Szőcs Géza - Mircea Dinescu: 2482 km, avagy a Duna Virtuális Köztársasága

2021. június 30., 07:19
Szőcs Géza a Dunánál, Cetate, Mircea Dinescu udvarán 2003-ban, Fotó: Farkas Wellmann Endre

Kiindulópontok
A társaság, amely a 2482 KM nevet viseli, a művészek és környezetvédők virtuális köztársasága.
Ezt a köztársaságot a Duna nevű folyam hordozza, mely 2482 kilométer hosszú. Vízgyűjtő területe 817 000 négyzetkilométer és forrásától a tengerig 9 országot érint. Van, amelyiken áthalad és van, amelyiknek a határát képezi, de mindenik megközelíthető rajta keresztül. Ezek az országok a következők: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Jugoszlávia [= Szerbia], Románia, Bulgária, Ukrajna. A Duna egyébként egy tizedik országot is érint, Moldáviát, egy közel 2 kilométeres szakaszon.
A Duna Köztársaság a semmilyen hatalmat senkinek elve alapján szerveződik, de a természet szeretetének, a szellemnek, a kultúrának, a szabadságnak és az erkölcsnek a hatalmára épül. Gerincét természetesen maga a folyam alkotja, mely folytonos tovaáramlásában összeköti a spirituális, a történelmi és a földrajzi tereket. Úgy is fogalmazhatunk: e virtuális állam gerincét a Duna képezi mint szó szerinti folyóvíz és mint szimbolikus kulturális folyó.
A Duna egy 2842 kilométer hosszú, sok ezer éves állítás, melynek mondatrészei hajók, ütközetek, tündérek, kalmárok, pusztító és felemelő érzelmek, forradalmak, őshalak, elsüllyedt szigetek, madarak és torkolattüzek vízen tükröződő fényei. S még annyi más.
A Dunához tartoznak az őbelé ömlő folyók, s a folyókba ömlő patakok is és a csermelyek és források, amelyek a patakokat táplálják.
A Duna Köztársaság polgára lehet mindenki, aki a Duna mellett él, aki hajózott rajta, aki már látta, aki ivott a feléje tartó folyók vizéből, vagy aki szeretne a köztársaság polgára lenni.
A Duna Köztársaságnak nincsenek határai, fővárosa pedig a Senki-szigetén található, a paradicsom rejtett helyszíneinek egyikén. De tudjuk azt is, hogy a paradicsom nem egy hely, hanem a léleknek egy állapota. A Duna Köztársaságnak annyi fővárosa van, ahány polgára megtalálja vagy létrehozza a Senki-szigetét.
Ott ő gyakorolja a hatalmat; semmilyen hatalmat senki másnak. Az ő kizárólagos hatalmában áll, egyedül vagy másvalakivel, vagy összes szeretteivel együtt boldognak lenni.
A Senki-szigete ily módon talán szomszédos, talán azonos a Boldogok-szigetével. És aki súlyosan vét a maga vagy a mások boldogsága ellen, saját magát száműzi a köztársaságból, még ha nem is közösítette ki senki.
De ne a földönfutókról beszéljünk, hanem a Dunáról. Aligha van még egy folyó a világon – nem, biztosan nincsen –, amelynek partjain az emberi szellem által létrehozott kincsek olyan mérhetetlen gazdagsága lenne felhalmozva, mint a Dunánál, mely mindig is civilizációk sokaságán vágott keresztül, s ha ezek akarták, össze is kötötte őket.

