Varga Melinda

Az ember egyszerre démon és mester is

Böszörményi Zoltánt annak a Regál című kisregényének újrakiadásáról kérdeztük, amelyben a főhős a kommunista diktatúra elől menekül. Az ausztriai menekülttáborban töltött időszak megrázó eseményeit önéletrajzi történések ihlették.

Zorkóczy Zenóbia

Mindennél jobban akarta az életet − Tompa Klára színművész emlékére

Régóta terveztem, hogy kifaggatom Erdély egyik legcsodálatosabb színésznőjét, Tompa Klárát, de az idő sajnos elfogyott, elkéstem. Mennyi mindent mondhatott volna még nekem, nekünk, mindannyiunknak!

Csinta Samu

Háromszék táncegyüttes: hagyományőrzés és megújulás között

Folytatni a hagyományokat, nevelve szórakoztatni – így foglalta össze a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, Virág Endre az Erdély legjobb táncszínháza előtt álló feladatokat. A nemzeti érdekek képviseletét amúgy is mindig hordozta a műfaj.

Duma-István András

Látogatóban a rokonoknál

A klézsei Szeret–Klézse Alapítvány a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének együttműködésével és a magyarországi Külügyi és Külkereskedelmi Minisztérium támogatásával kirándulást szervezett négy csángó falu (Pokolpatak, Tyúkszer, Forrófalva, Nagypatak) magyarjainak a tőlük elment nemzettársaikhoz a Fekete-tenger partján levő Ojtozba. A „rokonlátogatás” 2022. július 16–18. között történt.

Szakács István Péter

Magyarázom a diplomám*

Mint egy ötcsillagos rémálomban, a boltíves, pinceszerű terembe három fekete köpenyes, csuklyás alak vonult be és foglalt helyet az emelvényen álló asztalnál.

– Szóval nem tagadja, hogy tanár? – szólalt meg a középen ülő, hórihorgas fazon.

– Már hogy tagadnám! – húztam ki magam önérzetesen. – Papírom van róla. Diplomám. De ezt maguk, tanügyi inspektorok is jól tudják.

Gyürky Katalin

Bizarr családegyesítés

Ha a magyarok sírva vigadnak, akkor a franciák vidáman siratnak – legalábbis ez derül ki a kortárs francia szerző, Pierre Notte Gyászúton – vidám sirató két hölgyre, egy zongorára című drámájából, amelyet a debreceni Csokonai Színház női sorsokat előtérbe helyező V. MagdaFesztje nyitóelőadásaként az erdélyi Szabó K. István rendezésében tekinthetett meg a közönség. A 2022. október 3-ai premieren jártunk.

Miklóssi Szabó István

,,Kárpátaljaiként itthon vagyok, magyarországiként hazajöttem’’

Sepsiszentgyörgy bekapcsolódott a Petőfi Kulturális Ügynökség Írórezidencia Programjába, ezentúl ide is jönnek alkotni írók, költők, műfordítók. Az első íróvendég a Kárpátaljáról Magyarországra 2019-ben áttelepült Lőrincz P. Gabriella volt, aki egy mesekönyvön dolgozik. Kisebbségi létről, háborús helyzetről kérdeztük.

Gyürky Katalin

Szürreálisba hajló testek

– a debreceni Csokonai Színház előadása –

Visky András A test történeteiben a római Artemisia, a budapesti Éva, a kolozsvári Lina, a kalkuttai Teréz, a bukaresti Nadia történetét írta meg. Ezek közül kettőt, Terézét és Lináét a debreceni Csokonai Színház felkérésére nem más, mint a szerző fia, Visky Andrej vitt színpadra. A 2022. szeptember 13-ai premieren jártunk.

Sántha Attila

Tamási áron és a székelység ,,feltámadása’’

Az 1920-as évek az erdélyi magyar irodalom megszületésének és felfutásának ideje. A prímet ezen belül is a székely írók viszik, akik közösségük gondjaihoz, de ugyanúgy hiedelmeihez, hagyományaihoz fordulva teremtik meg azt a csodás székely világot, amelyet a kiterjesztés folytán erdélyinek fognak fel a kívülállók.

Péter Beáta

A gazda és a szivárvány

125 éve született Tamási Áron, az ezt ünneplő emlékév mindenképp ráirányítja a figyelmet életművére, és tán az esős őszi estéken eszünkbe jut leemelni egy-egy művét a polcról. (Én úgy képzelem, hogy minden székely család könyvespolcán legalább az Ábel-trilógia ott van.) Nem egyébért, de Tamási olyan tündérien és varázslatosan írt, hogy minden időben szükségünk lenne ilyen jófajta meseterápiára.

B. Tóth László

Harc a magyar tanszékekért és karokért* (II.)

Múlt lapszámunkban Bakk Miklós (aki 2004–2012 között tagozatvezetőként dolgozott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Tanszéke magyar tagozatán) a magyar tanszékek és karok létrehozásáért folytatott küzdelem körülbelül 2006-ig tartó eseményeit idézte fel. Most innen folytatjuk a beszélgetést.

Péter Beáta

Egy legendás barátság példája

Petőfi Sándor és Arany János verseiből, levelezéseiből, valamint különböző, hozzájuk kapcsolódó történetekből épül fel Tóth Péter Lóránt versmondó „Toldi írójához elküldöm lelkemet…” – képek Petőfi Sándor és Arany János barátságáról című eladása, amellyel nemrégiben Székelyföldön turnézott. A két költő életének és barátságának példáján keresztül a mához keresett kapcsolódási pont.

Nagy Szilvia

Vád: halálra nevettetés

Hozzá vagyunk szokva, hogy erőltetett, agyoncsépelt viccek sora vicsorog ránk tévéből, rádióból, poros színházi függönyök mögül. Szerencsére vannak kivételek: a marosvásárhelyi A doktor úrban, Molnár Ferenc, Kellér Dezső és Zerkovitz Béla zenés komédiájában a nevettetés új szintre lépett.

Ungvári Judit

Woyzeck, avagy a férfi princípium válsága

Fémtranszparensek, hideg, indusztriális közeg, a színpadon egy metálzenekar kellékei. Egészen speciális Woyzeck-előadást láthatott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának szakmai közönsége, ráadásul rendhagyó módon a produkció eredeti helyszínén, Szatmárnémetiben. A Harag György Társulat az utóbbi években egészen elképesztően izgalmas előadásokkal mutatkozott be a magyarországi nézők előtt, legutóbb például a Raszputyinnal. Most sem adták alább: a fesztivál minden bizonnyal legkülönlegesebb produkciója volt ez – vitára, gondolkodásra késztető.

B. Tóth László

Harc a magyar tanszékekért és karokért (I.)

Bakk Miklós 2001-től óraadó tanárként, 2003-tól egyetemi adjunktusként, 2004–2012 között tagozatvezetőként dolgozott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi Tanszéke magyar tagozatán. Ebben az időszakban folytak a leghevesebb küzdelmek a magyar tanszékek és karok létrehozásáért, így nem csoda, hogy a beszélgetés hamarosan erre a témára kanyarodott.

Ungvári Judit

Abszurd panoptikum

A megszokottól eltérő feldolgozásmódú, sajátos formanyelvi kísérletként is értékelhető Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című abszurd komédiájának előadása a nagyváradi Szigligeti Társulattól, amelyet a legjobb előadásként értékelt a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiváljának zsűrije. A Botos Bálint rendezte előadás kivételes szakmai nívón talált el valami olyat, ami mindenki számára érthető és befogadható. 

Csinta Samu

A mester mellett lépkedve – Csernyus Lőrinc építész Dubaj után, Kovászna előtt

Egy akkora fa árnyékából is ki lehet nőni, mint amekkorát Makovecz Imre öröksége vet a tanítványokra – vallja a mester nevét viselő alapítvány kuratóriumi tagja, a Kós Károly- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Csernyus Lőrinc. A dubaji világkiállítás hatalmas sikert arató magyar pavilonja tervezőjének egyik alkotását a közeljövőben Kovásznán készülnek átadni.

Nagy Szilvia

Film−Színház alvilágunk bugyraiból

A Ljubav i drugi zločini, avagy a Szerelem és más bűntények Stefan Arsinjević első nagyjátékfilmje, mely a 2008-as Berlinálén debütált hatalmas sikerrel. Számos nemzetközi díjat bezsebelt, többek közt a Szófiai Filmfesztivál (SIFF) legjobb rendezőnek járó díját, melyet színházi berkeken belül Theodor-Cristian Popescu is minden bizonnyal megérdemelne a történet sepsiszentgyörgyi adaptációjáért.

Iochom István

Két év munkaszolgálatra havi 110 lej

A szovjet mintára elkezdett osztályharc idején, 1950 után több tízezer fiatal férfit személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos-csákányos építőmunkára kényszerítettek a munkabér megtérítése nélkül. A zömében székely fiatalok építőtelepeken, szénbányákban dolgoztak embertelen körülmények között. Gyárak, vasutak, hidak épültek így fel.

Gyürky Katalin

Az ördög meg a részletei

Miközben nem tekinthetünk el attól a sajnálatos ténytől, hogy az anyaországi színházaink egyre ritkábban visznek színre Tamási-művet, mindezt némiképp ellensúlyozza a határon túli teátrumok műsorpolitikája. Ennek volt ékes bizonyítéka a tavalyi, a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiváljára Marosvásárhelyről, a Spektrum Színházból elhozott csodálatos, zenés-táncos Boldog nyárfalevél című előadás...

Nagy Szilvia

Új kaukkfészkek felett… − a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadása

Egykor egész nemzedékeket bolygatott meg Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regénye, majd bő egy évtizeddel később az ebből készült filmadaptáció. Amíg ember él a földön, a rossz kezekbe került hatalom mindig megnyomorítja majd az alávetettek életét. Nem is kérdés hát, érdemes-e a színpad deszkáira állítani a művet. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház bátor és fontos vállalása volt, hogy műsorra tűzte Kesey klasszikusát.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (2.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (1.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.

Péter Beáta

Tamási Áron: az ember, az író

A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.

Molnár Flóra

Karamazov-show

Kitört ablakok, romos faház, hatalmas kereszt, esőcsepergés. Misztikusnak szánt térben játszódik a Karamazovok, a nézők beültekor már a színen lévő színészekkel. Úgy tűnhet, a közönség egy már rég elkezdődött történetbe csatlakozik be vagy időkapszulaként konzerválódott történetszilánkba nyer betekintést. Bizonyos értelemben ez így is van, hiszen immár hét éve játsszák Albu István rendezését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, mely valóban tekinthető egy hét évvel ezelőtti, még egészen más világban élő alkotócsapat akkori gondolatainak lecsapódásaként.

Nádudvary György

A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése 1959-ben

1940-ben visszaköltözött Szegedről Kolozsvárra a Ferenc József Tudományegyetem, amely az 1944–45- ös tanév végéig működött. Ennek helyébe 1945. május 28-án a 407-es törvény elrendelte egy magyar tanítási nyelvű állami egyetem létrehozását Kolozsváron június 1-jei hatállyal, jogfolytonosság nélkül. Egy 1945. december 11-ei rendelet értelmében az intézmény a Bolyai Tudományegyetem nevet kapta. Ezen az egyetemen tanultam én is, és kifogtam annak 1959-es megszüntetését.

Varga Melinda

Az éles fény árt a költeménynek

Felhők libbentik fel az éjszaka sötétjét, a holdra járó álmok ezüstszoknyákban táncolnak, függönykarnison fény-árnyék villanások, autók motorbúgása töri szét a csendet. A retinák alatt fenyőfák, patakok redői, esti harangzúgás, hazavágyódó gondolatok keringője.

Duma-István András

Daru, daru, elkötöm az utadat! (Klézsei madárbűvölő)

Az egész hosszú éjjel ott fent a csúcson pihentek a vándormadarak, ez esetben a daruk, amelyeket messziről lehetett látni most a reggeli napsütésben: készülődtek elindulni hosszú útjukra. Rendezték soraikat, beszélgettek az ők titkos nyelvükön, és ébredeztek az éjjel őrködő madarak is, akik reggelre elpihentek.

Borcsa János

Aki 70 éves lenne…*

Megkísérelve Boér Géza Hiányok térképe című első kötetének leírását (Korunk, 1981. 4. 315–308.), azt mondottam, könyvet, írást feltételez a Boér-vers. A kritikus azt kívánta ezzel hangsúlyozni, hogy költőnk esetében a versnek mindkét érzékelhető „teste”, a hangos és a vizuális egyformán fontos, sőt ez utóbbi olyan jelentésmezők felé nyit, amelyet a hangzásra hagyatkozó versben elérni lehetetlen.

Bölöni Domokos

A bumeráng visszapofázik (parlamenti jelenet)

Tisztelt Ház! Ez mégiscsak mindennek a teteje és egyben az alja is. Milyen alapon veszik ki a számból a szót? Alkotmányos alapon, igen? Hát miféle eljárás ez, kérem, hogy mikor valakinek a száján van a szó, akkor annak a szájára ütnek?! Ezt kérdem én!

B. Tóth László

Fikker Ferenc és a zabolai lázadás – egy református pap kálváriája a kommunizmusban és előtte

A trianoni békediktátum utáni Romániában a magyarokra nagyon könnyen rásütötték az irredenta jelzőt. A papok erre többszörösen rászolgáltak. 1936 augusztusában a Keleti Újság számol be arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Ferencz József és Fikker Ferenc református lelkészek ellen kiterjedt irredenta működés miatt eljárás indult. Fikker Ferenc életútját követve azt láthatjuk, hogy az akkori Sziguránca és utódja, a Szekuritáté folyamatos megfigyelés alatt tartotta őt és feltételezhetően más lelkészek tevékenységét is.

Vajda Anna Noémi

Hatasszonyos kártyajáték Kisiratoson – járvány-játszma Lévai Lajcsi bácsival

Más időket élünk. Járványidőket. Öregjeink félig vagy egészen oltatlanok. Találkozásról szó sem lehet. Találkozás nélkül viszont kártyázásról sem. Márpedig nem játék a játék, ha nem játsszák. Nem játékleírás a -leírás, ha nem tudják játszani is; ha rögzítője nemcsak hatasszonyozni nem tud, de kártyakedvét, rutinját is gyerekkorában hagyta. Így hozta az élet: nem hozta vissza eddig. Most viszont, ha körülményesebb is, de megtanulom. Telefonon keresztül kártyázunk. Lévai Lajcsi bácsi meg én.