Kiindulópontok
A társaság, amely a 2482 KM nevet viseli, a művészek és környezetvédők virtuális köztársasága.
Ezt a köztársaságot a Duna nevű folyam hordozza, mely 2482 kilométer hosszú. Vízgyűjtő területe 817 000 négyzetkilométer és forrásától a tengerig 9 országot érint. Van, amelyiken áthalad és van, amelyiknek a határát képezi, de mindenik megközelíthető rajta keresztül. Ezek az országok a következők: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Jugoszlávia [= Szerbia], Románia, Bulgária, Ukrajna. A Duna egyébként egy tizedik országot is érint, Moldáviát, egy közel 2 kilométeres szakaszon.
A Duna Köztársaság a semmilyen hatalmat senkinek elve alapján szerveződik, de a természet szeretetének, a szellemnek, a kultúrának, a szabadságnak és az erkölcsnek a hatalmára épül. Gerincét természetesen maga a folyam alkotja, mely folytonos tovaáramlásában összeköti a spirituális, a történelmi és a földrajzi tereket. Úgy is fogalmazhatunk: e virtuális állam gerincét a Duna képezi mint szó szerinti folyóvíz és mint szimbolikus kulturális folyó.
A Duna egy 2842 kilométer hosszú, sok ezer éves állítás, melynek mondatrészei hajók, ütközetek, tündérek, kalmárok, pusztító és felemelő érzelmek, forradalmak, őshalak, elsüllyedt szigetek, madarak és torkolattüzek vízen tükröződő fényei. S még annyi más.
A Dunához tartoznak az őbelé ömlő folyók, s a folyókba ömlő patakok is és a csermelyek és források, amelyek a patakokat táplálják.
A Duna Köztársaság polgára lehet mindenki, aki a Duna mellett él, aki hajózott rajta, aki már látta, aki ivott a feléje tartó folyók vizéből, vagy aki szeretne a köztársaság polgára lenni.
A Duna Köztársaságnak nincsenek határai, fővárosa pedig a Senki-szigetén található, a paradicsom rejtett helyszíneinek egyikén. De tudjuk azt is, hogy a paradicsom nem egy hely, hanem a léleknek egy állapota. A Duna Köztársaságnak annyi fővárosa van, ahány polgára megtalálja vagy létrehozza a Senki-szigetét.
Ott ő gyakorolja a hatalmat; semmilyen hatalmat senki másnak. Az ő kizárólagos hatalmában áll, egyedül vagy másvalakivel, vagy összes szeretteivel együtt boldognak lenni.
A Senki-szigete ily módon talán szomszédos, talán azonos a Boldogok-szigetével. És aki súlyosan vét a maga vagy a mások boldogsága ellen, saját magát száműzi a köztársaságból, még ha nem is közösítette ki senki.
De ne a földönfutókról beszéljünk, hanem a Dunáról. Aligha van még egy folyó a világon – nem, biztosan nincsen –, amelynek partjain az emberi szellem által létrehozott kincsek olyan mérhetetlen gazdagsága lenne felhalmozva, mint a Dunánál, mely mindig is civilizációk sokaságán vágott keresztül, s ha ezek akarták, össze is kötötte őket.
Célok
Alulírottaknak, a köztársaság alapítóinak egyik célja ezeket a szellemi értékeket közkinccsé tenni: lefordítani és kiadni – először a dunai népek nyelvére, majd a másokéra is – a folyamhoz kötődő irodalmat és történelmi ismereteket. Albumokat tervezünk kiadni a Dunát ábrázoló alkotásokból és kazettákat a róla készült filmekből. Kiállításokat és művészek közti találkozókat szervezni és újrafelépíteni a közönséggel való kapcsolatokat szervesebb, élőbb és dinamikusabb alapokon.
Célunk: az eddigi évezredek, az eddigi civilizációk kulturális teljesítményeit összegezve, létrehozni egy minden eddiginél átfogóbb új kulturális téridő kontinuumot, melyben a bolgár megismerkedik a délnémet Undine vízitündér sorsával, a szlovák: Apollodorosz hídjának történetével, a szerb: Jókai látomásával a deltai utópiaállamról s a bécsi és regensburgi olvasó a román prózaírók al-dunai történeteivel.
Segíteni szeretnénk a Duna egyedülálló élővilágának megőrzésében. A Duna legyen olyan élő és élni akaró zöld folyosó, ahol esélye sincs pusztítani a ciánnak, a vegyszernek, a fáradt olajnak, a lebetonozott partvidék átkának, a nagyiparnak, az ellenőrzés alól kiszabadult nehézvíznek, a szennyvíznek, a Dunát csak teher- és személyszállító alkalmatosságként felfogó hatalmi brutalitásnak. Semmilyen hatalmat senkinek, aki a folyó virágzó életét, szellemi értékeket létrehozó és összekötő lelkét akarná primitív pénzügyi számítások rácsai közé zárni. Régóta tudjuk, hogy a megölt folyók bosszút állnak azokon a népeken, amelyek tönkretették őket. A Dunának mint egy sértetlen, gazdag kertnek kell keresztülhúzódnia Európán. Egy 2842 kilométeres hidat akarunk felépíteni a folyón, hosszában.
Foglaljuk tehát össze.
A 2482 KM: alapítványi formában működő köztársaság.