Célok
Alulírottaknak, a köztársaság alapítóinak egyik célja ezeket a szellemi értékeket közkinccsé tenni: lefordítani és kiadni – először a dunai népek nyelvére, majd a másokéra is – a folyamhoz kötődő irodalmat és történelmi ismereteket. Albumokat tervezünk kiadni a Dunát ábrázoló alkotásokból és kazettákat a róla készült filmekből. Kiállításokat és művészek közti találkozókat szervezni és újrafelépíteni a közönséggel való kapcsolatokat szervesebb, élőbb és dinamikusabb alapokon.
Célunk: az eddigi évezredek, az eddigi civilizációk kulturális teljesítményeit összegezve, létrehozni egy minden eddiginél átfogóbb új kulturális téridő kontinuumot, melyben a bolgár megismerkedik a délnémet Undine vízitündér sorsával, a szlovák: Apollodorosz hídjának történetével, a szerb: Jókai látomásával a deltai utópiaállamról s a bécsi és regensburgi olvasó a román prózaírók al-dunai történeteivel.
Segíteni szeretnénk a Duna egyedülálló élővilágának megőrzésében. A Duna legyen olyan élő és élni akaró zöld folyosó, ahol esélye sincs pusztítani a ciánnak, a vegyszernek, a fáradt olajnak, a lebetonozott partvidék átkának, a nagyiparnak, az ellenőrzés alól kiszabadult nehézvíznek, a szennyvíznek, a Dunát csak teher- és személyszállító alkalmatosságként felfogó hatalmi brutalitásnak. Semmilyen hatalmat senkinek, aki a folyó virágzó életét, szellemi értékeket létrehozó és összekötő lelkét akarná primitív pénzügyi számítások rácsai közé zárni. Régóta tudjuk, hogy a megölt folyók bosszút állnak azokon a népeken, amelyek tönkretették őket. A Dunának mint egy sértetlen, gazdag kertnek kell keresztülhúzódnia Európán. Egy 2842 kilométeres hidat akarunk felépíteni a folyón, hosszában.
Foglaljuk tehát össze.
A 2482 KM: alapítványi formában működő köztársaság.
Célja a Duna térségében a történelem folyamán létrejött és ezután létrejövő szellemi értékeknek mint egy kulturális polifónia és dialógus elemeinek felmutatása. Célja részt vállalni abból a kontrollból, amely a Dunát a környezeti károktól kívánja megóvni. Célja Dunához kötődő metaforákban megfogalmazni azt a reményt, hogy a XXI. században az embernek van esélye a természettel és önmagával való harmóniára. Célja segíteni a kicsit a naggyal szemben, az egyén autonómiáját a gépezetekkel szemben, az egyes kultúrák személyes értékeit a totalitás nyomásával szemben, a művészt a funkcionáriussal szemben, a lányt a lánykereskedővel szemben, a Duna madarainak szabadságát a vegyszergyárosok szabadságával szemben.

Tennivalók
Az alapítvány kezdeti tennivalói közé tartozik:
– a Duna Köztársaság alkotmányának kidolgozása
– az ennek alapján létrejött parlament összehívása
– a parlament által választott kormány kinevezése
– a köztársaság Akadémiájának létrehozása
– a köztársaság Állami Egyetemének létrehozása
– a köztársaság Nemzeti Múzeumának, Szépművészeti Múzeumának, Állami Levéltárának létrehozása
– a köztársaság Nemzeti Operájának és Nemzeti Színházának létrehozása
– a köztársaság bélyegeinek megtervezése
– a köztársaság pénzének megtervezése
– a köztársaság polgárai által használt okmányok (útlevél, személyi igazolvány) megtervezése
– pályázatot kiírni a köztársaság himnuszának megírására

Szőcs Géza | A Duna érkezik, szájában jelentéssel
A Duna népek, halak és gyermekeksorsát összeköti és szétbogozza;foga közt jelentést hordoz, elvisziés visszafordul és visszahozza.

A Senki-szigeti Galéria
A Senki-szigeti Galéria elsősorban kortárs képzőművészeti alkotásokat kíván bemutatni. Bármely művész, bárhol éljen, felajánlhatja művét a Senki-szigeti Galériának mint végleges tulajdont vagy mint egyes kiállításokra szánt alkotást.
A gyűjteményt műveik tulajdonátadásával gyarapító művészek erről köszönő oklevelet kapnak, műveiknek pedig folyamatosan hozzáférést a Galéria internetes portálja biztosít.
Felajánlhatóak a művek egyéni vagy kollektív tárlatokra is, 1– 4 hetes időtartamra. A műtárgy a művész tulajdonát képezi, a tárlat végeztével a reprók a Galéria archívumába kerülnek.

