Mégsem
hétfő, 09:20
Jakubecz Márta | A váróteremben
hétfő, 09:15
Pálfi Anita | A Ferencesek jelenléte Szabadka városában
hétfő, 09:11
Poloma Máté Pál | Virágzó földek és más versek
hétfő, 08:50
Büky László | (Szép)irodalmi számtan
vasárnap, 09:23
Novák Valentin | Vívás
vasárnap, 09:19
Kolev András | Komplex és más versek
vasárnap, 09:05
Ilyés Krisztinka | Száraz Miklós György: Bitang nyarak – könyvbemutató
vasárnap, 08:36
Kincses Krisztina | Rakovszky Zsuzsa Vita élő időben című kötetének bemutatója
vasárnap, 04:00
Kincses Krisztina | Érezni, hogy a zene és a tanítás itt maradt velünk – interjú Póka Vanessával
vasárnap, 04:00
Farkas Wellmann Éva | Révülve táncold
szombat, 09:06
Kalmár András Márton | Úri képzetek és más versek
szombat, 08:59
Gáspár Ferenc | Az ígéret földje
szombat, 08:28
Rácz Norbert Zsolt | Boldogságiskola IV. - Értékirányok
szombat, 08:28
Kiss Péntek József | Feléd I. és más versek
szombat, 08:20
Juhász Dósa János | Kiss Péntek József vésziratai
Teljes lista
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

A régi-új autofikció

Néhány éve a metamodern mellett a honi irodalomkritika divatszavává az autofikció vált. Mivel nincs konszenzus arról, hogy mi is az autofikció pontos definíciója, ezért azt ugyanúgy tekinthetjük műfajnak, mint olvasási módnak. Előbbi esetben a szerző megírhatja a saját életrajzát vagy önéltrajzi elemekből felépítheti valaki másét, esetleg más életrajzát a sajátjaként tüntetheti fel.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Ismeretlen ismerős: a szereplíra

Az előző kisesszében amellett érveltem, hogy a líra elsősorban nem érzelemkifejezés, főleg nem egy alkotó pszichéjének közvetlen lenyomata. Ebben az írásban pedig a költészetnek azt a részét szeretném felmutatni, amelyik kifejezetten a mássá válásra, az idegen hanggal való játékra épít.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Ki beszél a versben?

Aki az SzFE 2023 szeptemberében induló dramaturgosztályában gondolta megkezdeni tanulmányait, annak a felvételi első fordulójában írnia kellett egy jelenetet, amelyben egy társaság megidézi egy híres író szellemét. Elképesztően sokan vagy Petőfit (ami az emlékév miatt érthető), vagy Adyt (ami a dandység miatt érthető), vagy József Attilát (erre mindjárt rátérek, miért érthető) választották a szeánsz célpontjául. Valamennyi jelenet mozgatórugója ugyanaz volt: középiskolás diákok egy csoportja meg akarja tudni végre, hogy mire gondolt a költő.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Ki beszél a prózában?

Amikor kedvtelésből olvasunk, azon, hogy ki is beszél a regényben, legfeljebb olyankor gondolkodunk el, amikor a hosszú párbeszédes részeknél elvesztettük a fonalat, vagy az addig a szót magánál tartó szereplőtől karakteridegenül hangzik egy új megnyilatkozás. Pedig a kortárs magyar irodalomból szép számmal kerülhetnek olyan könyvek a kezünkbe, amelyek eredendően problematizálják azt, hogy ki beszél: ilyen például A test angyala című regény.
Magyarország - Hírek

Ilyés Krisztinka

,,Mi is tulajdonképpen az ökokritika, és miért vannak neki dilemmái?” – Smid Róbert könyvének bemutatója

,,Mi is tulajdonképpen az ökokritika, és miért vannak neki dilemmái?” – teszi fel a kérdést Keresztes Balázs, aki rögtön a beszélgetés elején leszögezi a legfontosabb kulcsgondolatokat, amely mind a Smid-könyvnek, mind magának a bemutatónak is egy alapvető szegmensét képezte: létezhet-e természet az emberen kívül, vagy az ember – a Bruno Latour-i értelemben véve – mindig is része volt a természetnek, illetve egymás részegységeiként, egymástól nem független módon vannak hatással a világra?
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

