot. De mi is történt Horger Antal és a „versbeszélő”, azaz József Attila között. A versben így van rögzítve a korábbi konfliktus: Lehettem volna oktató, / nem ily töltőtoll koptató / szegény / legény. // De nem lettem, mert Szegeden / eltanácsolt az egyetem / fura / ura. // Intelme gyorsan, nyersen ért / a „Nincsen apám” versemért, / a hont / kivont // szablyával óvta ellenem. / Ideidézi szellemem / hevét / s nevét: // „Ön, amig szóból értek én, / nem lesz tanár e féltekén” – / gagyog / s ragyog. // Ha örül Horger Antal ur, / hogy költőnk nem nyelvtant tanul, / sekély / e kéj –//
Egy költővel aligha szabad vitatkozni (hiszen: költő!), de a körülményeket érdemes megismerni. József Attila 20 éves bölcsészhallgató, Horger Antal 53 éves akadémikus, nyelvészprofesszor, később a kar dékánja. A hallgató ellen már ügyészségi nyomozás folyik lázadó hangnemű verseiért (Nem én kiáltok, Lázadó Krisztus). Az egyetemen nyilván téma az ügy, Horger Antal 1925. március 30-án két tanú jelenlétében behívatja a hallgatót (és a tanú későbbi emlékezete szerint) ezt mondja: „Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát, és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.”
A 150 éve, 1872. május 28-án Lugoson született Horger Antalnak rossz tapasztalata volt az erőszakról. Három évvel korábban ugyanis felesége meglőtte, amikor összevitatkoztak a Szegedre való költözésen. Emberölés kísérlete miatt per is indult az asszony ellen, de végül Horger kijelentette, hogy nem kívánja az asszony megbüntetését. Az eset jó alapot szolgáltatott a bulvársajtónak, hogy személyével foglalkozzon, s bőven taglalja a házastársi konfliktust.
A nagyközönség tehát leginkább a József Attila-versből ismeri Horger Antal nevét, a magyar szakos egyetemisták viszont egy nyelvtörténeti hangtörvényből, amelyet Horger-törvénynek is neveznek (hivatalos, megjegyezhetetlen neve: két nyílt szótagos tendencia, vagyis azért annyira nem is törvény). Lényege, hogy a három vagy többtagú szavakban ha az első két szótag nyílt magánhangzóra végződik, akkor a nem hangsúlyos második idővel kieshet. Nyelvtörténeti iskolapéldák: uruszág – ország, szuluga – szolga, palica – pálca, malina – málna. További, máig ható és mai változatokat is jelentő példák: halovány – halvány, azután – aztán. De talán ide sorolható a helyiség – helység szópár is, persze tudva azt, hogy ezek között már némi jelentéskülönbség is kifejlődött, amit a nyelvhasználók nem nagyon szeretnek tudomásul venni (például mosdóhelység, ami helyesen: mosdóhelyiség lenne). Sőt, ha továbbvezetjük ezt a tendenciát, akkor az olyan szóösszerántásokból keletkezett szóbeli egyszerűsítések is ide sorolhatók, mint az azt hiszem – asszem, a mi az újság – mizujs, a valószínűleg – valszeg, a szaknyelvben az akkumulátor helyett akkumlátor, és egyes nyelvjárásokban a tanítani – tanítni formák. A jelenséget a gyorsuló beszédtempó, a nyelvi gazdaságosság, valamint az a memóriasajátosság okozza, amelynek során ha egy szó elejét észleljük, akkor már könnyen „kitaláljuk” a folytatást, vagyis nem is kell az adott szót végigmondani.
Horger hangtörténettel, szófejtéssel (etimológiával), valamint nyelvjáráskutatással foglalkozott. Neki köszönhető az első részletes nyelvjárási térkép, amelyet A magyar nyelvjárások című (1934) aprólékos, pontos nyelvi adatokkal jegyzett munkájához mellékelt. Kutatta a csángó nyelvjárást, közreadott hétfalusi népmeséket. És hangsúlyozzuk: nem tiltotta ki az egyetemről József Attilát, csak eltanácsolta a tanári pályáról. A költő önként hagyta ott a szegedi egyetemet, Bécsben kapott ösztöndíjat, majd Párizsban tanult.
Egyébként Horger Antalt Simonyi Zsigmond jeles nyelvész tönkretételével is vádolják. Simonyi a Tanácsköztársaságban vállalt pozíciót. Horger 1919 őszén lett akadémikus. Simonyi udvarias köszöntő levelére Horger durván válaszolt, amibe Simonyi belebetegedett, és rövid időn belül meghalt. Horger budapesti lakását 1945-ben az oroszok feldúlták, betegsége folytán megsüketült, nyomorgott. És hogy beteljesedjen rossz híre még 1946. április 14-én bekövetkezett halála után is belerúgtak. 1949-ben Rubinyi Mózes azt írta róla, hogy „a fasizmus első európai hírnökei” közé tartozott, s közvetve a Simonyinak okozott „lelki sérülés” vezetett Simonyi halálához.
Horger Antal természetesen hibás abban, hogy egy verset szó szerint értelmezett, de megérthető, ha a kor történelmi hangulatában, egy tanárképző intézmény (egyetem) belső életében keletkezett zavart így kívánt megoldani. Megérdemelne néhány jó szót. A sors igazságot szolgáltatott József Attilának: Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!

Dr. Balázs Géza | Mindennapi füllentéseink
Gyorsul a világ, mi is gyorsulunk, sietünk, késünk, elkeverünk, elnézünk, elfelejtünk… Néha túl sok a bejövő adat, mi meg hát, hogy felületességünk vagy sietségünk okán ne bántsunk meg másokat, valljuk be, füllentünk. Sokszor már maga a Hogy vagy?-ra adott válasz is hazugság.