Célja a Duna térségében a történelem folyamán létrejött és ezután létrejövő szellemi értékeknek mint egy kulturális polifónia és dialógus elemeinek felmutatása. Célja részt vállalni abból a kontrollból, amely a Dunát a környezeti károktól kívánja megóvni. Célja Dunához kötődő metaforákban megfogalmazni azt a reményt, hogy a XXI. században az embernek van esélye a természettel és önmagával való harmóniára. Célja segíteni a kicsit a naggyal szemben, az egyén autonómiáját a gépezetekkel szemben, az egyes kultúrák személyes értékeit a totalitás nyomásával szemben, a művészt a funkcionáriussal szemben, a lányt a lánykereskedővel szemben, a Duna madarainak szabadságát a vegyszergyárosok szabadságával szemben.
Tennivalók
Az alapítvány kezdeti tennivalói közé tartozik:
– a Duna Köztársaság alkotmányának kidolgozása
– az ennek alapján létrejött parlament összehívása
– a parlament által választott kormány kinevezése
– a köztársaság Akadémiájának létrehozása
– a köztársaság Állami Egyetemének létrehozása
– a köztársaság Nemzeti Múzeumának, Szépművészeti Múzeumának, Állami Levéltárának létrehozása
– a köztársaság Nemzeti Operájának és Nemzeti Színházának létrehozása
– a köztársaság bélyegeinek megtervezése
– a köztársaság pénzének megtervezése
– a köztársaság polgárai által használt okmányok (útlevél, személyi igazolvány) megtervezése
– pályázatot kiírni a köztársaság himnuszának megírására
A Senki-szigeti Galéria
A Senki-szigeti Galéria elsősorban kortárs képzőművészeti alkotásokat kíván bemutatni. Bármely művész, bárhol éljen, felajánlhatja művét a Senki-szigeti Galériának mint végleges tulajdont vagy mint egyes kiállításokra szánt alkotást.
A gyűjteményt műveik tulajdonátadásával gyarapító művészek erről köszönő oklevelet kapnak, műveiknek pedig folyamatosan hozzáférést a Galéria internetes portálja biztosít.
Felajánlhatóak a művek egyéni vagy kollektív tárlatokra is, 1– 4 hetes időtartamra. A műtárgy a művész tulajdonát képezi, a tárlat végeztével a reprók a Galéria archívumába kerülnek.
A Duna Köztársaság Akadémiájának Irodalomtörténeti Intézete
Az intézet feladata a Dunával kapcsolatos szépirodalmi alkotások összegyűjtése, tanulmányozása és kutatása, adott esetben lefordítása.
Kiadó
A Dunával kapcsolatos klasszikus és kortárs művek megjelentetése a dunai népek nyelvén és más nyelveken.
A Dunánál című havi folyóirat több nyelven való kiadása.
Zenekarok
A köztársaság zenekarainak vagy a Duna Köztársaság állampolgárságával rendelkező művészek zenei együtteseinek koncertjei a dunai térséghez kötődő zenei és szellemi értékek közvetítésével, az alapítvány általános céljait is szolgálják. A zenei események természetesen nem csak az itt említett előadók részvételére korlátozódnak.
Kulturális hajók
Kulturális hajójáratoknak kell összekötniük egyes kikötőket. Kiállítások, irodalmi rendezvények, kerekasztal-beszélgetések mozgó helyszíneként is, az egyes városokban pedig a hajóval érkezett színházi társulatok előadásaira kerülhet sor, akár magán a hajón (pl. valamelyik belgrádi színház Bécsben vagy egy budapesti színház Tulcea városában stb.).
Költői fesztiválsorozat
Évente azonos időpontban, más-más dunai helyszínen rangos költői fesztiválsorozat megrendezése.
Irodalmi kávéházak
Irodalmi kávéházak közti szerves kapcsolat létrehozása a Duna és főbb folyói mentén.
Helyi értékek
Tradicionális, kihalás által fenyegetett archaikus értékek és az épített környezet pusztulásnak indult objektumainak felleltározása és túlélési esélyeinek előmozdítása.
Ösztöndíjak
Struktúra
A Duna Virtuális Köztársaságának – mint minden államnak – vannak imaginárius és valóságos állampolgárai, települései, cégei és intézményei.
Beszéljünk ez utóbbiakról.
A Duna Virtuális Köztársaságának állampolgársága az alapítvány kuratóriumának döntése alapján szerezhető meg. Ez a viszony az állampolgár részéről bármikor felbontható.
Az állampolgársággal együtt járó dokumentumok: állampolgársági oklevél; útlevél; személyi igazolvány.
Bármely település önkormányzatának döntésével az illető falu vagy város beléphet a köztársaságba. Ez a viszony a település és a Duna Virtuális Köztársasága között jön létre, vagyis a település lakosaira nem vonatkozik. Közülük, aki állampolgárrá akar lenni, ezt külön kell kérvényeznie.
A virtuális köztársaság településévé lett falunak vagy városnak kiemelt partnerként van joga részt venni a köztársaság által kezdeményezett programokban.
A Duna Virtuális Köztársasága létrehozza saját intézményeit. Ugyanakkor olyan struktúrák, mint alapítványok, egyesületek, írói társaságok, színházak, szerkesztőségek, egyéb kulturális létesítmények, múzeumok, galériák, irodalmi kávéházak felvételüket kérhetik a köztársaság intézményeinek sorába, ennek kedvező elbírálása után pedig nyilvánosan feltüntethetik a Dunai Virtuális Köztársasághoz való tartozásukat.
A Duna Virtuális Köztársasága alapíthat vagy vásárolhat cégeket, vagy részt vehet cégek alapításában/megvásárlásában. Bármely vállalkozás, amely hivatalos illetősége és létező címe mellett ezt fontosnak tartja, bejegyeztetheti magát a köztársaság cégjegyzékébe.
Arad, 2003. december – Cetate, 2004. március
(Megjelent A Dunánál 2004. szeptemberi számában, fordításai pedig az azt követő számokban)
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.