A nagy kritikavita II. rész

Az előző kisesszében a prózafordulat kapcsán felvetődött annak kérdése is, hogy kiket tekinthetünk egy effajta kanonikus irodalomtörténeti esemény megalapozóinak, vagyis a prózafordulat elsősorban mely írók nevével fémjelezhető. Arról viszont nem esett szó, hogy nemcsak a szépíróknak van oroszlánrészük abban, hogy eseményként rögzüljön egy-egy beszédmódbéli váltás, de a kritikusoknak is. Ők azok, akik egyrészt érzékelik az aktuális történést, másrészt pedig utólagosan rögzítik azt az irodalomtörténetben eseményként. 
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

A nagy kritikavita I. rész

Az előző kisesszében a prózafordulat kapcsán felvetődött annak kérdése is, hogy kiket tekinthetünk egy effajta kanonikus irodalomtörténeti esemény megalapozóinak, vagyis a prózafordulat elsősorban mely írók nevével fémjelezhető. Arról viszont nem esett szó, hogy nemcsak a szépíróknak van oroszlánrészük abban, hogy eseményként rögzüljön egy-egy beszédmódbéli váltás, de a kritikusoknak is. Ők azok, akik egyrészt érzékelik az aktuális történést, másrészt pedig utólagosan rögzítik azt az irodalomtörténetben eseményként.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

„Ezek voltak az apák” – a prózafordulat hatástörténetéről

Jelen kisesszé címét Kalapos Éva Veronika 2021-ben megjelent kiváló regényétől kölcsönöztem: abban Kalapos egy válás hosszú távú hatásait apa és lánya szemszögéből mutatja be. Ezzel egyrészt kapcsolódik a magyar irodalom családtörténeti hagyományának egy bizonyos leágazásához, másrészt viszont csavar is azon egyet azzal, hogy nem egy fiú apakeresése áll a könyv fókuszában. Ez a bizonyos hagyományleágazás pedig nem más, mint a tipikusan közép-európai műfajnak is tekinthető aparegény, illetve annak variánsaként az anyaregény.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Modern, avantgárd, posztmodern

Kulcsár Szabó Ernőnek a 80-as évektől formálódó és ma már széles körben elfogadott elmélete a „kettévált modernségről” egy olyan irodalomtörténeti korszakalkotás lehetőségét nyitotta meg, amely nem fejlődéselvűen és nem lineárisan gondolja el a művek egymáshoz képesti viszonyát, illetve nem tételez elvágólagosságot az egyes korszakok között. Azt viszont nagyon is tudatosítja, hogy „nem minden költészettörténeti periódusban történhet meg bármi”.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Az irodalomelmélet születése és feltételezett halála

Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem nyugalmazott, a Jeruzsálemi Egyetem jelenlegi professzorának elmélete szerint az irodalom fogalmának XVIII. századi megszületése arra a helyzetre vezethető vissza, hogy a társadalom normatív képe – tehát hogy milyennek kellene lennie a felvilágosodás eszméi szerint a modernitásban – és annak mindennapi tapasztalata között ellentét feszült.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Az irodalomelmélet ma

Az irodalomelmélet a születésekor leginkább az irodalmiság kérdésére koncentrált, ma viszont azt látjuk, hogy leginkább ez a kérdés szorult a háttérbe. Ehelyett az irodalomra kommunikációs médiumként tekintünk, akár annak technológiai feltételeit állítjuk a vizsgálódásunk középpontjába, akár afelől közelítünk a szöveghez, hogy az mely társadalmi csoportoknak ad hangot, illetve azokat miként reprezentálja. Az ezredforduló után az irodalom olyan beszédmódként tételeződik, amely egyszerre szolgál más diskurzusok lenyomataként és ami felől megérthetők, megnyithatók vagy tetten érhetők társadalmi, gazdasági, tudományos stb. folyamatok.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Miért olvasunk még mindig?

Kétségtelen, hogy a szórakozás sokáig első számú médiumának számító irodalom komoly kihívókat kapott az ezredforduló után a számtalan kábelcsatorna és a DVD-, illetve Blu-Ray-lemezek diadalmenetének köszönhetően, majd később a streamingszolgáltatások gombamód elszaporodásával, illetve az okoseszközöknek ezzel való lépéstartásának köszönhetően. Mindez oda vezetett, hogy a tömegközlekedésen vagy a strandon a könyv helyett telefont látunk az emberek kezében, amelyeken filmet vagy sorozatokat néznek.
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

A kanonikus, a klasszikus és a kötelező (2.)