A Duna Köztársaság Akadémiájának Irodalomtörténeti Intézete
Az intézet feladata a Dunával kapcsolatos szépirodalmi alkotások összegyűjtése, tanulmányozása és kutatása, adott esetben lefordítása.

Kiadó
A Dunával kapcsolatos klasszikus és kortárs művek megjelentetése a dunai népek nyelvén és más nyelveken.
A Dunánál című havi folyóirat több nyelven való kiadása.

Zenekarok
A köztársaság zenekarainak vagy a Duna Köztársaság állampolgárságával rendelkező művészek zenei együtteseinek koncertjei a dunai térséghez kötődő zenei és szellemi értékek közvetítésével, az alapítvány általános céljait is szolgálják. A zenei események természetesen nem csak az itt említett előadók részvételére korlátozódnak.

Kulturális hajók
Kulturális hajójáratoknak kell összekötniük egyes kikötőket. Kiállítások, irodalmi rendezvények, kerekasztal-beszélgetések mozgó helyszíneként is, az egyes városokban pedig a hajóval érkezett színházi társulatok előadásaira kerülhet sor, akár magán a hajón (pl. valamelyik belgrádi színház Bécsben vagy egy budapesti színház Tulcea városában stb.).

Költői fesztiválsorozat
Évente azonos időpontban, más-más dunai helyszínen rangos költői fesztiválsorozat megrendezése.

Irodalmi kávéházak
Irodalmi kávéházak közti szerves kapcsolat létrehozása a Duna és főbb folyói mentén.

Helyi értékek
Tradicionális, kihalás által fenyegetett archaikus értékek és az épített környezet pusztulásnak indult objektumainak felleltározása és túlélési esélyeinek előmozdítása.

Ösztöndíjak

Struktúra
A Duna Virtuális Köztársaságának – mint minden államnak – vannak imaginárius és valóságos állampolgárai, települései, cégei és intézményei.
Beszéljünk ez utóbbiakról.
A Duna Virtuális Köztársaságának állampolgársága az alapítvány kuratóriumának döntése alapján szerezhető meg. Ez a viszony az állampolgár részéről bármikor felbontható.
Az állampolgársággal együtt járó dokumentumok: állampolgársági oklevél; útlevél; személyi igazolvány.
Bármely település önkormányzatának döntésével az illető falu vagy város beléphet a köztársaságba. Ez a viszony a település és a Duna Virtuális Köztársasága között jön létre, vagyis a település lakosaira nem vonatkozik. Közülük, aki állampolgárrá akar lenni, ezt külön kell kérvényeznie.
A virtuális köztársaság településévé lett falunak vagy városnak kiemelt partnerként van joga részt venni a köztársaság által kezdeményezett programokban.
A Duna Virtuális Köztársasága létrehozza saját intézményeit. Ugyanakkor olyan struktúrák, mint alapítványok, egyesületek, írói társaságok, színházak, szerkesztőségek, egyéb kulturális létesítmények, múzeumok, galériák, irodalmi kávéházak felvételüket kérhetik a köztársaság intézményeinek sorába, ennek kedvező elbírálása után pedig nyilvánosan feltüntethetik a Dunai Virtuális Köztársasághoz való tartozásukat.
A Duna Virtuális Köztársasága alapíthat vagy vásárolhat cégeket, vagy részt vehet cégek alapításában/megvásárlásában. Bármely vállalkozás, amely hivatalos illetősége és létező címe mellett ezt fontosnak tartja, bejegyeztetheti magát a köztársaság cégjegyzékébe.


Arad, 2003. december – Cetate, 2004. március


(Megjelent A Dunánál 2004. szeptemberi számában, fordításai pedig az azt követő számokban)