Géczi János: 209. veszprémi naplemente

2020. december 13., 06:26
Csáki Róbert: Rózsakert (olaj, vászon, 160 × 130 cm, 2017)

a rózsa csupa forma
a kert tőle csupa forma lesz
elfogadva a neszeket
a levélrések finom szerkezetét
a szikár naplementét

ha árnyékba csomagolja magát
az amúgy hajlékony faág
vagy úgy araszol át a kő résén a bogár
hogy belőle semmi sem marad
hiába állsz fölé óbégatsz
belőled sem marad több annál
mint ami néhány mondatba belefért

csepp vízzel a peremén
vagy átbökve a jáspishegyű főnévi igenévvel
mint fenyőtűvel a lágy testű gomba
amely amúgy a rózsához tartozik
a virághoz amely a forma
hiába carmenlelkű ma
hiába százlevelű holnap

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. december 12-i számában.)

Bonczidai Éva | Iránytű a rózsa labirintusához
Biológus kutatóként diplomázott, alkotó emberként is magától értetődően sajátja a természettudományi szemlélet. Az meg már-már legendaszerű, hogy rózsát neveztek el róla – ez a Géczi-rózsa (Rosa x geczii Kerényi-Nagy). (Nem tudom, van-e bármely másik nemzetnek olyan kortárs költője, akiről rózsát neveztek el.) Géczi János a rózsa kultúrhistóriájának nemzetközi rangú szaktekintélye. A rózsa labirintusa – Egy örök jelkép nyomában című, legutóbbi könyvében összegzi a számos vaskos kötetre rúgó, ez irányú kutatásait.