A kánonviták az irodalomról való közbeszéd természetes velejárói, amelyek mindig ott működnek a háttérben, legfeljebb csak bizonyos időszakokban jobban láthatók a szélesebb nyilvánosság számára is. Ilyen időszakok közé tartoznak a rendszer- és kormányváltások, esetleg egy olyan új generációnak iskoláskorba érése, mint amilyen a 2010 utáni „digitális bennszülötteké”. Az ő szocializációjuk nagymértékben eltér az őket megelőző nemzedékekétől, így a sikeres oktatásukért alapjaiban kell átgondolni a tanítandó művek tárát és a tanítás módszertanát. 
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

A kanonikus, a klasszikus és a kötelező (1.)

A kánonviták az irodalomról való közbeszéd természetes velejárói, amelyek mindig ott működnek a háttérben, legfeljebb csak bizonyos időszakokban jobban láthatók a szélesebb nyilvánosság számára is. Ilyen időszakok közé tartoznak a rendszer- és kormányváltások, esetleg egy olyan új generációnak iskoláskorba érése, mint amilyen a 2010 utáni „digitális bennszülötteké”. Az ő szocializációjuk nagymértékben eltér az őket megelőző nemzedékekétől, így a sikeres oktatásukért alapjaiban kell átgondolni a tanítandó művek tárát és a tanítás módszertanát. Ugyanakkor a kanonikus, a klasszikus és a kötelező
Magyarország - Olvasókalauz

Smid Róbert

Mi az irodalom?

Homérosz Odüsszeiájától Petőfi Nemzeti dalán át Nádas Péter Párhuzamos történetekjéig a legkülönbözőbb szövegeket nevezzük irodalomnak – mégis nehéz meghatározni azt, hogy ezt mi alapján tesszük. Ennek legfőbb oka nem az, amit manapság – az individualizmust piedesztálra emelő korszellemmel összhangban – sokan hangoztatnak, hogy minden szubjektív lenne. Ez a beállítódás ugyanis legfeljebb az egyes művek irodalmiságáról képes dönteni, de magáról az irodalom létmódjáról, feltételrendszeréről és hatásmechanizmusairól nem sokat tud elmondani.
Magyarország - Hírek

Smid Róbert

Hangoskönyvek Száraz Miklós Györgytől

Megjelent Száraz Miklós György Rio Lobo című novellájának, valamint az Apám darabokban című regény részletének, az Én és a besúgók című művének hangoskönyvváltozata.
Magyarország - Szempont

Pál-Lukács Zsófia

„Kétkedő komolyság”. Interjú Smid Róbert irodalomtudóssal

Smid Róbert a kortárs irodalmi élet meghatározó képviselője, akit méltán nevezhetnénk a „kétkedő komolyság” egyik emblematikus alakjának – hogyan vált azzá, milyen céljai és „szerelemprojektjei” voltak-vannak, milyen emberi és elméleti hatások voltak számára meghatározóak, illetve mit jelent az irodalom az ő életében? Többek közt ezekről a témákról beszélgettünk.

 
Magyarország - Hírek

Helyőrség

Interjú a Debüt-díjas Smid Róbert irodalomtudóssal

A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt-díjat alapított, amellyel fiatal, első kötetes alkotókat jutalmaz. Idén Vöröskéry Dóra író és Bék Timur költő mellett a szakmai zsűri az értekező próza kategóriában Smid Róbertet díjazta a Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című monográfiájáért. Smid Róbertet kérdezte Györgyei Szabó Magdolna a Hajónapló oldalán. 
Magyarország - Erdély

Smid Róbert

Két kaland egy áráért

Ma kevésbé kedvelt, avíttasnak ható, hosszú cím: pipa. Hetyke-nyegle magyar úrfi, aki végigkalandozza az egykori Monarchia területét: pipa. Mindez megtámogatva századelős atmoszférával, szecessziós nyelvezettel és régivágású, éppen annyira sztereotipizált alakokkal, hogy az humoros legyen: pipa. Pataki Tamás debütálása minden jel szerint arra van predesztinálva, hogy az idei nyaralások egyik legszórakoztatóbb olvasmánya legyen, a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt azonban jelentősen túlmutat az egymásra következő csodás kalandok nyújtotta egyszerű élvezeten.
Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok